Kruza Richárd
'Forradalmi' funkciók a fényképezőgépekben
A gyártók által agyonreklámozott különféle szuperfunkciók és automatikák megléte nem feltétlenül szolgálja a fotóst, vagyis a képalkotást. Nem árt tehát közelebbről megismerni ezeket.
A digitális fényképezőgépek, mobiltelefonok és bizonyos egyéb fogyaztóelektronikai cikkek úgy fogynak a szaküzletekben mint a kenyér. A "tartós fogyasztási cikk" terminológia ezekben az esetekben már rég nem helyes. A nagy forgalom fenntartása érdekében a gyártók rendszeresen előhozakodnak valami "forradalmian új" találmánnyal, ami miatt úgy kell éreznünk, ki kell dobnunk a régit, és azonnal meg kell vennünk az újat.
A fényképezőgépek esetében a digitalizálódás hajnalán még nem lehetett érezni a nagy változást, mivel először nagyon drágák voltak a gépek, miközben felbontásuk és képminőségük is hagyott némi kívánnivalót maga után. Azóta eltelt jónéhány év, és nagyot változtak a digitális fotográfiai eszközök, és szinte már minden mobiltelefonban is van fényképezőgép. Egy dolog azonban nem változott: a fényképezőgéppel továbbra is fényképezni szeretne a fotós. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az 50 évvel ezelőtti eszközökkel is remek képeket lehetett készíteni, pedig akkor még semmilyen intelligens automatika nem létezett.
Mindenesetre manapság a járatlan vásárló bajban van, amennyiben egy szaküzlet hatalmas kínálatából kell választania, és el kell igazodnia a fényképezőgépek csomagolásán lévő, különféle szuperfunkciókat jelölő piktogramok között. Mert bizony sok olyan "forradalmi újdonság" van, ami lehet hogy új, de semmiképpen nem forradalmi, és a vevő elcsábításán kívül semmire nem jó. Természetesen nem minden funkció ilyen, és nyilvánvalóan vannak olyan pozitív szempontok is, melyeket érdemes megfontolni. Ehhez azonban fontos lenne, hogy a potenciális vevő értelmezni tudja az olvasott információt, és ez alapján el tudja dönteni, valójában mi az amire szüksége van, és mire nincs.
Az alábbiakban sorbavesszük ezeket az újdonságokat és divatos funkciókat, és megpróbáljuk kihámozni, melyik mire való, és mennyire lehet hasznos.
Magas felbontás
Szerencsére (ahogy a számítógép-processzorok órajelének esetében már egy jó ideje) a piac már kezd ezen átbillenni, mivel köztudottá vált, hogy a kisgépek magas felbontása minimum felesleges, sőt, ennek rossz hatása van a képminőségre. Teljesen értelmetlen a felbontás mértéke alapján választani fényképezőgépet.
HD kimenet és videofelvételi lehetőség
Ennek a funkciónak az égvilágon semmilyen hatása nincs magára a fotográfiára, pontosabban az elkészült képekre, azok minőségére. A digitális kompakt gépekben a videofelvételi lehetőség korábban is amolyan ráadás-féleség volt, és aki kicsit is komolyabban, igényesebben videózott, videokamerát vásárolt. A HD video megjelenése a fényképezőgépekben ezen lényegileg nem változtat, mivel ettől még nem lettek egyenrangúak a fényképezőgépezőgépek a videokamerákkal: problematikus ugyanis a zoomolás (ha felvétel közben egyáltalán leheséges), az élességállítás, sokszor limitált a felvétel időtartama és a hangminőség is gyenge.
Mostanában a DSLR gépvázakban is kezd megjelenni ez a funkció, ebben az esetben viszont más a helyzet, mivel lehetőség van az optikák cseréjére illetve kiválasztására, ami a HD felbontással együtt valóban továbblépésnek számít. Igaz, ebben az esetben is vannak kompromisszumok, mindenestre ez a lehetőség nincs meg a kompakt gépek világában. A HD kimenet szintén lényegtelen, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy a fényképezőgépet (ráadásul HD) televízióra dugnánk, mivel nem a fényképezőgépen tároljuk fotóinkat, hanem rendszeresen letöltjük.
Ultrazoom
Kétségtelen, hogy nagyon hasznos tud lenni egy nagy átfogású zoom optika. Manapság a kompakt kategóriában már egészen extrém példákkal is találkozhatunk (például Nikon Coolpix P90: 26-624 mm, azaz 24-szeres).
