Berta Sándor
Megreformálnák az osztrák távközlési piacot
Egy most kiszivárgott tervezet elfogadása esetén komoly változtatásokkal kell megbarátkozniuk Ausztriában az internetszolgáltatóknak.
A dokumentumot Karin Hakl parlamenti képviselő készítette és a célja, hogy teljesen megreformálja az osztrák távközlési piacot. A tervek között szerepel, hogy a jövőben minden internetszolgáltató köteles lenne megnyitni a hálózatát a konkurensei előtt, a szabadon lévő optikai kábelhálózat-csatornákat a fejleszteni akarók rendelkezésére kell bocsájtani. Emellett csökkentenék a bürokráciát is.
Hakl és kollégája, Kurt Gartlehner azt szeretnék, hogy Ausztria az optikai hálózatok tekintetében megkezdje a felzárkózást a világ élmezőnyéhez. Ehhez azonban komoly változtatásokra, a szabályozás és a távközlési törvény módosítására is szükség van. Az első és legfontosabb újítás, hogy a jövőben könnyebb lenne az új infrastruktúrák kiépítése. Egy beruházás esetén a fejlesztési terv megjelentetése után az ellenzőknek legfeljebb négy hét idejük lenne érveik felsorakoztatására. Amennyiben kicsúsznak az időből, úgy megkezdődhet a hálózat kiépítése.
A második legfontosabb pont, hogy minden piaci szereplőnek meg kell nyitnia a rendszerét más cégek előtt. Így egyrészt fokozható lenne a versenyt, másrészt elkerülhetővé válnának a dupla vagy akár tripla beruházások. Gyakran előfordult ugyanis, hogy egy kihasználatlan optikai kábel-csatorna mellé egy másikat is le kellett fektetni csak azért, mert az adott vállalat nem engedte meg, hogy abba a konkurens cég vezetékeket fektessen le. Ezek a megoldások nem csak növelték a költségeket, hanem jelentős mértékben hátráltatták a fejlesztéseket.
A helyi viszonyokra jellemző, hogy a cégek értelmetlen üzleti politikájának köszönhetően csak Bécsben több ezer kilométernyi üresen lévő kábelcsatorna van, amelyek a Telekom Austria, a bécsi közműtársaság, az EVN, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB), a UPC, az ASFINAG és más kisebb cégek tulajdonába tartoznak. Egy Bécstől Linzig vezető optikai kábelhálózatot probléma nélkül lehet bérelni, de az infrastruktúra nem ér el az előfizetőig. Olyan az egész, mintha épített volna valaki egy autópályát, aminek viszont alig lenne le- és felhajtója és ami van is, az sincs leaszfaltozva.
Karin Hakl jelezte, hogy a tervezetet már a héten benyújtja a parlament kutatási, innovációs és technológiai bizottságához és így arról akár már a következő plenáris ülésen döntés születhet.
A dokumentumot Karin Hakl parlamenti képviselő készítette és a célja, hogy teljesen megreformálja az osztrák távközlési piacot. A tervek között szerepel, hogy a jövőben minden internetszolgáltató köteles lenne megnyitni a hálózatát a konkurensei előtt, a szabadon lévő optikai kábelhálózat-csatornákat a fejleszteni akarók rendelkezésére kell bocsájtani. Emellett csökkentenék a bürokráciát is.
Hakl és kollégája, Kurt Gartlehner azt szeretnék, hogy Ausztria az optikai hálózatok tekintetében megkezdje a felzárkózást a világ élmezőnyéhez. Ehhez azonban komoly változtatásokra, a szabályozás és a távközlési törvény módosítására is szükség van. Az első és legfontosabb újítás, hogy a jövőben könnyebb lenne az új infrastruktúrák kiépítése. Egy beruházás esetén a fejlesztési terv megjelentetése után az ellenzőknek legfeljebb négy hét idejük lenne érveik felsorakoztatására. Amennyiben kicsúsznak az időből, úgy megkezdődhet a hálózat kiépítése.
A második legfontosabb pont, hogy minden piaci szereplőnek meg kell nyitnia a rendszerét más cégek előtt. Így egyrészt fokozható lenne a versenyt, másrészt elkerülhetővé válnának a dupla vagy akár tripla beruházások. Gyakran előfordult ugyanis, hogy egy kihasználatlan optikai kábel-csatorna mellé egy másikat is le kellett fektetni csak azért, mert az adott vállalat nem engedte meg, hogy abba a konkurens cég vezetékeket fektessen le. Ezek a megoldások nem csak növelték a költségeket, hanem jelentős mértékben hátráltatták a fejlesztéseket.
A helyi viszonyokra jellemző, hogy a cégek értelmetlen üzleti politikájának köszönhetően csak Bécsben több ezer kilométernyi üresen lévő kábelcsatorna van, amelyek a Telekom Austria, a bécsi közműtársaság, az EVN, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB), a UPC, az ASFINAG és más kisebb cégek tulajdonába tartoznak. Egy Bécstől Linzig vezető optikai kábelhálózatot probléma nélkül lehet bérelni, de az infrastruktúra nem ér el az előfizetőig. Olyan az egész, mintha épített volna valaki egy autópályát, aminek viszont alig lenne le- és felhajtója és ami van is, az sincs leaszfaltozva.
Karin Hakl jelezte, hogy a tervezetet már a héten benyújtja a parlament kutatási, innovációs és technológiai bizottságához és így arról akár már a következő plenáris ülésen döntés születhet.