Berta Sándor
Kiemelt figyelemmel kíséri Peter Hustinx az INDECT-projektet
Az európai adatvédelmi biztos meg akarja akadályozni, hogy az INDECT európai uniós kutatóprogram keretében olyan ellenőrzési technológiákat fejlesszenek ki a szakemberek, amelyek háttérbe szoríthatják az alapvető emberi jogokat.
Az Intelligent Information System Supporting Observation, Searching and Detection for Security of Citizens in Urban Environment (INDECT) projektet az Európai Unió összesen 11 millió euróval támogatja és a célja az, hogy a különböző biztonsági erők, illetve a rendőrségek számára új technológiákat fejlesszenek ki. "Minket, adatvédelmi szakembereket nem vontak be a támogatási folyamatba. A programra csak a tavalyi év közepén figyeltünk fel és megállapítottuk, hogy közelebbről is meg kell vizsgálnunk. Ezután készítettük el az állásfoglalásunkat az Európai Bizottság számára. A célunk az, hogy a közeljövőben a magánélet védelme kiemelt szerepet kapjon a különböző projektekben."
"Úgy vélem, hogy a létrehozandó új technológiák komoly beavatkozást jelenthetnek az emberek magánéletébe, másrészt olyan kísérleteket akarnak elvégezni, amelyek minden európai uniós tagországra kiterjednének. Utóbbiak könnyen azt jelenthetik, hogy úgy figyelik majd meg az európai uniós állampolgárokat, hogy nem is tudnak róla. Én mindenesetre mindent el fogok követni azért, hogy a jelenleg hatályos törvényeket maximálisan betartsák és figyelembe vegyék, valamint hogy ne születhessenek olyan eredmények, amelyek adatvédelmi szempontból elfogadhatatlanok" - jelentette ki Peter Hustinx.
Az INDECT-ről május 6-án és 7-én Krakkóban rendeznek tudományos konferenciát és itt mutatják be a program részleteit, valamint az elért első eredményeket is. A rendezvényen bárki megjelenhet, a belépés ugyanakkor nem ingyenes.
"Különösen az nyugtalanító, ha elolvassa az ember az összes elképzelést, amit meg akarnak és meg is lehetne valósítani. A kérdés az, hogy ezek a dolgok milyen körülmények között és milyen módon szolgálnák a társadalom érdekeit. Komoly problémát jelent, hogy a jelenleg hatályos adatvédelmi törvényekben sincsen egyértelműen szabályozva, hogy az úgynevezett abnormális viselkedés alapján megengedhető-e valakinek a kiszűrése egy tömegből. Még az sincs definiálva, hogy mi számít abnormális viselkedésnek."
"Fontos kiemelni továbbá, hogy az európai uniós állampolgároknak természetesen nem érdekük, hogy az általuk befizetett adókból olyan programokat finanszírozzanak a hatóságok, amelyek kifejezetten az ő jogaik megsértésére irányulnak. Az adók elherdálása nem lehet érdeke egyik félnek sem. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy az új Európai Bizottság tagjai folyamatosan azt hangsúlyozták: túl sokat foglalkoztunk az elmúlt 5-10 évben a biztonsággal, ehelyett pedig inkább többet kell tennünk az értékeink és az alapvető jogaink védelmére" - tette hozzá Peter Hustinx.
A szakember szerint a biztonság és a magánélet védelme együttesen megvalósítható, de csak akkor, ha a kezdetektől fogva figyelnek mindkét területre. "A politikusok gyakran azt hangoztatták, hogy a biztonság érdekében fel kell áldoznunk a magánéletet vagy annak egy részét. Nos, ez nem igaz! Semmit sem kell feladnunk azért, hogy biztonságban élhessünk. Mindkét dologra jogunk van! Éppen ezért kell mindig megkérdeznünk, hogy mi a célja egy adott technológiának. Ez nem egy egyszerű dolog, mert egy bonyolult technológiai világban élünk, de be kell látnunk, hogy így még többet érhetünk el."
"A kutatók sem háríthatják el azzal az egész dolgot, hogy mi csak fejlesztünk és semmi közünk nincs ahhoz, hogy végül mire használják fel a technológiáinkat. A lényeg az, hogy az alapvető jogainkat szeretnénk viszont látni a technikai megoldásokban is. Ez fontos, hiszen a társadalmunk egyre inkább a technológiákra támaszkodik és ez a folyamat csak akkor lehet jó, ha közben a magánélet védelmét integráljuk a technológiai megoldásokba" - szögezte le az európai uniós adatvédelmi biztos.
Az INDECT projektről egyre több részlet válik ismertté. A program keretében a szakemberek többek között internetellenőrzési technológiákat és a jelenlegieknél hatékonyabb térfigyelő rendszereket fejlesztenek ki. Emellett szóba került, hogy robotrepülőgépek járőröznének a városok felett. A projektben magyar részről részt vesz az APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság.< Eddan Katz, az Electronic Frontier Foundation (EFF) munkatársa korábban már támadta az INDECT-et, mondván ez az a projekt, amitől minden adatvédelmi szakembernek a haja az égnek áll.