Fontos tudni azonban, hogy miközben azt sugallják a hirdetések, hogy egy ilyen gép kiváltja a nehéz és körülményes SLR szettet, a dolog meglátszik a képminőségben, méghozzá negatív módon. Ezek az optikák ugyanis kicsik, melyekhez ráadásul kis képérzékelő szenzorok vannak párosítva. A fizikai törvényeket nem lehet megerőszakolni, ezért vásárlás előtt érdemes kipróbálni a gépet.
Optikai képstabilizálás
Ez már egy valóban kiváló dolog, amit érdemes keresni: ez az automatika a szenzor vagy az egyik lencsetag finom mozgatásával kompenzálja kezünk remegését, ezzel csökkentve a bemozdulás mértékét. Szerencsére az avatatlan vásárló sem igen tud hibázni ebben a vonatkotásban, mivel alig létezik ma már olyan márkás típus, melyben ez ne lenne megtalálható, miközben néhány éve csak a legdrágább SLR optikákban volt képstabilizálás. Ez a szempont tehát azon kevesek közé tartozik, mely döntő lehet a vásárláskor.
Intelligens funkciók
Automata témamód: Az amatőr fotósok legtöbbször ezzel fotóznak, emiatt a kisgépek zömében nincs is manuális mód. Nekik eddig sem volt ezzel semmi problémájuk, a gyártók mégis "radikálisan" továbbfejlesztették az automatikát, amit úgy tüntetnek fel, mintha enélkül nem is lehetne normális fotót készíteni. Immár nem csak a szokásos beállításokat végzi el a gép, hanem "figyeli" a látottakat, és összeveti a memóriájában előre betárolt fotókkal, melyek a legtipikusabb látványkategóriák szerint vannak elkészítve. Ez tehát amolyan intelligens témamód választó funkció, amely mögött valóban figyelemreméltő technológia dolgozik, és ami elvileg még szofisztikáltabb beállítást eredményez.
Arcfelismerés és hasonlók: amennyiben emberi arc jelenik meg a képben, a gép automatikája képes azt beazonosítani, és portré módra vált, valamint az arcra fókuszál. Esetleg lágyít a képen, sőt, olyanról is hallottunk már, hogy automatikusan korrigálja az arcon lévő "hibákat". Ennek a funkciónak különféle válfajai vannak: van amelyik több arcot is képes felimerni, és olyan is van, ami tárolni képes bizonyos számú arcot, melyeket fotózáskor felismer, és a modell előzőleg tárolt nevét kiírja a képernyőre. Nagyon nagy hátránya az ilyen rendszereknek, hogy lassúak, és képtelenek követni az ember normális fizikai mozgását, tehát csak beállított modellek esetében képes működni. Ez nagy mértékben behatárolja a működést.
Mosolyexponálás: ez is szinte minden kompakt gépben benne van már, annak ellenére, hogy az egész fotós szakma idegbajt kap tőle. Az biztos, hogy ennek használatakor kizárólag uniformizált, pózoló-mosolygó műarcokat, villogó fogakat és semmiképpen nem természetes látványt nyújtó modelleket fogunk látni a fotókon. Persze az is lehet, hogy valakinek éppen ez a célja.
Érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy az automata témamód, az arcfelismerés és a mosolyexponálás a mai kompakt gépek lényeges elemei, egyetlen független teszben sem olvasni arról, hogy bármilyen látható hatásuk lenne az elkészült fotókra.
Cserélhető objektív
Ez az előző koncepció szöges ellentéte, mivel pont arra a jogos állításra alapszik, hogy a jó képminőség érdekében több optikára is szükség van. Erre megoldás a mikro-négyharmados rendszer (pl. Panasonic Lumix DMC-G1), és ebben az esetben meg kell állapítani, hogy fotós szemszögből nézve bizony jó dologról van szó. Az a fotós, aki jó képminőséget és kisméretű gépet szeretne, jól jár ha ilyet választ. Vásárlás előtt ebben az esetben is kézbe kell venni a gépet, mert az amatőr, családi fotós könnyen lehet hogy így is nagynak és körülményesnek fogja találni az ilyen rendszert, és inkább kompaktra van szüksége.
