Berta Sándor
Anonim kereséseket akarnak az adatvédelmi szakemberek
Az Art. 29 adatvédelmi csoport tagjai azt szeretnék elérni, hogy a vezető online keresők feleljenek meg az európai uniós előírásoknak és ne tartsák meg másfél éven át a felhasználók sütifájljait.
Az európai uniós tagállamok adatvédelmi szakembereit tömörítő csoport külön levelet küldött a Google, a Microsoft és a Yahoo számára, valamint az egyesült államokbeli Szövetségi Kereskedelmi Felügyeletnek (FTC) és Viviane Reding európai uniós igazságügyi, alapvető jogi biztosnak, az Európai Bizottság alelnökének. Az adatvédők azt követelik, hogy az online keresés feleljen meg az európai uniós előírásoknak és legyen végre valóban anonim. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy ha az internetes keresőket üzemeltető társaságok nem tárolják el a felhasználók adatait.
Az Art. 29 tagjai elsősorban a Google vezetőitől kérték, hogy az összes internetezőkre vonatkozó információt legkésőbb hat hónapon belül töröljék ki a cég rendszeréből. A vállalat jelenleg minden kereséssel kapcsolatos adatot, a keresést indítványozó személy IP-címével együtt 9 hónapon át megőriz. Ezt azzal indokolta korábban a cég, hogy erre azért van szükség, mert csak így állapíthatja meg a jövőbeli trendeket. A személyes adatok tárolási időtartamának azonban a növekvő számú audiovizuális és helyzetmeghatározási információk miatt egyre nagyobb jelentősége van.
A szakemberek kifejtették azt is, hogy a Google által eddig a keresések felismerhetetlenné tételére tett lépések és intézkedések nem voltak megfelelőek. Így például az IP-címek végének törlése nem jelent elegendő védelmet. Ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy a vállalat a sütifájlokat 18 hónapig őrzi meg és ezek alapján ugyanúgy kideríthető, hogy ki milyen témák iránt érdeklődött a világhálón. Az adatvédők a Microsoft és a Yahoo esetében ugyan dicsérték az IP-címek és más adatok 6 hónap után való törlését, de itt is gondot okoz a sütifájlok 18 hónapos tárolása. A Yahoonál viszont kiemelték, hogy a vállalat 90 nap után törli az IP-címeket.
Az Art. 29 tagjai a FTC-nek eljuttatott nyílt levelükben a testület támogatását kérték egy konstruktív magánszféra-védelmi megoldás megtalálásához.
Az európai uniós tagállamok adatvédelmi szakembereit tömörítő csoport külön levelet küldött a Google, a Microsoft és a Yahoo számára, valamint az egyesült államokbeli Szövetségi Kereskedelmi Felügyeletnek (FTC) és Viviane Reding európai uniós igazságügyi, alapvető jogi biztosnak, az Európai Bizottság alelnökének. Az adatvédők azt követelik, hogy az online keresés feleljen meg az európai uniós előírásoknak és legyen végre valóban anonim. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy ha az internetes keresőket üzemeltető társaságok nem tárolják el a felhasználók adatait.
Az Art. 29 tagjai elsősorban a Google vezetőitől kérték, hogy az összes internetezőkre vonatkozó információt legkésőbb hat hónapon belül töröljék ki a cég rendszeréből. A vállalat jelenleg minden kereséssel kapcsolatos adatot, a keresést indítványozó személy IP-címével együtt 9 hónapon át megőriz. Ezt azzal indokolta korábban a cég, hogy erre azért van szükség, mert csak így állapíthatja meg a jövőbeli trendeket. A személyes adatok tárolási időtartamának azonban a növekvő számú audiovizuális és helyzetmeghatározási információk miatt egyre nagyobb jelentősége van.
A szakemberek kifejtették azt is, hogy a Google által eddig a keresések felismerhetetlenné tételére tett lépések és intézkedések nem voltak megfelelőek. Így például az IP-címek végének törlése nem jelent elegendő védelmet. Ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy a vállalat a sütifájlokat 18 hónapig őrzi meg és ezek alapján ugyanúgy kideríthető, hogy ki milyen témák iránt érdeklődött a világhálón. Az adatvédők a Microsoft és a Yahoo esetében ugyan dicsérték az IP-címek és más adatok 6 hónap után való törlését, de itt is gondot okoz a sütifájlok 18 hónapos tárolása. A Yahoonál viszont kiemelték, hogy a vállalat 90 nap után törli az IP-címeket.
Az Art. 29 tagjai a FTC-nek eljuttatott nyílt levelükben a testület támogatását kérték egy konstruktív magánszféra-védelmi megoldás megtalálásához.