Berta Sándor
Amerikai cégek az ACTA-egyezmény ellen
Egy az IP Justice által most nyilvánosságra hozott levélben az amerikai vállalatok és cégszövetségek a tervezett hamisítás elleni kereskedelmi szövetség (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) megállapodását bírálták.
A Susan Schwab kereskedelmi megbízottnak, az amerikai felet a tárgyalásokon képviselő szakembernek címzett dokumentumban a nagyvállalatok azzal érvelnek, hogy az ACTA jelenlegi formájában való gyors elfogadása komoly hátrányokat okozhat majd nekik a világpiacon, leginkább Európában. A levelet aláírták az Amazon, az AT&T, a Google, a Yahoo, az eBay és a Consumer Electronics Association vezetői. A cégek és a szövetség amiatt aggódnak, hogy a megállapodás elfogadása után az amerikai vállalatok komoly hátrányból indulhatnak majd az európai pályázatokon és kisebb esélyük lesz a megrendelések elnyerésére.
Példaként említik a Copiepresse kontra Google és az LVMH kontra eBay ügyeket, amelyek jól bizonyítják, hogy az eltérő európai és amerikai jogi gyakorlat számos konfliktus forrása lehet. Emellett számos támadás érheti az amerikai exportot. Az aláírók sürgették a kalóz kifejezés pontosítását és elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a hamis termékek miatt adott esetben felelősségre vonják az online keresőket, az internetes pénzügyi és interaktív tartalomszolgáltatókat, valamint a csomagküldő cégeket.
Az Amazon, az AT&T, a Google, a Yahoo és az eBay követelték továbbá, hogy a jövőben az ACTA-tárgyalások nyilvánosak legyenek, azokba a cégek is bekapcsolódhassanak, javaslatokat tehessenek, valamint hogy betekinthessenek az amerikai kormány elé elfogadásra kerülő végleges tervezetbe. A washingtoni egyeztetések napjaira időzítette a Wikileaks egy a hamisítványok elleni kereskedelmi szövetséggel foglalkozó újabb anyag megjelentetését, melyben a cégek kívánságai szerepeltek. Az elképzelések között egyaránt voltak az ellenőrzések szigorítására és a fizetendő kártérítések összegének további emelésére vonatkozó javaslatok.
A tárgyalások előző fordulójára július végén került sor Washingtonban zárt ajtók mögött. Annyit lehet tudni, hogy az egyeztetéseken az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Svájc képviselői vettek részt.
A Susan Schwab kereskedelmi megbízottnak, az amerikai felet a tárgyalásokon képviselő szakembernek címzett dokumentumban a nagyvállalatok azzal érvelnek, hogy az ACTA jelenlegi formájában való gyors elfogadása komoly hátrányokat okozhat majd nekik a világpiacon, leginkább Európában. A levelet aláírták az Amazon, az AT&T, a Google, a Yahoo, az eBay és a Consumer Electronics Association vezetői. A cégek és a szövetség amiatt aggódnak, hogy a megállapodás elfogadása után az amerikai vállalatok komoly hátrányból indulhatnak majd az európai pályázatokon és kisebb esélyük lesz a megrendelések elnyerésére.
Példaként említik a Copiepresse kontra Google és az LVMH kontra eBay ügyeket, amelyek jól bizonyítják, hogy az eltérő európai és amerikai jogi gyakorlat számos konfliktus forrása lehet. Emellett számos támadás érheti az amerikai exportot. Az aláírók sürgették a kalóz kifejezés pontosítását és elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a hamis termékek miatt adott esetben felelősségre vonják az online keresőket, az internetes pénzügyi és interaktív tartalomszolgáltatókat, valamint a csomagküldő cégeket.
Az Amazon, az AT&T, a Google, a Yahoo és az eBay követelték továbbá, hogy a jövőben az ACTA-tárgyalások nyilvánosak legyenek, azokba a cégek is bekapcsolódhassanak, javaslatokat tehessenek, valamint hogy betekinthessenek az amerikai kormány elé elfogadásra kerülő végleges tervezetbe. A washingtoni egyeztetések napjaira időzítette a Wikileaks egy a hamisítványok elleni kereskedelmi szövetséggel foglalkozó újabb anyag megjelentetését, melyben a cégek kívánságai szerepeltek. Az elképzelések között egyaránt voltak az ellenőrzések szigorítására és a fizetendő kártérítések összegének további emelésére vonatkozó javaslatok.
A tárgyalások előző fordulójára július végén került sor Washingtonban zárt ajtók mögött. Annyit lehet tudni, hogy az egyeztetéseken az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Svájc képviselői vettek részt.