Berta Sándor
Létezik-e emberek és gépek közötti kollektív intelligencia?
Thomas Malone azokat a lehetőségeket kutatja, amelyek alapján az emberek és a gépek a legjobban összekapcsolhatók azért, hogy lehetőleg intelligens módon reagáljanak különböző dolgokra.
Thomas Malone matematikus-pszichológus jelenleg a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) Kollektív Intelligencia Központjának munkatársaként és társalapítójaként dolgozik, de korábban éveket töltött a Xerox PARC kutatóközpontban is.
"A kollektív intelligencia az emberiség fennállása óta létezik. A kollektív intelligencia az én olvasatomban azt jelenti, hogy emberek csoportokba tömörülnek és látszólag intelligens módon reagálnak a dolgokra. Ezek a csoportok lehetnek családok, városok, országok vagy katonai egységek is. Szintén ebbe a kategóriába sorolható a Wikipedia és a Google is. De az intelligencia önmagában nagyon nehezen definiálható, a legtöbben, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak éppen ezért meg sem kísérlik meghatározni a pontos jelentését. Egy egyszerű definíció szerint az az intelligencia, ha valaki képességek széles körével rendelkezik. Nem különleges képességekről van szó, hanem arról, hogy valaki mennyire gyorsan tud alkalmazkodni a dolgokhoz."
"Az, hogy egy csoport mennyire intelligens attól is függ, hogy hol húzzuk meg a határt. Vannak ugyanakkor olyan csoportok, amelyek jól működnek és vannak, amelyek nem. Mi megpróbáltuk a csoportok különböző szervezeti formáit és a feltételeiket megvizsgálni. Ezt biológiai géneknek nevezzük, összesen 16 ilyen gént azonosítottunk. Az egyik fontos ezek közül az úgynevezett Crowd-gén, egy másik a hierarchia-gén, de van konszenzus- és választási gén is" - hangsúlyozta az elismert szakember.
Malone hozzátette, hogy például a Wikipedia is szabad, de számos törvénye és szabálya létezik, amiket a közösség maga fejlesztett ki. Éppen ezért nem lehet azt kijelenteni a Wikipedia esetében, hogy minden lehetséges és minden így fog maradni, de az sem igaz, hogy ott egy hagyományos hierarchia van. A Wikipédiánál mindenki, aki szeretne, részt vehet a munkában és ez jóval több annál, mint, amire a hagyományos hierarchiában az embereknek lehetőségük van.
"A tizenhat gén közül mindig másik a fontos. Egyszer a hierarchia-gén kerül előtérbe, máskor pedig háttérbe szorul. Ráadásul csoportonként eltérő a hierarchia-gén szerepe is. A Linux-projekteken például bárki dolgozhat és fejleszthet szoftvereket, de csak Linus Torvalds és néhány más kiválasztott személy döntenek arról, hogy mik kerülnek be a következő frissítésbe. Ez a döntési folyamat hierarchikus. Viszont a Wikipédiánál sok olyan cikk jelenik meg, amelynek elkészítésébe egyetlen adminisztrátor sem szól bele. Ugyan sok csoportban van az alapvető kérdésekben döntő személy, de ezt a lehetőséget nem kell mindig használni. Ha mondjuk Linus Torvalds rossz döntéseket hozna, akkor a közösség nem fogja támogatni. Tehát ő sem gyakorol abszolút ellenőrzést a közösség fölött, hanem csak addig, amíg részt vesz a programban."
"A Google esetében nem lehet tudni, hogy a keresésre kapott választ helyes, de ugyanezt nem lehetne tudni akkor sem, ha egy ember válaszolna a kérdésünkre. De ez önmagában nem dönti el, hogy a Google intelligens-e vagy sem. A macskákat például intelligensnek gondoljuk, de intelligensebbek-e a növényeknél?" - tette fel a kérdést Thomas Malone. A szakember végül leszögezte, hogy azért mert valaki egy rossz döntést hoz, akkor még nem lehet kijelenteni, hogy nem intelligens, miként az sem helyes, hogy valaki a saját álláspontja alapján definiálja az intelligenciát.
