Berta Sándor
BBN-hálózatokat fejlesztenek belfasti kutatók
Észak-írországi szakemberek már az úgynevezett testtől testig rendszereken (BBN) dolgoznak. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben akár az emberek is helyettesíthetik majd a hálózati csomópontokat.
A belfasti Queen's Egyetem munkatársai dr. Simon Cotton vezetésével olyan rendszert akarnak létrehozni, amelynél az emberek lehetnek a mobil antennák, ezáltal pedig tehermentesíthetik a mobil hálózatokat. Mindez azt jelentené, hogy minden mobiltelefon-tulajdonos gyakorlatilag egy hálózati csomóponttá válna. A megoldás lényegét a testtől testig hálózatok jelentik.
"A nagy embertömegek akár sport- vagy akciójátékokban is összemérhetnék az erejüket és az ügyességüket, a mozgási adatokat pedig a készülékeikbe beépített gyorsulásmérő szenzorok szolgáltatnák. Amennyiben ez az ötlet elterjed, akkor a magas népsűrűségű területeken akár kevesebb mobil antenna is elég lehet" - jelentette ki dr. Simon Cotton, a belfasti Queen's Egyetem Elektronikai, Kommunikációs és Információs Technológiai Intézetének (ECIT) kutatója.
A szakemberek évek óta dolgoznak olyan infrastruktúrákon, amelyeknél az információkat az emberi test felületén továbbítják. Ezek az úgynevezett body-area-networkok (BAN). Az ECIT csoportja számára a következő logikus lépés a közvetlenül a testet használó megoldások kifejlesztése. A tudósoknak segítségükre vannak a korábbi katonai kísérletek tapasztalatai és eredményei.
Dr. Cotton szerint a BBN-hálózatok alkalmazási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek és lehetővé tehetik akár a mobil számítási felhő (Cloud Computing) szolgáltatások kiépítését is. Egy ember például megkereshetne másokat a környezetében, hogy így adhassa tovább az erőforrás-igényes játékokkal kapcsolatos számítási feladatok elvégzését. Ha pedig a felhasználókat megfelelő szenzorokkal is ellátnák, úgy az infrastruktúra alapján létrehozható lenne egy olcsó mobil egészségügyi ellenőrzőrendszer.
A BBN-technológia ugyanakkor még meglehetősen gyerekcipőben jár. A belfasti kutatók egy 5 éves projekt keretében szeretnének megfelelő modelleket elkészíteni. Ezek lehetnének az alapjai a későbbi megoldásoknak. Cotton viszont bizakodó, mint mondta: a vezeték nélküli érzékelők piaca is gyerekcipőben jár, arra számítanak, hogy 2014-ig már évente több mint 400 millió ilyen eszközt dobnak majd piacra.
A belfasti szakember egyébként tavaly éppen egy olyan szélessávú minihálózat-programot vezetett, amelyben kifejezetten katonai egységek számára fejlesztettek ki egy nagy távolságú kommunikációt biztosító, lehallgatások ellen is védett rendszert. A technológia használható lenne a sportközvetítéseknél, a katasztrófa- vagy vészhelyzetekben és a szórakoztatóiparban is.
A belfasti Queen's Egyetem munkatársai dr. Simon Cotton vezetésével olyan rendszert akarnak létrehozni, amelynél az emberek lehetnek a mobil antennák, ezáltal pedig tehermentesíthetik a mobil hálózatokat. Mindez azt jelentené, hogy minden mobiltelefon-tulajdonos gyakorlatilag egy hálózati csomóponttá válna. A megoldás lényegét a testtől testig hálózatok jelentik.
"A nagy embertömegek akár sport- vagy akciójátékokban is összemérhetnék az erejüket és az ügyességüket, a mozgási adatokat pedig a készülékeikbe beépített gyorsulásmérő szenzorok szolgáltatnák. Amennyiben ez az ötlet elterjed, akkor a magas népsűrűségű területeken akár kevesebb mobil antenna is elég lehet" - jelentette ki dr. Simon Cotton, a belfasti Queen's Egyetem Elektronikai, Kommunikációs és Információs Technológiai Intézetének (ECIT) kutatója.
A szakemberek évek óta dolgoznak olyan infrastruktúrákon, amelyeknél az információkat az emberi test felületén továbbítják. Ezek az úgynevezett body-area-networkok (BAN). Az ECIT csoportja számára a következő logikus lépés a közvetlenül a testet használó megoldások kifejlesztése. A tudósoknak segítségükre vannak a korábbi katonai kísérletek tapasztalatai és eredményei.
Dr. Cotton szerint a BBN-hálózatok alkalmazási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek és lehetővé tehetik akár a mobil számítási felhő (Cloud Computing) szolgáltatások kiépítését is. Egy ember például megkereshetne másokat a környezetében, hogy így adhassa tovább az erőforrás-igényes játékokkal kapcsolatos számítási feladatok elvégzését. Ha pedig a felhasználókat megfelelő szenzorokkal is ellátnák, úgy az infrastruktúra alapján létrehozható lenne egy olcsó mobil egészségügyi ellenőrzőrendszer.
A BBN-technológia ugyanakkor még meglehetősen gyerekcipőben jár. A belfasti kutatók egy 5 éves projekt keretében szeretnének megfelelő modelleket elkészíteni. Ezek lehetnének az alapjai a későbbi megoldásoknak. Cotton viszont bizakodó, mint mondta: a vezeték nélküli érzékelők piaca is gyerekcipőben jár, arra számítanak, hogy 2014-ig már évente több mint 400 millió ilyen eszközt dobnak majd piacra.
A belfasti szakember egyébként tavaly éppen egy olyan szélessávú minihálózat-programot vezetett, amelyben kifejezetten katonai egységek számára fejlesztettek ki egy nagy távolságú kommunikációt biztosító, lehallgatások ellen is védett rendszert. A technológia használható lenne a sportközvetítéseknél, a katasztrófa- vagy vészhelyzetekben és a szórakoztatóiparban is.