Informatika és tudomány

Molnár András

IBM: 2019-re a gépek okosabbak lesznek az embereknél

Az IBM egyik vezető kutatója szerint a számítógépek akár már 10 év múlva képesek lehetnek az emberi agy erejének és hatékonyságának reprodukálására. Az agyat próbálják modellezni.

Dharmendra Modha az IBM kognitív számításokért felelős részleg vezetőjének bejelentése szerint a cég tudósainak és néhány, a világ legnevesebb egyetemek kutatóinak sikerült szimulálniuk a kéregállomány számítási bonyolultságát. Az elmúlt évben az IBM és öt egyetem részesült DARPA szerződésben, hogy tovább dolgozzanak a kognitív számítási projekten, melynek célja elérni az emberi agy számítási kapacitását. Modha közlése szerint egy évbe telt, hogy csapata - együttműködve az egyetemek tudósaival - elért két fontos mérföldkövet.

Az első egy valósidejű kéregszimuláció, melyet 1 milliárd neuronnal, 10 trillió különálló tanuló szinapszissal étek el. Modha szerint ez meghaladja egy macska agykérgének bonyolultságát. Másrészt a tudósok készítettek egy új, a Blue Gene szuperszámítógépeket maximálisan kihasználó algoritmust, amit BlueMatternek hívnak. Az algoritmus célja megfejteni a kapcsolatot az emberi agykéreg és az alkéreg között. Ez egy rendkívül fontos lépés, mely az agy kommunikációja és információfeldolgozása teljes megértéséhez szükséges.

Modha kiemelte, hogy az emberi agy alapvetően eltér napjaink számítógépeitől, mind számítási kapacitásban, mind méretében. Mivel világunk egyre bonyolultabbá válik, adatok áradatát kell majd előállítani, és elemezni, melyekhez egy új típusú, kognitív rendszer, egy agy-jellegű rendszer szükséges. Hogy elérjék céljukat, Modha és tudósai egyesítik a szuperszámítógépeket, az idegtudományt, és a nanotechnológiát, hogy szemléltessék, mi az, ami már lehetséges.

Modha szerint ekkora számítási kapacitású számítógépekkel lehetővé válik majd a világ vízellátásának vagy pénzügyi rendszerének valósághű elemzése. Az ötlet az, hogy felfedezzük a kauzalitást a jelenségek mögött, és az okozati kapcsolatokat gyorsan és könnyen hozzuk létre, pont ugyanúgy, mint ahogyan az emberi agy működik. Napjaink számítógépeivel lehetetlen lenne ilyen programot készíteni, de a jövő számítógépeivel gyorsan választ adhatunk akár ezekre a hatalmas problémákra is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • physis #82
    Az lenne a jó, ha a #4, #21-ben említett végtelen behúzási folyamat valahogy elindulna. Akkor akármilyen fejlett agyat tudnánk építeni, legfeljebb elég sok idő kell hozzá. Hogy megérjük-e? Attól is függ, hogy a mi életünkben még feltalálják-e az öregedés lelassítását, mondjuk tíz évvel. Az alatt a tíz év alatt meg még újabb tíz évvel stb, szóval hogy leszünk-e olyan szerencsések, hogy immár akármit megélhetünk. Addig meg bízni lehet az egészséges életben.
  • Epikurosz #81
    A Blue Brain projektről olvastam már akkor, amikor elindult, majd követtem a híreket. Én nem vagyok ennyire optimista. 10 év alatt lehet, hogy építenek egy modellt, de az annyira fog hasonlítani az emberi agyra, mint egy papírrepülőgép egy igazi repcsire.
  • physis #80
    Bocsánat, javítanom kell egy csúnya makrohibát, mert szinte olvashatatlan lett:

    __________________

    Igen, Kukacos írásait és általában a tudat, intelligencia vitát olvasva hirtelen eszembe is jutott, milyen keveset tudok a tudatról (még ismeretterjesztő szinten is keveset). El is szégyelltem magam: szóval lehet, hogy el is kellett volna halasztanom a találgatást. Jó volt a mostani topikcsoportokban (tudat, intelligens gépek) az erről folyó vita.