Víz- por- és ütésállóság
Amennyiben egy ilyen gép kerül az ember kezébe, könnyen úrrá lehet benne a birtoklási vágy. Valóban, szuper dolog, ha nem kell annyira vigyázni a gépre, lehet vele sportolni, hajózni, esőben, sőt víz alatt fotózni, és az sem baj, ha leesik. Az ilyen lehetőségek kiszélesítik a fantáziát, és változatosabb, színesebb "portfóliót" lehet készíteni vele. Azonban mielőtt ilyen gépet választanánk, érdemes tesztelni a képminőséget, ugyanis a fizikai adottságok miatt egyelőre ebből a szempontból az ilyen gépek nem veszik fel a versenyt "normális" társaikkal, és a különbség általában mindenki számára érzékelhető (pl. Pentax Optio W60). Csak akkor válasszunk ilyen gépet, ha a vele készített fotókkal teljesen meg vagyunk elégedve, vagy kompromisszumként esetleg be tudjuk vállalni a különbséget a gép plusz tudásáért cserébe.
Internetes feltöltési lehetőségek
Rengeteg fotó készül a világon kifejezetten a közösségi oldalakra, ami miatt egyes funkciók a feltöltést hivatottak egyszerűsíteni. Egyes típusokban WiFi és Bluetooth egyaránt van, de olyan gépről is hallottunk már, ami az egész feltöltési procedúrát magától elvégzi. Csak akkor érdemes elcsábulni, ha a fotós kifejezetten ilyen céllal fotóz, mivel az elkészített fotókat letöltés után számítógéppel is természetesen ugyanúgy kezelhetjük.
Kettős képernyő
Ez a Samsung új szupertalálmánya: a gép előlapján lévő képernyő arra szolgál, hogy felénk irányítva a gépet lássuk magunkat benne, ezáltal elősegítve a komponálást. Nehéz előítélet nélkül beszélni erről az újdonságról, ehhez talán annyit lehet hozzáfűzni, hogy mindenki ítélje meg, mekkora szüksége lehet erre.
Projektor a gépben
Jelenleg ilyen gépből is csak egy féle létezik egyelőre: a Nikon Coolpix S1000pj, és még nem lehet tudni, mennyire fog elterjedni ez a funkció. Nem kis technikai bravúrról van szó, mellyel ebben az esetben maximum 40 collos képet lehet kivetíteni a falra. Alapvetően ezzel is az a baj mint a HD-kimenettel: a digitális fotókat nem memóriakártyákon tároljuk, hanem rendszeresen letöltjük, tehát a gépen mindig csak éppen a rajtamaradt anyag van.
Ha vetíteni akarunk, készülni kell rá, ami körülményes, tehát ez a funkció valószínűleg nem lesz döntő szempont, mivel általában mindenhol van valamilyen számítógépes környezet, ahol például egy pendrive segítségével megtarthatjuk bemutatónkat. Ráadásul egy fényképezőgépbe épített kivetítő fényereje sem éppen ideális, ezért ez a funkció inkább érdekesség, mint hasznos tudás.
Érintőképernyő
Kizárólag formai szerepe van. Az ilyen gépek futurisztikusabbnak, modernebbnek kívánnak hatni, kezelésük pedig teljesen más érzetet kölcsönöz, mint a hagyományos gépek esetében. Hiába látványos egy ilyen képernyő, ezek a gépek nem túl népszerűek, mivel nincsenek fizikai gombok, melyeket ki lehet tapintani. Pedig ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a gép bizonyos alapfunkcióinak kezeléséhez ne kelljen mindig a képernyőre nézni. Ráadásul gyakran fotózunk mozgás közben, és ilyenkor még nehezebbé, bizonytalanabbá válik a gép kezelése.
Jelenleg ezek a technikai újdonságok vannak a terítéken, ezek vannak reklámozva és várható, hogy újak is megjelennek majd. Összegzésként kiemelnénk, hogy vásárláskor fontos mérlegelni, mi az amire gyakorlati szükségünk van, és mi az, ami felesleges.
A digitális fényképezőgépek, mobiltelefonok és bizonyos egyéb fogyaztóelektronikai cikkek úgy fogynak a szaküzletekben mint a kenyér. A "tartós fogyasztási cikk" terminológia ezekben az esetekben már rég nem helyes. A nagy forgalom fenntartása érdekében a gyártók rendszeresen előhozakodnak valami "forradalmian új" találmánnyal, ami miatt úgy kell éreznünk, ki kell dobnunk a régit, és azonnal meg kell vennünk az újat.
A fényképezőgépek esetében a digitalizálódás hajnalán még nem lehetett érezni a nagy változást, mivel először nagyon drágák voltak a gépek, miközben felbontásuk és képminőségük is hagyott némi kívánnivalót maga után. Azóta eltelt jónéhány év, és nagyot változtak a digitális fotográfiai eszközök, és szinte már minden mobiltelefonban is van fényképezőgép. Egy dolog azonban nem változott: a fényképezőgéppel továbbra is fényképezni szeretne a fotós. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az 50 évvel ezelőtti eszközökkel is remek képeket lehetett készíteni, pedig akkor még semmilyen intelligens automatika nem létezett.
