A mozdulatlanság végzetes mottóval tartották meg Tihanyban a kétnapos Internet Hungary konferenciát. Az eseményen a média magyar képviselői mellett számos neves szakember is előadást tartott.

"Nincs átfogó képünk arról, hogy az internet segítségével miként modernizáljuk Magyarországot - jelentette ki Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a tihanyi Internet Hungary konferencia első napján. Véleménye szerint összességében "inkább sikeres" volt az utóbbi évtized infrastruktúrafejlesztése, de az internet elterjedtsége még mindig nem eléggé robusztus. A következő időszak feladatát úgy határozva meg, hogy "internetet mindenkinek, mindenütt". A térséggel összehasonlítva a magyarok se felkészültebbek, se felkészületlenebbek nem voltak az információs társadalom kihívásaira, ugyanakkor "csak kapargattuk, nem láttuk teljes mélységében" a váltás következményeit.


Fontos, de csak az első lépés volt, hogy technikai oldalról közelítettük meg ezeket a folyamatokat, ezután "új szempontokat kell előtérbe állítani" - mondta Baja Ferenc, a tudományos kutatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Ha nem sikerül társadalmi támogatást szerezni ehhez a fejlődéshez, nem tudunk "lépést váltani a felzárkózásban" - tette hozzá, megjegyezve, hogy az olvasási és internethasználati adatok alapján Magyarország "szinte négy részre szakadt". Kiemelte, hogy az e-közigazgatást e-közszolgáltatássá kell fejleszteni, hogy az emberek minden hivatalos ügyüket egyetlen helyen tudják elintézni.

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint az infokommunikációs szektor lehet a válság utáni felívelés egyik nyertese. Ehhez nem csupán infrastrukturális beruházásokra van szükség, de azt is ki kell találni, "hogyan tudunk ennek a hihetetlen lehetőségnek okos felhasználói lenni", ez pedig az oktatásra, de akár a szabályozókra is feladatokat ró - mondta. Példaként említette, hogy meg kell tanulniuk az embereknek, hogyan bánjanak hatalmas, látszattudást kínáló ismerethalmazokkal. Véleménye szerint óvatosnak kell lenni a rendelkezésre álló információkkal. "A válság lényegében az alkalmazkodási képességek próbája" - mondta, hozzátéve, ez a szempont sokkal lényegesebb az aktuális piaci részesedésnél, amely "szét tud porlani egyik pillanatról a másikra".

Új, a bevételeket a tartalomszolgáltató és a továbbító között megosztó, a kábel- és a műholdas csatornákéhoz hasonló internetes üzleti modell lehetőségéről beszélt a konferencián szerdán a Ringier Kiadó Kft. ügyvezetője. Mihók Attila szerint gazdaságilag még mindig a "print láb" tartja el a kiadók online tevékenységét, ám az utóbbi években jelentően megcsappant a nyomtatott lapokból származó bevétel; eközben a tartalomért fizetni alig hajlandóak az emberek, az ezt finanszírozó bevételek pedig "lassacskán eltűnnek".


"Ha a társadalom számára fontos lesz az, hogy minőségi tartalmakat kapjon az interneten, akkor valamilyen elmozdulás kell" - tette hozzá, megtoldva ezt azzal, hogy az ingyenesség miatt kieső bevétel a színvonal rovására megy. Mint mondta, a magas költségek miatt a térség más államaihoz képest Magyarország médiapiaca kevésbé versenyképes, "sokkal, de sokkal többet kell dolgoznunk ugyanazért az eredményért", eközben a print kiadványokból a példányszámcsökkenés idején azért sem lehet nagyobb bevételre szert tenni, mert "nem viseli el a piac" a jelentősebb áremelést.

"A nyereségünk lassacskán eltűnik, váltani kell" - vonta meg a mérleget Mihók Attila, aki szerint mind több kiadó fordul az online piac felé, noha annak megtérülését "nem nagyon látjuk pontosan". Online nélkül ma már nincsenek életképes médiumok; aki a nyomtatott lap megjelenése előtt nem teszi fel, frissíti akár többször is, támogatja meg videókkal vagy képgalériákkal a tartalmát, annak az osztályrésze "a nagyhalál lesz belátható időn belül" - mondta. Arra a kérdésre, hogy anyagilag mennyire érdekelt az újságíró abban: ne csak írjon, fotózzon vagy filmezzen is, Mihók Attila azt mondta, "nem fog sokkal többet keresni, de megmarad az állása".

A hírlopás elleni közös fellépésre hívott fel Papp Gábor, a Blikk nyomtatott és online kiadásának lapigazgatója. Ha a "hiénák" megfojtják a tisztességesen dolgozó médiumokat, egy idő után "ellopni sem lesz mit" - mondta. Kelet- és Közép-Európában nagyon komoly ez a probléma, de a kontinens nyugati felén a kiadók önvédelmére "vannak jó példák, nem kell elölről kezdeni a folyamatot" - jegyezte meg.