    Úgy tudom, az Általad említett kettős megközelítés egyikében éppen történt egy előrelépés: Blue Brain projektum. Szóval úgy tudom, meglepően jól sikerült a dolog. Bizonyos eredmények alapján úgy gondolják, hogy a szimuláció ,,tényleg működik'', ,,igazi'', és ,,nem csak kívülről tűnik olyannak, mintha jó lenne''. Azt nem tudom pontosan, hogy honnan tudják, hogy -- legalább részben -- valóban ,,igazi'' agyműködést szimuláltak, és nem csak egy ,,lélektelen'', ,,üres'' zombi lett szimulálva. Elhiszem, hogy jó okuk van rá, amiért nem tekintik zombinak az eredményt. Nem tudom megválaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, de valamiért eléggé megbízom bennük én is.

    Nagyon tetszett, amit a környezet szerepéről leírtál, én is remélem, hogy a tudomány képes lesz ennek a bonyolult egymásra-hatásnak a dinamikáját megragadni. Már a ,,hagyományos'' biológiában is megjelenik a környezet szerepe (genotípus, fenotípus), és ez a látszólag egyszerű többlet rengeteg különös új foglmat és elvet hozott be. Kifejezetten paradox, látszólag lamarcki folyamatok is magyarázatot nyertek (Baldwin-hatás, hogyan jelent meg a hód várépítése, a lugasépítő madár tudománya stb.). Az agykutatásban, elmefilozófiában nyilván még több új meglepetésre számíthatunk.

    Nem tudom, hogy mennyire az lesz a fejlődés iránya, hogy az intelligenciát külön modellezzük, és az érzelmeket később tudjuk csak megragadni. Ha a Blue Brain projektum bejön, akkor talán éppen egy fordított irányú fejlődés lesz.

    1.

    Először modellezünk egy agyat, többé-kevésbé egy az egyben (legalább valami egyszerűsített szinten), ez az agy nagyjából ugyanolyan arányban lesz értelmes és érzelmes, mint a mienk. Ha leegyszerűsített agy sikerül csak, az arányosan kevésbé lesz értelmes és érzelmes, de az értelem és érzelem egymáshoz vett aránya ott is ugyanolyan lesz, mint bennünk (csak mindkettőből arányosan kevesebb).

    A baj nem az lesz, hogy a szimulált agy ne tudná az érzelmeket. Nem az lesz a baj, hogy zombi lenne. Igazi érzelmei lesznek. Ebből a szempontból sikeres lesz a dolog.

    A baj az lesz, hogy fogalmunk sem lesz, hogy hogyan is működik. Ugyanolyan érthetetlen lesz, mint a mi saját agyunk.

    2.

    Kvp említett egyfajta behúzási, bootstrapping folyamatot. Ha már tudunk szimulált agyat építeni, fokozatosan képesek leszünk egyre több megértést nyerni az agyunk működéséről. Megértheti-e egy agy a saját működését? Kvp leírt egy fokozatos bootstrap folyamatot, amely ezt a paradoxonnak ható bootstrapping folyamatot megvalósíthatja (#4, #21).

    3.

    Ha már tényleg értjük az agy működését, akkor építhetünk olyan agyat, ami speciális célokra van kialakítva, például: túlteng benne az értelem. Azért nem vagyok ebben biztos: nem lehetetlen, hogy az értelem mindenképp megköveteli az érzelmek arányos fejlődését is. Lehet, hogy a matekhoz mindenképp kell művészet is, legalább a háttérben.
  • physis #79
    Igen, Kukacos írásait és általában a tudat, intelligencia vitát olvasva hirtelen eszembe is jutott, milyen keveset tudok a tudatról (még ismeretterjesztő szinten is keveset). El is szégyelltem magam: szóval lehet, hogy el is kellett volna halasztanom a találgatást. Jó volt a mostani topikcsoportokban (tudat, intelligens gépek) az erről folyó vita.

    Úgy tudom, az Általad említett kettős megközelítés egyikében éppen történt egy előrelépés: Blue Brain projektum. Szóval úgy tudom, [i]meglepően jól sikerült a dolog[i]. Bizonyos eredmények alapján úgy gondolják, hogy a szimuláció ,,tényleg működik'', ,,igazi'', és ,,nem csak kívülről tűnik olyannak, mintha jó lenne''. Azt nem tudom pontosan, hogy honnan tudják, hogy -- legalább részben -- valóban ,,igazi'' agyműködést szimuláltak, és nem csak egy ,,lélektelen'', ,,üres'' zombi lett szimulálva. Elhiszem, hogy jó okuk van rá, amiért nem tekintik zombinak az eredményt. Nem tudom megválaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, de valamiért eléggé megbízom bennük én is.

