Egy kiszivárgott ütemtervből kiderül, hogy az Európai Unió az ellenőrzési technológiák mely kombinációjával akarja megfigyelni az állampolgárait.

Az Intelligent Information System Supporting Observation, Searching and Detection for Security of Citizens in Urban Environment (INDECT) projektet eddig is számtalan esetben bírálták az adatvédelmi szakemberek. Az új dokumentum megjelenése csak olaj lesz a tűzre. "A használt, illetve kifejlesztett technikák között vannak ujjlenyomat-tesztek, arc-, fülkagyló-, tenyérterület-, írisz- és retinaelemző megoldások. Ezeket egészítik ki a nyelvhasználat-, a kézírás-, a mozgás- és a viselkedéselemző rendszerek. Ezekkel a technikákkal egy elég nagy pontosságú azonosítási arányt érhetünk el" - olvasható a nyilvánosságra hozott ütemtervben.

A projektet az Európai Unió összesen 11 millió euróval támogatja. A célja az, hogy a különböző biztonsági erők, illetve a rendőrségek számára új technológiákat fejlesszenek ki, valamint hogy segítse a veszélyhelyzetek felismerését és a gyanúsítottak, elkövetők felderítését. Azt a lengyel és az észak-írországi rendőrségi központok döntik el, hogy vajon a technikák összeegyeztethetők-e az európai uniós alapvető jogokkal.

Az INDECT gyakorlatilag az összes olyan városi környezetben alkalmazható ellenőrzési és megfigyelési technológiát ötvözi, amelyeket az elmúlt évtizedben a világ fegyveres erői számára kifejlesztettek. A hálózatközpontú hadviselés itt, mint az emberi tömegek ellenőrzési eszköze bukkan fel, amelyet a hálózatba kötött videokamerák, szenzorok, algoritmusok és biometrikus alkalmazások egészítenek ki. Fontos, hogy ezek a rendszerek robusztusak és a rugalmasak legyenek, mert csak így érhető el a megfelelő hatékonysági, eredményességi szint.


A különböző elemző rendszerek hatékonyan kiegészíthetik egymást, ezáltal csökkenthető a hibaarány is és előnyük, hogy a többségük a célszemély együttműködése nélkül is alkalmazható. Különösen nagy szerep juthat a beszédelemző megoldásoknak, mivel azok viszonylag kis hibaaránnyal dolgoznak, így a segítségükkel a fonetika-, valamint a szóhasználat, illetve a kiejtés, a hanghordozás és a beszédritmus alapján pontosan azonosítható egy személy. 15 éve ismert, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala ilyen elemzőprogramoknak köszönhetően képes beszéd- és hangprofilok létrehozására. A másik fontos terület az úgynevezett Crowd Control, amelynek a segítségével ellenőrizhetők a nagyobb embertömegek, legyen szó demonstrációról, nagygyűlésről, egy rendezvény nézőiről vagy randalírozókról és huligánokról.

A jövőbeli ellenőrzőrendszerek automatikusan fognak működni, képesek lesznek kiértékelni egy helyzetet, nem riadóztatnak minden eseménynél, hanem csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezáltal hatékonyabbá válhat a rendőrök munkája, akik így valóban a legsúlyosabb szituációkra koncentrálhatnak és a figyelmüket nem vonják el a kevésbé fontos ügyek.


Ugyan létezik egy úgynevezett Etikai Tanács, amelynek feladata annak biztosítása, hogy az INDECT-projekten belül ne sértsék meg az Európai Emberi Jogi Konvenciót, de nem véletlen, hogy ez önmagában nem nyugtatta meg az adatvédelmi szakembereket. Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi biztos kiemelt figyelmet fordít a programra és meg akarja akadályozni, hogy az INDECT keretében olyan ellenőrzési technológiákat fejlesszenek ki, amelyek háttérbe szoríthatják az alapvető emberi jogokat.

Az már korábban ismertté vált, hogy az INDECT keretében a szakemberek többek között internetellenőrzési technológiákat és a jelenlegieknél hatékonyabb térfigyelő rendszereket fejlesztenek ki. Emellett szóba került, hogy robotrepülőgépek járőröznének a városok felett. A projektben magyar részről az APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság vesz részt.