Számos médium hatalmas pénzt, energiát fektet abba, hogy saját tartalmat kínáljon, miközben egyes orgánumok csupán annyit tesznek, hogy "etetősebb címekkel" a gyártónál is nagyobb közönséghez juttatják el ezeket az anyagokat, sokszor szó szerint emelve át az eredeti cikket. Szerinte van ugyan a területnek törvényi és etikai szabályrendszere, de azt "kreatívan is lehet alkalmazni". Mint mondta, több szakmai szervezet is jelezte már, hogy nyitott arra: kezdjenek beszélni a témáról egy mindenki számára megfelelő helyzet kialakítása érdekében.

"A nyomtatott formátumú tartalomnak van egy prémium-jellege" - mondta Szabó György, a Sanoma Budapest Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a lapok ezért is fognak megmaradni. Szerinte pár év múlva nem az a kérdés, hogy a saját piacán ki a legjobb, hanem az, hogy a különféle típusokba tartozó médiumok alkotta "horizontális portfoliórengetegben" ki győzi le a vetélytársakat.


Az információ-fogyasztásban a kép- és video-tartalmak dominálnak, a szolgáltatóknak pedig újszerű tartalmakkal kell lehetővé tenniük a képernyők (tv, pc, telefon) közötti átjárhatóságot - mondta a konferencián Pataki Róbert, a Magyar Telekom Új Üzleti Területek és Üzletfejlesztési Üzletága vezetője. Az IP TV technológia lehetőséget teremt a fogyasztói szokások részletes elemzésére, amelynek révén új, pontosabb, fogyasztó-centrikusabb üzleti modellek jöhetnek létre. A tartalom-ipar résztvevőinek fel kell ismerniük, hogy több képernyőben kell gondolkodniuk, nem elfeledkezve arról, hogy az interaktivitás mára valós fogyasztói igénnyé vált. Az internet minden más platformnál nagyobb lehetőséget ad az interaktivitásra - véli az igazgató.

A tartalomgyártásban és -elosztásban résztvevő piaci szereplőknek fel kell ismerniük, hogy nem kizárólag a technológia vezérelheti a fejlődést, hanem fontos szerepet kapnak az új tartalom-fogyasztási szokások is - tette hozzá.A képernyő-fogyasztást leginkább a televízió határozza meg - véli Pataki. Az új technológiai lehetőségek révén pedig az interaktivitás e területre is kiterjeszthető, a felhasználók maguk határozhatják meg, hogy mely tartalmakat és mikor fogyasztanak, s a tapasztalatok szerint egyre jellemzőbb, hogy a televízióműsorokat nem real time nézik a felhasználók.

Földes Ádám, a Danubius Rádió vezérigazgatója megjegyezte: a hazai rádiós piac nagy problémája az egytermékű cégek léte, hiszen az országos adók a médiatörvény rendelkezései miatt nem működtethetnek más, kisebb vételkörzetű rádiót. Másfél éve kezdték el építeni online jelenlétüket, például a reggeli műsorukhoz kötődő közösségi szolgáltatásokkal, de "így is késésben vagyunk"; aki most nem lép online-fronton, azt a következő időszak "amortizálni fogja" - mondta.

A nyomtatott és az internetes működés különbségeire hozott példát a tanácskozáson Dévényi István, a Heti Válasz online szerkesztője. Mint mondta, kezdetben "papíralapon szocializálódott" újságírók dolgoztak a hetivalasz.hu-n, és a még idén jelentkező átalakítással tudják mindazt a szolgáltatást kínálni, "amit hoznia kell egy modern portálnak". Új közéleti oldalt hoznak létre, amely - szemben a kezdeti időkkel, amikor gyakorlatilag a nyomtatott hetilap online archívuma volt a honlap - a váltás után alig öt százaléknyi tartalom származik majd a print kiadásból. Közéleti személyiségek blogjának befogadásával vonzanák az olvasókat.

Szeretnénk rövid időn belül a leglátogatottabb jobboldali portállá válni - jegyezte meg Dévényi István, aki azt is elmondta: felfogásuk szerint a kisebb médiumoknak nem feltétlenül kell elsőnek lenniük egy-egy sztoriban, érdemesebb fél órával később, de már háttérinformációkkal, elemzéssel körbebástyázva publikálni egy adott történetet.


Egyre több időt fordítanak a fejlett országokban élő internetezők közösségi oldalak látogatására; tavaly minden tizedik, ma már minden hatodik percüket ilyen honlapokon töltötték - mondta a tihanyi Internet Hungary konferencia egyik Egyesült Államok-beli előadója. Létének öt éve alatt a közösségi média az ellenőrizhető adatokat szolgáltató piacokon több felhasználót mondat magáénak, mint a másfél évtizede meglévő elektronikus levelezés; akadnak ugyanis, akik nem írnak, olvasnak e-mailt, annak viszont szükségességét érzik, hogy "jelen legyenek" online közösségekben - jegyezte meg Horváth László.

Mint mondta, ez azért is jelentős változás, mert ezeken az oldalakon nem lehet a hagyományos reklámokkal boldogulni, hiszen a közönség nem hirdetésekre, hanem a többiekkel való kapcsolattatásra vágyik, ezért itt az szerezhet előnyt, aki el tudja érni, hogy a felhasználók beszélgessenek az általa kínált termékről, szolgáltatásról. Példaként Barack Obama elnökjelölti kampányát említette, amelyben a közösségi média "átvette a hatalmat a hagyományos pártstruktúrák felett".