Berta Sándor
Egységes kereső az amerikai titkosszolgálati adatbázisokhoz
Hivatalosan is elindította az Információ-integrációs Programot az amerikai titkosszolgálatokat irányító Mike McConnell, a Nemzeti Hírszerzés Igazgatója (DNI).
Az új projekt fő célja, hogy összekössék a tizenhat amerikai titkosszolgálat adatbázisait és ezekhez egyetlen közös keresőt fejlesszenek ki. Becslések szerint a költségek elérhetik a több milliárd dollárt. A hírt megerősíti, hogy a Barack Obama által jelölt Dennis Blair admirális, a Szenátus előtti meghallgatásán szintén azt hangsúlyozta, hogy számára a titkosszolgálatok integrációja az első számú feladat.
A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy nem lesz egyszerű a gyakran egymással is konkuráló szervezeteket arra rávenni, hogy - egy intranet keretében - teljes mértékben osszák meg egymással az adataikat. Az elképzelés megvalósítását viszont segítheti, hogy a titkosszolgálatok korábban a támogatásukról biztosították a programot. A DNI hivatalát egyébként 2004-ben, a 2001. szeptember 11-i merényletek után hozták létre, azzal a céllal, hogy bezárják azokat a kommunikációs réseket, amelyek lehetővé tették a terroristáknak az Egyesült Államokba való beszivárgást és a terrorcselekmények előkészítését.
McConnell rámutatott, miszerint a projekt sikerét nem csak az nehezítheti, hogy titkosszolgálatok előszeretettel igyekeznek eltitkolni egymás előtt nem csak a pozícióikat, a hadműveleteiket és az információkat, hanem az is, hogy sok szervezet vezetője minden erejével ellenáll a változásoknak. Az új intranet az év végéig készülne el és lenne szociális hálózati funkciója, valamint egy egységes belső levelezőrendszere, amely tartalmazni fogja a munkatársak nevét, beosztását és e-mail címét.
A hat legnagyobb amerikai titkosszolgálat, köztük a CIA, az FBI és az NSA már hamarosan összekötheti elektronikus levelezőrendszerét, a többi tíz hivatalt 2010-ig integrálnák az új hálózatba. McConnell reményét fejezte ki, hogy az új programnak köszönhetően a titkosszolgálatok munkatársai nemcsak gyorsabb információcserére lesznek képesek, hanem a hibás adatok egyszerűbb korrigálására is.
A mostani helyzet egyébként eléggé érdekes, hiszen egy titkosügynök csupán az összes szervezet információmennyiségének 5 százalékához férhet hozzá. Ez pedig semmiképpen sem tesz lehetővé hatékony munkavégzést. Az új rendszerrel 95 százalékra növelik ezt az arányt és az egyes munkatársak a beosztásuknak megfelelő hozzáférési jogokat kapnak. Így bárki kereshet majd például dokumentumokat, de azokat nem nyithatja meg vagy módosíthatja automatikusan. Ezenkívül a keresést korlátozni lehet, többek között meghatározott témákra, csoportokra vagy régiókra.
Az új projekt fő célja, hogy összekössék a tizenhat amerikai titkosszolgálat adatbázisait és ezekhez egyetlen közös keresőt fejlesszenek ki. Becslések szerint a költségek elérhetik a több milliárd dollárt. A hírt megerősíti, hogy a Barack Obama által jelölt Dennis Blair admirális, a Szenátus előtti meghallgatásán szintén azt hangsúlyozta, hogy számára a titkosszolgálatok integrációja az első számú feladat.
A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy nem lesz egyszerű a gyakran egymással is konkuráló szervezeteket arra rávenni, hogy - egy intranet keretében - teljes mértékben osszák meg egymással az adataikat. Az elképzelés megvalósítását viszont segítheti, hogy a titkosszolgálatok korábban a támogatásukról biztosították a programot. A DNI hivatalát egyébként 2004-ben, a 2001. szeptember 11-i merényletek után hozták létre, azzal a céllal, hogy bezárják azokat a kommunikációs réseket, amelyek lehetővé tették a terroristáknak az Egyesült Államokba való beszivárgást és a terrorcselekmények előkészítését.
McConnell rámutatott, miszerint a projekt sikerét nem csak az nehezítheti, hogy titkosszolgálatok előszeretettel igyekeznek eltitkolni egymás előtt nem csak a pozícióikat, a hadműveleteiket és az információkat, hanem az is, hogy sok szervezet vezetője minden erejével ellenáll a változásoknak. Az új intranet az év végéig készülne el és lenne szociális hálózati funkciója, valamint egy egységes belső levelezőrendszere, amely tartalmazni fogja a munkatársak nevét, beosztását és e-mail címét.
A hat legnagyobb amerikai titkosszolgálat, köztük a CIA, az FBI és az NSA már hamarosan összekötheti elektronikus levelezőrendszerét, a többi tíz hivatalt 2010-ig integrálnák az új hálózatba. McConnell reményét fejezte ki, hogy az új programnak köszönhetően a titkosszolgálatok munkatársai nemcsak gyorsabb információcserére lesznek képesek, hanem a hibás adatok egyszerűbb korrigálására is.
A mostani helyzet egyébként eléggé érdekes, hiszen egy titkosügynök csupán az összes szervezet információmennyiségének 5 százalékához férhet hozzá. Ez pedig semmiképpen sem tesz lehetővé hatékony munkavégzést. Az új rendszerrel 95 százalékra növelik ezt az arányt és az egyes munkatársak a beosztásuknak megfelelő hozzáférési jogokat kapnak. Így bárki kereshet majd például dokumentumokat, de azokat nem nyithatja meg vagy módosíthatja automatikusan. Ezenkívül a keresést korlátozni lehet, többek között meghatározott témákra, csoportokra vagy régiókra.
