Gyurkity Péter

Szuperszámítógépek: előretör az Intel és a Linux

A processzorgyártó, valamint az alternatív szoftveres platform előretörését figyelhetjük meg a szuperszámítógépeg Top500-as listájának legújabb kiadásában, a négymagosok elsöprő fölénye mellett.

A most megjelent Top500-as lista alapján jól látszik, hogy az Intel tovább erősítette pozícióit. Rögtön első helyen jegyzik meg a különböző beszámolókban, hogy a legerősebb trend egyértelműen a négy-, illetve hatmagos processzorokra történő fokozatos átváltás, ezzel egy időben pedig a 64 bites Linux disztribúciók előrenyomulása regisztrálható a felsorolásban.

Az 500 erőgépből immár 427 támaszkodik négymagos chipekre, ezen kategórián belül pedig az Intel Nehalem-EP Xeon 5500 szerverprocesszorok megháromszorozták saját súlyukat, hiszen 95 összeállítás lelkét adják a mostani listán. Az Intel maga az első számú processzorgyártó a területen, 402 szuperszámítógéphez szállította le saját alkatrészeit, míg az AMD 42, az IBM pedig 52 konfigurációt látott el processzoraival. Érdemes megjegyezni, hogy az AMD jelenleg kapható négymagos Shanghai és hatmagos Istanbul Opteronjai nem igényeltek foglalatváltást, ám ez mégsem jelentett nagy előnyt.

A kiszorulóban lévő ikermagos chipek még 52 szuperszámítógépben találhatók meg a felsorolásban, ide tartoznak a Power5 és Power6 chipek is az IBM oldaláról. Mindössze négy összeállítás támaszkodik egymagos chipekre, ez már egyértelműen elenyésző arány. Az AMD kapcsán azonban mindenképpen el kell mondanunk, hogy az IBM Roadrunner hibrid Power-Opteron felállása után a tisztán hatmagos Opteronokra épülő Jaguar a maga több mint 224 ezer magjával és 1,76 petaflops teljesítményével nagyon is jóra sikerült, feladatát (hogy legalább közelítse meg a Roadrunnert) pedig részben teljesítette.

A gyártók között továbbra is az IBM és a HP vezet, előbbi 185, utóbbi pedig 210 összeállítást készített el a listán találhatók közül. Az 500-ból 478 szuperszámítógép Észak-Amerikai cégek által jött létre, 11 Európából származik, 9 Ázsiából érkezett, 2 pedig inkább globálisnak számít, hiszen a résztvevők a világ minden tájáról együtt dolgoztak azokon. Ehhez képest Amerikában 287, Európában 152, Ázsiában 51, Óceánia területén 9, Afrikában pedig 1 masina teljesít szolgálatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mamo33 #8
    Ha jól látom, az első Inteles gép, az ötödik helyen áll, az is AMD erősítéssel!(Radeon 4870-esek!)
  • sathinel #7
    Abban igaza van az sg-nek hogy a legtöbb gép intel alapú, de ha megnézzük hogy az első 10 az milyen procit használ akkor a HWSW-nek is igaza van. A legjobbak most túlnyomórészt AMD alapokon nyugszanak de ha a 100-as listát nézzük akkor az Intel a vezető.
  • Sanyix #6
    ja és még az zorrotistisztíccsa! :D
  • sikamika #5
    Micsoda egy szar, felreforditott egy fos cikk ez.
    http://www.top500.org/

    Az AMD ""Jaguar - Cray XT5-HE Opteron Six Core 2.6 GHz"" 6 magos opteronja az elso es valoban az egesz cikk egy masik oldalrol valo, de ott legalabb jol irtak, szanalmas mi folyik itt, legalabb valaki javitana ki!!
  • Komolytalan #4
    Hát hogyne, csak közben bele ne lógjon a bilibe a kezed, mert akkor felébredsz. Ami tény, hogy a konkurens cuccos az már 5. helyen tanyázik, nem az nvidia mérnökeinek fejében:
    5. Tianhe-1 - NUDT TH-1 Cluster, Xeon E5540/E5450, ATI Radeon HD 4870, Infiniband
  • readswift #3
    tiszavirág éltű mindkettő, nvidia alapú gép 10*-esen fogja leverni a jelenlegieket, már leszerződtek.
  • jzombi #2
    Vajon a
    hwsw-t az AMD, az sg-t meg az Intel támogatja? :)
  • SzitaAti #1
    ,,z AMD kapcsán azonban mindenképpen el kell mondanunk, hogy az IBM Roadrunner hibrid Power-Opteron felállása után a tisztán hatmagos Opteronokra épülő Jaguar a maga több mint 224 ezer magjával és 1,76 petaflops teljesítményével nagyon is jóra sikerült, feladatát (hogy legalább közelítse meg a Roadrunnert) pedig részben teljesítette."
    Olyannyira, hogy jelenleg a Jaguar tanyázik az első helyen. Ezt vajon mért nem említi a cikkíró?