A Fujitsu hivatalosan bejelentette, hogy a Japán Atomenergia Ügynökséggel (JAEA) közösen kifejlesztette az ország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét.

A berendezést elsősorban az atomenergia-kutatásban, azon belül is a fúziókutatásban, illetve -szimulációban akarják használni a japán kutatók. A szuperszámítógép teljesítménye 186,1 teraflop, ezzel bekerülhetne a TOP500-as lista élmezőnyébe, a 19. helyre. Megalkotásakor azonban nem a tudományos kutatások elősegítése volt a cél, hanem az, hogy a segítségével készíthessék el a szakemberek a japán szuperszámítógépek következő generációját (NGS). Ezek teljesítménye már elérheti majd a 10 petaflopot, vagyis több mint ötször erősebbek lesznek a világ jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépénél.

A rendszer lelke egy párhuzamos számítási egység (Large-scale Parallel Computation Unit), ami a Fujitsu Primergy BX900 pengeszerverén alapul, és amelyben összesen 4268 processzor, illetve 17 072 processzormag található. A készülék elméleti csúcsteljesítménye 200 teraflop, és ezt a különböző előzetes teszteken sikerült is megközelíteni. A Primergy BX900-at ötvözték egy megosztott memóriájú szerverrel és az új generációs szuperszámítógépekhez létrehozott alkalmazásfejlesztő egységgel. "Ezzel a rendszerrel akarjuk megalkotni a 2012-ben bemutatkozó új generációs szuperszámítógépek kódját" - jelentette ki Toshio Hirayama, a JAEA Számítógép-tudományi és e-Rendszerek Központjának vezetője.

Azt már most tudni lehet, hogy az NGS-k Fujitsu SPARC C64 VIIIfx processzorokra épülnek, majd és minden processzor nyolc magos lesz. Egyetlen ilyen egység csúcsteljesítménye eléri a 128 gigaflopot. Az NGS-k megalkotása azért is fontos Japán számára, mert az ország így visszaszerezhetné a 2004 novemberében elveszített első helyet, amit sokáig az NEC Earth Simulatorával birtokolt. A Fujitsu utoljára 1995 novemberében vezette a TOP500-as szuperszámítógép-listát, méghozzá a Numerical Wind Tunnel nevű géppel.