Berta Sándor
Könnyebben juthatna a felhasználók nyomára az FBI
Az amerikai kormány törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda bírói engedély nélkül hozzáférhessen az internetezők adataihoz.
A The Washington Post tudósítása szerint a kabinet az Electronic Communications Privacy Act (ECPA) nevű jogszabály megváltoztatására készül. Az elképzelés lényege, hogy az FBI - a terrorizmus elleni harc nevében - bírói engedély nélkül megszerezhesse a felhasználók "elektronikus kommunikációs tranzakciós adatait". A hivatal elsősorban az internetezők forgalmi információihoz férhetne hozzá a jelenleginél könnyebben. Az adatok közé tartoznak az internetszolgáltatók által használt protokollok, amelyekből világosan kiderül, hogy melyik felhasználó melyik e-mail címről mikor küldött el egy elektronikus levelet. A Szövetségi Nyomozó Iroda emellett várhatóan arra is kíváncsi lenne, hogy ki milyen honlapokat keresett fel. Az intézkedés ugyanakkor nem érinti az e-mailek tartalmát és az internetes kommunikáció más formáit.
Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban jelenleg nem létezik az Európai Unióban elfogadotthoz hasonló távközlési adattárolási irányelv, ugyanakkor az FBI már most bármikor kikérheti vagy megszerezheti az úgynevezett Nemzetbiztonsági Levelek (NSL) által tartalmazott telekommunikációs adatokat. Az NSL valójában egy a terrorizmus elleni védekezés számára kidolgozott lehetőség, amellyel azonban az elmúlt években rendszeresen éltek a különböző állami hivatalok. Az amerikai igazságügyi minisztérium 2003 és 2006 között összesen 192 500 a terrorizmus elleni védekezést segítő NSL-kiadványt jelentetett meg
Stewart A. Baker, a belbiztonsági minisztérium és a titkosszolgálatok egykori munkatársa üdvözölte az elképzelést, mondván, így az FBI gyorsabban és egyszerűbben juthat adatokhoz. Ugyanakkor elismerte, hogy ezáltal az internetszolgáltatóknak a korábbinál jóval több információt kell majd kiadniuk az ügyfeleikről.
A jogászok viszont nem ennyire optimisták. A több internetes céget képviselő Michael Sussmann például kijelentette, hogy nagy mennyiségű forgalmi adat kerülhet ki a bírósági ellenőrzés alól, míg Michelle Richardson, az American Civil Liberties Union jogásza amiatt bírálta az Obama-kormányt, hogy ezzel a lépéssel ismét eltávolodik az egyik választási ígéretétől, amely a polgári jogok és a belső biztonság közötti egyensúly megteremtését célozta.
Kevin Bankston, az Electronic Frontier Foundation (EFF) ügyvédje rámutatott, hogy jelenleg egyetlen jogszabályban sincsen meghatározva az " elektronikus tranzakciós adatok" pontos definíciója. Éppen ezért attól tartanak, hogy később jelentős mértékben kibővíthetik az FBI jogkörét és így a hivatal akár a felhasználók által felkeresett honlapok listájához vagy az online keresési adataikhoz is hozzáférhet majd. Greg Nojeim, a Center for Democracy and Technology (CDT) szakértője számára pedig teljesen elfogadhatatlan, hogy az "érzékeny információkhoz" való hozzáférés bírói engedélyek nélkül valósulhat meg.
Az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen az elmúlt másfél évben több alkalommal is kiderült, hogy az FBI előszeretettel alkalmaz vitatható módszereket. Tavaly áprilisban vált ismertté, hogy a hivatal kémprogramokat használ a zsarolók, az e-mailben fenyegetőzők a terroristák és a hackerek felderítésére, illetve személyazonosságának megállapítására. Idén márciusban az EFF derítette ki, hogy az FBI és más hivatalok munkatársai gyakran titokban keresik fel információszerzés céljából a Facebookot, a MySpace-t, a Flickrt, a LinkedInt vagy éppen a Twittert.