    Nagyon tetszett, amit a környezet szerepéről leírtál, én is remélem, hogy a tudomány képes lesz ennek a bonyolult egymásra-hatásnak a dinamikáját megragadni. Már a ,,hagyományos'' biológiában is megjelenik a környezet szerepe (genotípus, fenotípus), és ez a látszólag egyszerű többlet rengeteg különös új foglmat és elvet hozott be. Kifejezetten paradox, látszólag lamarcki folyamatok is magyarázatot nyertek (Baldwin-hatás, hogyan jelent meg a hód várépítése, a lugasépítő madár tudománya stb.). Az agykutatásban, elmefilozófiában nyilván még több új meglepetésre számíthatunk.

    Nem tudom, hogy mennyire az lesz a fejlődés iránya, hogy az intelligenciát külön modellezzük, és az érzelmeket később tudjuk csak megragadni. Ha a Blue Brain projektum bejön, akkor talán éppen egy fordított irányú fejlődés lesz.

    1.

    Először modellezünk egy agyat, többé-kevésbé egy az egyben (legalább valami egyszerűsített szinten), ez az agy nagyjából ugyanolyan arányban lesz értelmes és érzelmes, mint a mienk. Ha leegyszerűsített agy sikerül csak, az arányosan kevésbé lesz értelmes és érzelmes, de az értelem és érzelem egymáshoz vett aránya ott is ugyanolyan lesz, mint bennünk (csak mindkettőből arányosan kevesebb).

    A baj nem az lesz, hogy a szimulált agy ne tudná az érzelmeket. Nem az lesz a baj, hogy zombi lenne. Igazi érzelmei lesznek. Ebből a szempontból sikeres lesz a dolog.

    A baj az lesz, hogy fogalmunk sem lesz, hogy hogyan is működik. Ugyanolyan érthetetlen lesz, mint a mi saját agyunk.

    2.

    Kvp említett egyfajta behúzási, bootstrapping folyamatot. Ha már tudunk szimulált agyat építeni, fokozatosan képesek leszünk egyre több megértést nyerni az agyunk működéséről. Megértheti-e egy agy a saját működését? Kvp leírt egy fokozatos bootstrap folyamatot, amely ezt a paradoxonnak ható bootstrapping folyamatot megvalósíthatja (#4, #21).

    3.

    Ha már tényleg értjük az agy működését, akkor építhetünk olyan agyat, ami speciális célokra van kialakítva, például: túlteng benne az értelem. Azért nem vagyok ebben biztos: nem lehetetlen, hogy az értelem mindenképp megköveteli az érzelmek arányos fejlődését is. Lehet, hogy a matekhoz mindenképp kell művészet is, legalább a háttérben.
  • Lollerka #78
    nem tom Epikurosz, de ugyan azt mondtad mint mi, h nem naon lesz olyan lafa pc mint a kis agyacskank amitol probalunk megszabadulni egy ket palesszel mert szomjas a majunk:D
  • Epikurosz #77
    Rokon topik.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #76
    ...és attól féltek (ha-ha), hogy a számítógépes könyvelést nem lehet macerálni.
  • Epikurosz #75
    A 80-as évek végén a szocialista államok tervhivatalaiban megjelentek a számítógépek. Kezdetben lyukkártyákkal vezérelték őket, majd mágnesszalagon volt a program. 1987-88-ban aztán olyan gondolatok is megfordultak értlmeiségi köröben (látva a nyugati példát!), hogy a könyvelési rendszert már lehetne számítógépesíteni. Annál a vállalatnál, ahol én dolgoztam, hallani sem akartak erről, mivel a tervelőirányzatoknak csak úgy lehetett megfelelni, hogy meghamisították a könyvelési adatokat.
  • Epikurosz #74
    Szóval, nyugi, 2019-ben a gépek nem lesznek okosabbak az embereknél.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #73
    A számítástechnikában per pillanat adatok vannak. Azokat lehet ide-oda mozgatni.

    A tudatban információk vannak, mely információk rendszerekbe szerveződnek, hierarchia van közöttük, ami persze nem örökéletű, ráadásul versengenek is egymással stb.

    A mai számítástechnika adatfeldolgozást végez, a tudat megértéséhez rendkívül bonyolult, időben gyorsan változó információrendszereket és információrendetlenségeket kellene megérteni. Ráadásul, az információnak nincs is mértékegysége (a bit az adaté), és az is kérdés, hogy mennyire pontosan mérhető, ill. írható le adott pillanatban meglévő jellemzőinek mátrixaival vagy egyebeivel.
További bejegyzések a fórumban...