Berta Sándor
Minden európai programot felülvizsgálna Viviane Reding
Az Európai Parlamentben meghallgatták az európai biztosi posztok várományosait. A legérdekesebb Viviane Reding felszólalása volt, aki kapásból a testszkennerek ellen foglalt állást.
Viviane Reding eddig a verseny-, a média- és a távközlési ügyekért felelt az Európai Unióban, azonban most ő a jelölt az igazságügyi biztosi posztra. A szakember meghallgatásán leszögezte, hogy amennyiben megválasztják a legfontosabb feladatának az adatvédelmet fogja tekinteni. Minden erejével és az elérhető eszközökkel harcolni fog a túlzó adatgyűjtések és a hivatalok, valamint a vállalatok adatéhsége ellen. Reding leszögezte: fontos, hogy az új terrorizmus elleni intézkedések nem valósulhatnak meg az alapvető emberi jogok kárára.
"Ezek a dolgok még akkor sem megengedhetőek, hogy ha a bűnüldözésről és a bűnözés megakadályozásáról van szó. Egy olyan biztosra va szükség, aki a jogért felel. Ne hagyjunk olyan szabályokat életbe lépni, amelyek sértik az alapvető jogainkat, a magánéletünk vagy a személyes adataink védelmét. Ezeket a dolgokat nem akarjuk, még akkor sem, ha terrorizmus ellenes intézkedésekről van szó" - jelentette ki beszédében Viviane Reding.
A luxemburgi kereszténydemokrata politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt évtizedben az igazságszolgáltatást hanyagolták az Európai Unióban. A fő kérdés mindig a biztonság volt, ő viszont egyensúlyt akar teremteni és erősíteni akarja a jogokat, illetve az emberek szabadságát. Fontos lesz, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után már nem lehet majd megkerülni a biztonsági kérdésekben az Európai Parlamentet.
"Számos kérdést fel kell tennünk magunknak. Hatékonyak-e például testszkennerek, a használatuk jelent-e egészségügyi kockázatot, vannak-e ezen a területen az adatvédelmet és az emberek magánéletét érintő problémák? Az én álláspontom egyértelmű: a biztonság növelése nem történhet a magánélet védelmének rovására. Az állampolgáraink nem objektumok, hanem emberi lények. A testszkennerek alkalmazása csak három feltétel betartása esetén valósulhat meg: az eljárásnak önkéntes alapúnak kell lennie, a képeket azonnal törölni kell és végig ellenőrizni kell az egészségügyi hatásokat. Nincs 100 százalékos védelem és a testszkennerek sem mindent megoldó csodaszerek" - hangsúlyozta Reding.
A biztosjelölt emellett felülvizsgálná az Egyesült Államokkal kötött SIWFT-egyezményt is, mondván miért kell annyi adatot tárolni és kiadni, ha bebizonyosodott, hogy ezeket az USA nem tudja vagy nem képes megfelelően használni. Reding kitért a készülő ACTA-megállapodásra. A véleményét egyetlen mondatban foglalta össze: "A termékhamisítás nem egyenlő a letöltésekkel." Ugyanakkor szerinte a kreatív embereknek is joguk van arra, hogy megfizessék a munkájukat.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a biztosjelölt közölte, hogy az Európai Unióban nem fog elterjedni a HADOPI- és a három csapás modell. Az illegális letöltések elleni harcnál fontosabb, hogy a szórakoztató ipar végre vonzó legális szolgáltatásokat kínáljon a felhasználóknak. "Az analóg világ ötleteivel azonban nem lehet a digitális világban megfelelni" - jegyezte meg epésen Viviane Reding.
Viviane Reding eddig a verseny-, a média- és a távközlési ügyekért felelt az Európai Unióban, azonban most ő a jelölt az igazságügyi biztosi posztra. A szakember meghallgatásán leszögezte, hogy amennyiben megválasztják a legfontosabb feladatának az adatvédelmet fogja tekinteni. Minden erejével és az elérhető eszközökkel harcolni fog a túlzó adatgyűjtések és a hivatalok, valamint a vállalatok adatéhsége ellen. Reding leszögezte: fontos, hogy az új terrorizmus elleni intézkedések nem valósulhatnak meg az alapvető emberi jogok kárára.
"Ezek a dolgok még akkor sem megengedhetőek, hogy ha a bűnüldözésről és a bűnözés megakadályozásáról van szó. Egy olyan biztosra va szükség, aki a jogért felel. Ne hagyjunk olyan szabályokat életbe lépni, amelyek sértik az alapvető jogainkat, a magánéletünk vagy a személyes adataink védelmét. Ezeket a dolgokat nem akarjuk, még akkor sem, ha terrorizmus ellenes intézkedésekről van szó" - jelentette ki beszédében Viviane Reding.
A luxemburgi kereszténydemokrata politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt évtizedben az igazságszolgáltatást hanyagolták az Európai Unióban. A fő kérdés mindig a biztonság volt, ő viszont egyensúlyt akar teremteni és erősíteni akarja a jogokat, illetve az emberek szabadságát. Fontos lesz, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után már nem lehet majd megkerülni a biztonsági kérdésekben az Európai Parlamentet.
"Számos kérdést fel kell tennünk magunknak. Hatékonyak-e például testszkennerek, a használatuk jelent-e egészségügyi kockázatot, vannak-e ezen a területen az adatvédelmet és az emberek magánéletét érintő problémák? Az én álláspontom egyértelmű: a biztonság növelése nem történhet a magánélet védelmének rovására. Az állampolgáraink nem objektumok, hanem emberi lények. A testszkennerek alkalmazása csak három feltétel betartása esetén valósulhat meg: az eljárásnak önkéntes alapúnak kell lennie, a képeket azonnal törölni kell és végig ellenőrizni kell az egészségügyi hatásokat. Nincs 100 százalékos védelem és a testszkennerek sem mindent megoldó csodaszerek" - hangsúlyozta Reding.
A biztosjelölt emellett felülvizsgálná az Egyesült Államokkal kötött SIWFT-egyezményt is, mondván miért kell annyi adatot tárolni és kiadni, ha bebizonyosodott, hogy ezeket az USA nem tudja vagy nem képes megfelelően használni. Reding kitért a készülő ACTA-megállapodásra. A véleményét egyetlen mondatban foglalta össze: "A termékhamisítás nem egyenlő a letöltésekkel." Ugyanakkor szerinte a kreatív embereknek is joguk van arra, hogy megfizessék a munkájukat.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a biztosjelölt közölte, hogy az Európai Unióban nem fog elterjedni a HADOPI- és a három csapás modell. Az illegális letöltések elleni harcnál fontosabb, hogy a szórakoztató ipar végre vonzó legális szolgáltatásokat kínáljon a felhasználóknak. "Az analóg világ ötleteivel azonban nem lehet a digitális világban megfelelni" - jegyezte meg epésen Viviane Reding.