Az Intelligent Information System Supporting Observation, Searching and Detection for Security of Citizens in Urban Environment (INDECT) projektet az Európai Unió összesen 11 millió euróval támogatja és a célja az, hogy a különböző biztonsági erők, illetve a rendőrségek számára új technológiákat fejlesszenek ki. "Minket, adatvédelmi szakembereket nem vontak be a támogatási folyamatba. A programra csak a tavalyi év közepén figyeltünk fel és megállapítottuk, hogy közelebbről is meg kell vizsgálnunk. Ezután készítettük el az állásfoglalásunkat az Európai Bizottság számára. A célunk az, hogy a közeljövőben a magánélet védelme kiemelt szerepet kapjon a különböző projektekben."
"Úgy vélem, hogy a létrehozandó új technológiák komoly beavatkozást jelenthetnek az emberek magánéletébe, másrészt olyan kísérleteket akarnak elvégezni, amelyek minden európai uniós tagországra kiterjednének. Utóbbiak könnyen azt jelenthetik, hogy úgy figyelik majd meg az európai uniós állampolgárokat, hogy nem is tudnak róla. Én mindenesetre mindent el fogok követni azért, hogy a jelenleg hatályos törvényeket maximálisan betartsák és figyelembe vegyék, valamint hogy ne születhessenek olyan eredmények, amelyek adatvédelmi szempontból elfogadhatatlanok" - jelentette ki Peter Hustinx.
Az INDECT-ről május 6-án és 7-én Krakkóban rendeznek tudományos konferenciát és itt mutatják be a program részleteit, valamint az elért első eredményeket is. A rendezvényen bárki megjelenhet, a belépés ugyanakkor nem ingyenes.
"Különösen az nyugtalanító, ha elolvassa az ember az összes elképzelést, amit meg akarnak és meg is lehetne valósítani. A kérdés az, hogy ezek a dolgok milyen körülmények között és milyen módon szolgálnák a társadalom érdekeit. Komoly problémát jelent, hogy a jelenleg hatályos adatvédelmi törvényekben sincsen egyértelműen szabályozva, hogy az úgynevezett abnormális viselkedés alapján megengedhető-e valakinek a kiszűrése egy tömegből. Még az sincs definiálva, hogy mi számít abnormális viselkedésnek."
"Fontos kiemelni továbbá, hogy az európai uniós állampolgároknak természetesen nem érdekük, hogy az általuk befizetett adókból olyan programokat finanszírozzanak a hatóságok, amelyek kifejezetten az ő jogaik megsértésére irányulnak. Az adók elherdálása nem lehet érdeke egyik félnek sem. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy az új Európai Bizottság tagjai folyamatosan azt hangsúlyozták: túl sokat foglalkoztunk az elmúlt 5-10 évben a biztonsággal, ehelyett pedig inkább többet kell tennünk az értékeink és az alapvető jogaink védelmére" - tette hozzá Peter Hustinx.
A szakember szerint a biztonság és a magánélet védelme együttesen megvalósítható, de csak akkor, ha a kezdetektől fogva figyelnek mindkét területre. "A politikusok gyakran azt hangoztatták, hogy a biztonság érdekében fel kell áldoznunk a magánéletet vagy annak egy részét. Nos, ez nem igaz! Semmit sem kell feladnunk azért, hogy biztonságban élhessünk. Mindkét dologra jogunk van! Éppen ezért kell mindig megkérdeznünk, hogy mi a célja egy adott technológiának. Ez nem egy egyszerű dolog, mert egy bonyolult technológiai világban élünk, de be kell látnunk, hogy így még többet érhetünk el."
"A kutatók sem háríthatják el azzal az egész dolgot, hogy mi csak fejlesztünk és semmi közünk nincs ahhoz, hogy végül mire használják fel a technológiáinkat. A lényeg az, hogy az alapvető jogainkat szeretnénk viszont látni a technikai megoldásokban is. Ez fontos, hiszen a társadalmunk egyre inkább a technológiákra támaszkodik és ez a folyamat csak akkor lehet jó, ha közben a magánélet védelmét integráljuk a technológiai megoldásokba" - szögezte le az európai uniós adatvédelmi biztos.
Az INDECT projektről egyre több részlet válik ismertté. A program keretében a szakemberek többek között internetellenőrzési technológiákat és a jelenlegieknél hatékonyabb térfigyelő rendszereket fejlesztenek ki. Emellett szóba került, hogy robotrepülőgépek járőröznének a városok felett. A projektben magyar részről részt vesz az APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság.< Eddan Katz, az Electronic Frontier Foundation (EFF) munkatársa korábban már támadta az INDECT-et, mondván ez az a projekt, amitől minden adatvédelmi szakembernek a haja az égnek áll.