Berta Sándor
Kibervédelem osztrák módra
Ahhoz, hogy egy hadsereg meg tudjon felelni az online hadviselés kihívásainak, mindenképpen szüksége van egy saját infrastruktúrára, valamint az évszázados stratégiai alapelvek megváltoztatására, esetleg leváltására.
Napjaink hadseregeinek minden veszélyre fel kell készülniük és így érthető, hogy a kibertámadások elleni védelem is kiemelt figyelmet kap. "Évszázadokon keresztül a katonaságnál csak az erő, az idő és a tér számított. A kibertér megjelenésével azonban egy teljesen új dimenzió bukkant fel, ezért minden hadsereg felkészül a vészhelyzetekre információtechnikai szempontokból is. Az Egyesült Államok nem véletlenül hozott létre egy stratégiai Kiberhadviselési Kommandót. Ez a döntés is jelzi, hogy egyrészt ezt a lépést már régóta tervezték, másrészt, hogy legalább ugyanolyan régóta tudták, hogy mennyire sebezhetőek" - jelentette ki Walter Unger ezredes, az Osztrák Hadsereg Elhárítási Hivatalának munkatársa. A szakember a hivatal C részlegénél dolgozik, ez felel az elektronikus elhárításért és az IKT-biztonságért.
A kiberháború doktrína fő alapelve az, hogy minél fejlettebb egy ország vagy szervezet internethálózata, annál inkább ki van téve a támadásoknak és annál nagyobb erővel támadhatja az ellenség. Ezzel a háború azon elve is gyökeresen megváltozott, amely szerint mindig a megtámadott fél van előnyben, hiszen ő ismeri a saját országa földrajzi viszonyait és ellenőrzi a saját infrastruktúráját, illetve készleteit.
"A legnagyobb problémát az jelenti, hogy felismerjük: valóban egy támadás zajlik-e vagy sem, valamint, hogy megállapítsuk: ki támadott meg bennünket. Ez pedig ismét egy új helyzet elé állítja a fegyveres erőket. Egy igazi háborúban ugyanis tudni lehet, hogy ki támad. Egy kiberakcióban a kezdetekkor ez viszont legtöbbször ismeretlen tényező. Az Osztrák Hadsereg vezérkara először egy elemzést készített arról, hogy hol vannak a gyenge pontjaink, miket támadhat meg az ellenség és hogy mindezek mit jelenthetnek a társadalom és a mi számunkra" - tette hozzá Unger.
A kibertámadások elleni védelmi rendszer munkáját a szövetségi kancellári hivatal koordinálja, de a fő feladat a belügyminisztériumra hárul. Az Osztrák Hadsereg minden informatikai vagy távközlési programjában részt vesznek az úgynevezett Vezetéstámogatási Kommandó (a korábbi Hadsereg Adatfeldolgozó Hivatal) technikusai. A jelszó egyszerű: a biztonság mindenek felett. A hangsúly egyértelműen a védekezésen van. Ráadásul a jelenlegi nyugat-európai jogszabályi környezet sem teszi lehetővé a támadó műveleteket. Emellett nagyon fontos a nemzetközi együttműködés. Ausztria is részt vesz az Európai Unió kritikus infrastruktúrák (távközlési, közlekedési, egészségügyi, energiaellátó, banki rendszerek stb.) védelmére vonatkozó EPCIP programjában.
Szintén fontos, hogy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) kiemelten foglalkozzon a jövőben a számítógépes hálózatok védelmével. Az európai szakemberek emellett tanulmányozzák a tengerentúli elképzeléseket is. Néhány nappal ezelőtt például az Egyesült Államokban a Thintank RAND Corporation publikálta az Amerikai Légierő (USAF) megbízásából készített kibervédelmi tanulmányát.
Napjaink hadseregeinek minden veszélyre fel kell készülniük és így érthető, hogy a kibertámadások elleni védelem is kiemelt figyelmet kap. "Évszázadokon keresztül a katonaságnál csak az erő, az idő és a tér számított. A kibertér megjelenésével azonban egy teljesen új dimenzió bukkant fel, ezért minden hadsereg felkészül a vészhelyzetekre információtechnikai szempontokból is. Az Egyesült Államok nem véletlenül hozott létre egy stratégiai Kiberhadviselési Kommandót. Ez a döntés is jelzi, hogy egyrészt ezt a lépést már régóta tervezték, másrészt, hogy legalább ugyanolyan régóta tudták, hogy mennyire sebezhetőek" - jelentette ki Walter Unger ezredes, az Osztrák Hadsereg Elhárítási Hivatalának munkatársa. A szakember a hivatal C részlegénél dolgozik, ez felel az elektronikus elhárításért és az IKT-biztonságért.
A kiberháború doktrína fő alapelve az, hogy minél fejlettebb egy ország vagy szervezet internethálózata, annál inkább ki van téve a támadásoknak és annál nagyobb erővel támadhatja az ellenség. Ezzel a háború azon elve is gyökeresen megváltozott, amely szerint mindig a megtámadott fél van előnyben, hiszen ő ismeri a saját országa földrajzi viszonyait és ellenőrzi a saját infrastruktúráját, illetve készleteit.
"A legnagyobb problémát az jelenti, hogy felismerjük: valóban egy támadás zajlik-e vagy sem, valamint, hogy megállapítsuk: ki támadott meg bennünket. Ez pedig ismét egy új helyzet elé állítja a fegyveres erőket. Egy igazi háborúban ugyanis tudni lehet, hogy ki támad. Egy kiberakcióban a kezdetekkor ez viszont legtöbbször ismeretlen tényező. Az Osztrák Hadsereg vezérkara először egy elemzést készített arról, hogy hol vannak a gyenge pontjaink, miket támadhat meg az ellenség és hogy mindezek mit jelenthetnek a társadalom és a mi számunkra" - tette hozzá Unger.
A kibertámadások elleni védelmi rendszer munkáját a szövetségi kancellári hivatal koordinálja, de a fő feladat a belügyminisztériumra hárul. Az Osztrák Hadsereg minden informatikai vagy távközlési programjában részt vesznek az úgynevezett Vezetéstámogatási Kommandó (a korábbi Hadsereg Adatfeldolgozó Hivatal) technikusai. A jelszó egyszerű: a biztonság mindenek felett. A hangsúly egyértelműen a védekezésen van. Ráadásul a jelenlegi nyugat-európai jogszabályi környezet sem teszi lehetővé a támadó műveleteket. Emellett nagyon fontos a nemzetközi együttműködés. Ausztria is részt vesz az Európai Unió kritikus infrastruktúrák (távközlési, közlekedési, egészségügyi, energiaellátó, banki rendszerek stb.) védelmére vonatkozó EPCIP programjában.
Szintén fontos, hogy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) kiemelten foglalkozzon a jövőben a számítógépes hálózatok védelmével. Az európai szakemberek emellett tanulmányozzák a tengerentúli elképzeléseket is. Néhány nappal ezelőtt például az Egyesült Államokban a Thintank RAND Corporation publikálta az Amerikai Légierő (USAF) megbízásából készített kibervédelmi tanulmányát.