Thomas Malone matematikus-pszichológus jelenleg a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) Kollektív Intelligencia Központjának munkatársaként és társalapítójaként dolgozik, de korábban éveket töltött a Xerox PARC kutatóközpontban is.
"A kollektív intelligencia az emberiség fennállása óta létezik. A kollektív intelligencia az én olvasatomban azt jelenti, hogy emberek csoportokba tömörülnek és látszólag intelligens módon reagálnak a dolgokra. Ezek a csoportok lehetnek családok, városok, országok vagy katonai egységek is. Szintén ebbe a kategóriába sorolható a Wikipedia és a Google is. De az intelligencia önmagában nagyon nehezen definiálható, a legtöbben, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak éppen ezért meg sem kísérlik meghatározni a pontos jelentését. Egy egyszerű definíció szerint az az intelligencia, ha valaki képességek széles körével rendelkezik. Nem különleges képességekről van szó, hanem arról, hogy valaki mennyire gyorsan tud alkalmazkodni a dolgokhoz.""Az, hogy egy csoport mennyire intelligens attól is függ, hogy hol húzzuk meg a határt. Vannak ugyanakkor olyan csoportok, amelyek jól működnek és vannak, amelyek nem. Mi megpróbáltuk a csoportok különböző szervezeti formáit és a feltételeiket megvizsgálni. Ezt biológiai géneknek nevezzük, összesen 16 ilyen gént azonosítottunk. Az egyik fontos ezek közül az úgynevezett Crowd-gén, egy másik a hierarchia-gén, de van konszenzus- és választási gén is" - hangsúlyozta az elismert szakember.
Malone hozzátette, hogy például a Wikipedia is szabad, de számos törvénye és szabálya létezik, amiket a közösség maga fejlesztett ki. Éppen ezért nem lehet azt kijelenteni a Wikipedia esetében, hogy minden lehetséges és minden így fog maradni, de az sem igaz, hogy ott egy hagyományos hierarchia van. A Wikipédiánál mindenki, aki szeretne, részt vehet a munkában és ez jóval több annál, mint, amire a hagyományos hierarchiában az embereknek lehetőségük van.
"A tizenhat gén közül mindig másik a fontos. Egyszer a hierarchia-gén kerül előtérbe, máskor pedig háttérbe szorul. Ráadásul csoportonként eltérő a hierarchia-gén szerepe is. A Linux-projekteken például bárki dolgozhat és fejleszthet szoftvereket, de csak Linus Torvalds és néhány más kiválasztott személy döntenek arról, hogy mik kerülnek be a következő frissítésbe. Ez a döntési folyamat hierarchikus. Viszont a Wikipédiánál sok olyan cikk jelenik meg, amelynek elkészítésébe egyetlen adminisztrátor sem szól bele. Ugyan sok csoportban van az alapvető kérdésekben döntő személy, de ezt a lehetőséget nem kell mindig használni. Ha mondjuk Linus Torvalds rossz döntéseket hozna, akkor a közösség nem fogja támogatni. Tehát ő sem gyakorol abszolút ellenőrzést a közösség fölött, hanem csak addig, amíg részt vesz a programban."
"A Google esetében nem lehet tudni, hogy a keresésre kapott választ helyes, de ugyanezt nem lehetne tudni akkor sem, ha egy ember válaszolna a kérdésünkre. De ez önmagában nem dönti el, hogy a Google intelligens-e vagy sem. A macskákat például intelligensnek gondoljuk, de intelligensebbek-e a növényeknél?" - tette fel a kérdést Thomas Malone. A szakember végül leszögezte, hogy azért mert valaki egy rossz döntést hoz, akkor még nem lehet kijelenteni, hogy nem intelligens, miként az sem helyes, hogy valaki a saját álláspontja alapján definiálja az intelligenciát.