A The Washington Post tudósítása szerint a kabinet az Electronic Communications Privacy Act (ECPA) nevű jogszabály megváltoztatására készül. Az elképzelés lényege, hogy az FBI - a terrorizmus elleni harc nevében - bírói engedély nélkül megszerezhesse a felhasználók "elektronikus kommunikációs tranzakciós adatait". A hivatal elsősorban az internetezők forgalmi információihoz férhetne hozzá a jelenleginél könnyebben. Az adatok közé tartoznak az internetszolgáltatók által használt protokollok, amelyekből világosan kiderül, hogy melyik felhasználó melyik e-mail címről mikor küldött el egy elektronikus levelet. A Szövetségi Nyomozó Iroda emellett várhatóan arra is kíváncsi lenne, hogy ki milyen honlapokat keresett fel. Az intézkedés ugyanakkor nem érinti az e-mailek tartalmát és az internetes kommunikáció más formáit.
Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban jelenleg nem létezik az Európai Unióban elfogadotthoz hasonló távközlési adattárolási irányelv, ugyanakkor az FBI már most bármikor kikérheti vagy megszerezheti az úgynevezett Nemzetbiztonsági Levelek (NSL) által tartalmazott telekommunikációs adatokat. Az NSL valójában egy a terrorizmus elleni védekezés számára kidolgozott lehetőség, amellyel azonban az elmúlt években rendszeresen éltek a különböző állami hivatalok. Az amerikai igazságügyi minisztérium 2003 és 2006 között összesen 192 500 a terrorizmus elleni védekezést segítő NSL-kiadványt jelentetett meg
Stewart A. Baker, a belbiztonsági minisztérium és a titkosszolgálatok egykori munkatársa üdvözölte az elképzelést, mondván, így az FBI gyorsabban és egyszerűbben juthat adatokhoz. Ugyanakkor elismerte, hogy ezáltal az internetszolgáltatóknak a korábbinál jóval több információt kell majd kiadniuk az ügyfeleikről.
A jogászok viszont nem ennyire optimisták. A több internetes céget képviselő Michael Sussmann például kijelentette, hogy nagy mennyiségű forgalmi adat kerülhet ki a bírósági ellenőrzés alól, míg Michelle Richardson, az American Civil Liberties Union jogásza amiatt bírálta az Obama-kormányt, hogy ezzel a lépéssel ismét eltávolodik az egyik választási ígéretétől, amely a polgári jogok és a belső biztonság közötti egyensúly megteremtését célozta.
Kevin Bankston, az Electronic Frontier Foundation (EFF) ügyvédje rámutatott, hogy jelenleg egyetlen jogszabályban sincsen meghatározva az " elektronikus tranzakciós adatok" pontos definíciója. Éppen ezért attól tartanak, hogy később jelentős mértékben kibővíthetik az FBI jogkörét és így a hivatal akár a felhasználók által felkeresett honlapok listájához vagy az online keresési adataikhoz is hozzáférhet majd. Greg Nojeim, a Center for Democracy and Technology (CDT) szakértője számára pedig teljesen elfogadhatatlan, hogy az "érzékeny információkhoz" való hozzáférés bírói engedélyek nélkül valósulhat meg.
Az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen az elmúlt másfél évben több alkalommal is kiderült, hogy az FBI előszeretettel alkalmaz vitatható módszereket. Tavaly áprilisban vált ismertté, hogy a hivatal kémprogramokat használ a zsarolók, az e-mailben fenyegetőzők a terroristák és a hackerek felderítésére, illetve személyazonosságának megállapítására. Idén márciusban az EFF derítette ki, hogy az FBI és más hivatalok munkatársai gyakran titokban keresik fel információszerzés céljából a Facebookot, a MySpace-t, a Flickrt, a LinkedInt vagy éppen a Twittert.
