Berta Sándor
A piaci versenyt akadályozza a Deutsche Telekom?
Friedrich Joussen, a Vodafone Németország vezetője és a szakmai szervezetek azzal vádolták meg a távközlési céget, hogy akadályozza a szabad versenyt a vezetékes hálózatokban.
"Ez az állapot több hónapja fennáll. Már számos eljárást indítottunk nem csak a Szövetségi Hálózatfelügyeletnél, hanem különböző bíróságokon is" - jelentette ki interjújában Friedrich Joussen. A szakember elsősorban amiatt bírálta a Deutsche Telekomot, mert az nem teszi lehetővé a piaci versenyt saját vezetékes hálózatán, annak ellenére, hogy a Szövetségi Hálózatfelügyelet már 2008-ban kötelezte erre.
Jelenleg a konkurens cégeknek ügyfelenként és havonta 18,32 eurót kell fizetniük a DT-nek, ha használni akarják a vállalat infrastruktúráját. A Vodafone élt ezzel a lehetőséggel és Németország körülbelül egyharmadán a DT technikáin és rendszerein alapuló csomagokat kínál. A probléma csak az, hogy az így DSL-kapcsolathoz jutó ügyfeleik egyharmada, 40 000 ember (!) a mai napig nem használhatja a szolgáltatást. A német távközlési szolgáltatók szervezete, a VATM egyes területeken ennél még magasabb, akár 50 százalékos arányokról tud.
"Számos tagunk rettentően dühös amiatt, mert a Deutsche Telekomnak komoly minőségi problémái vannak" - közölte Jürgen Grützner, a VATM ügyvezetője. Az esetek egy részében vagy egyáltalán nem jut hozzá a megrendelt szolgáltatáshoz az ügyfél, vagy működik ugyan a DSL-hozzáférés, de nem lehet telefonálni. A Vodafone megunta, hogy a DT nem tud vagy nem akar segíteni, ezért több bírósághoz is beadványt nyújtott be és kártérítést követel a társaságtól. Az indoklás szerint a Deutsche Telekom felelős az elmaradt forgalomért, ezért fizetnie kell.
A másik gond az, hogy a felhasználók nem tudják, hogy a DT miatt nem él a megrendelt szolgáltatás, ezért a Vodafone és a többi cég imázsa komoly károkat szenved el. A kiutat az jelentheti, hogy az ügyfeleknek alternatív mobilinternet-eléréseket kínálnak, így Joussen szerint már 50 000 DSL-előfizetőjüket sikerült átcsábítaniuk UMTS-hálózatukra.
A Deutsche Telekom reagált a vádakra és közölte: a fennakadásokért az új IT-rendszer hibái a felelősek és egy ekkora fejlesztésnél nem lehet kizárni a fennakadások lehetőségét. Grützner azonban nem fogadta el ezt az érvelést, mondván az egész ügy mögött egyértelműen az a stratégia húzódik meg, hogy a DT megpróbálja megakadályozni a szabad piaci versenyt.
Joussen is osztotta kollégája véleményét. A szakember elmondta: a DT állítólagos hibái miatt számos esetben nem tudták biztosítani a DSL-szolgáltatást a velük szerződő ügyfeleiknek. Amikor azonban ezek az emberek átmentek a Deutsche Telekomhoz, akkor érdekes módon már nem volt probléma a DSL-szolgáltatással. Ezért is erős a gyanú, hogy a német vállalat visszaél a pozíciójával és ahogy Joussen is rávilágított: érdekes, hogy 12 évvel a piacliberalizáció után sincs még verseny a német vezetékes piacon.
"Ez az állapot több hónapja fennáll. Már számos eljárást indítottunk nem csak a Szövetségi Hálózatfelügyeletnél, hanem különböző bíróságokon is" - jelentette ki interjújában Friedrich Joussen. A szakember elsősorban amiatt bírálta a Deutsche Telekomot, mert az nem teszi lehetővé a piaci versenyt saját vezetékes hálózatán, annak ellenére, hogy a Szövetségi Hálózatfelügyelet már 2008-ban kötelezte erre.
Jelenleg a konkurens cégeknek ügyfelenként és havonta 18,32 eurót kell fizetniük a DT-nek, ha használni akarják a vállalat infrastruktúráját. A Vodafone élt ezzel a lehetőséggel és Németország körülbelül egyharmadán a DT technikáin és rendszerein alapuló csomagokat kínál. A probléma csak az, hogy az így DSL-kapcsolathoz jutó ügyfeleik egyharmada, 40 000 ember (!) a mai napig nem használhatja a szolgáltatást. A német távközlési szolgáltatók szervezete, a VATM egyes területeken ennél még magasabb, akár 50 százalékos arányokról tud.
"Számos tagunk rettentően dühös amiatt, mert a Deutsche Telekomnak komoly minőségi problémái vannak" - közölte Jürgen Grützner, a VATM ügyvezetője. Az esetek egy részében vagy egyáltalán nem jut hozzá a megrendelt szolgáltatáshoz az ügyfél, vagy működik ugyan a DSL-hozzáférés, de nem lehet telefonálni. A Vodafone megunta, hogy a DT nem tud vagy nem akar segíteni, ezért több bírósághoz is beadványt nyújtott be és kártérítést követel a társaságtól. Az indoklás szerint a Deutsche Telekom felelős az elmaradt forgalomért, ezért fizetnie kell.
A másik gond az, hogy a felhasználók nem tudják, hogy a DT miatt nem él a megrendelt szolgáltatás, ezért a Vodafone és a többi cég imázsa komoly károkat szenved el. A kiutat az jelentheti, hogy az ügyfeleknek alternatív mobilinternet-eléréseket kínálnak, így Joussen szerint már 50 000 DSL-előfizetőjüket sikerült átcsábítaniuk UMTS-hálózatukra.
A Deutsche Telekom reagált a vádakra és közölte: a fennakadásokért az új IT-rendszer hibái a felelősek és egy ekkora fejlesztésnél nem lehet kizárni a fennakadások lehetőségét. Grützner azonban nem fogadta el ezt az érvelést, mondván az egész ügy mögött egyértelműen az a stratégia húzódik meg, hogy a DT megpróbálja megakadályozni a szabad piaci versenyt.
Joussen is osztotta kollégája véleményét. A szakember elmondta: a DT állítólagos hibái miatt számos esetben nem tudták biztosítani a DSL-szolgáltatást a velük szerződő ügyfeleiknek. Amikor azonban ezek az emberek átmentek a Deutsche Telekomhoz, akkor érdekes módon már nem volt probléma a DSL-szolgáltatással. Ezért is erős a gyanú, hogy a német vállalat visszaél a pozíciójával és ahogy Joussen is rávilágított: érdekes, hogy 12 évvel a piacliberalizáció után sincs még verseny a német vezetékes piacon.