Mindenesetre manapság a járatlan vásárló bajban van, amennyiben egy szaküzlet hatalmas kínálatából kell választania, és el kell igazodnia a fényképezőgépek csomagolásán lévő, különféle szuperfunkciókat jelölő piktogramok között. Mert bizony sok olyan "forradalmi újdonság" van, ami lehet hogy új, de semmiképpen nem forradalmi, és a vevő elcsábításán kívül semmire nem jó. Természetesen nem minden funkció ilyen, és nyilvánvalóan vannak olyan pozitív szempontok is, melyeket érdemes megfontolni. Ehhez azonban fontos lenne, hogy a potenciális vevő értelmezni tudja az olvasott információt, és ez alapján el tudja dönteni, valójában mi az amire szüksége van, és mire nincs.
Az alábbiakban sorbavesszük ezeket az újdonságokat és divatos funkciókat, és megpróbáljuk kihámozni, melyik mire való, és mennyire lehet hasznos.
Magas felbontás
Szerencsére (ahogy a számítógép-processzorok órajelének esetében már egy jó ideje) a piac már kezd ezen átbillenni, mivel köztudottá vált, hogy a kisgépek magas felbontása minimum felesleges, sőt, ennek rossz hatása van a képminőségre. Teljesen értelmetlen a felbontás mértéke alapján választani fényképezőgépet.
HD kimenet és videofelvételi lehetőség
Ennek a funkciónak az égvilágon semmilyen hatása nincs magára a fotográfiára, pontosabban az elkészült képekre, azok minőségére. A digitális kompakt gépekben a videofelvételi lehetőség korábban is amolyan ráadás-féleség volt, és aki kicsit is komolyabban, igényesebben videózott, videokamerát vásárolt. A HD video megjelenése a fényképezőgépekben ezen lényegileg nem változtat, mivel ettől még nem lettek egyenrangúak a fényképezőgépezőgépek a videokamerákkal: problematikus ugyanis a zoomolás (ha felvétel közben egyáltalán leheséges), az élességállítás, sokszor limitált a felvétel időtartama és a hangminőség is gyenge. Mostanában a DSLR gépvázakban is kezd megjelenni ez a funkció, ebben az esetben viszont más a helyzet, mivel lehetőség van az optikák cseréjére illetve kiválasztására, ami a HD felbontással együtt valóban továbblépésnek számít. Igaz, ebben az esetben is vannak kompromisszumok, mindenestre ez a lehetőség nincs meg a kompakt gépek világában. A HD kimenet szintén lényegtelen, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy a fényképezőgépet (ráadásul HD) televízióra dugnánk, mivel nem a fényképezőgépen tároljuk fotóinkat, hanem rendszeresen letöltjük.
Ultrazoom
 Kodak Z980 - 24x |
Fontos tudni azonban, hogy miközben azt sugallják a hirdetések, hogy egy ilyen gép kiváltja a nehéz és körülményes SLR szettet, a dolog meglátszik a képminőségben, méghozzá negatív módon. Ezek az optikák ugyanis kicsik, melyekhez ráadásul kis képérzékelő szenzorok vannak párosítva. A fizikai törvényeket nem lehet megerőszakolni, ezért vásárlás előtt érdemes kipróbálni a gépet.
Optikai képstabilizálás
Ez már egy valóban kiváló dolog, amit érdemes keresni: ez az automatika a szenzor vagy az egyik lencsetag finom mozgatásával kompenzálja kezünk remegését, ezzel csökkentve a bemozdulás mértékét. Szerencsére az avatatlan vásárló sem igen tud hibázni ebben a vonatkotásban, mivel alig létezik ma már olyan márkás típus, melyben ez ne lenne megtalálható, miközben néhány éve csak a legdrágább SLR optikákban volt képstabilizálás. Ez a szempont tehát azon kevesek közé tartozik, mely döntő lehet a vásárláskor.
Intelligens funkciók
Automata témamód: Az amatőr fotósok legtöbbször ezzel fotóznak, emiatt a kisgépek zömében nincs is manuális mód. Nekik eddig sem volt ezzel semmi problémájuk, a gyártók mégis "radikálisan" továbbfejlesztették az automatikát, amit úgy tüntetnek fel, mintha enélkül nem is lehetne normális fotót készíteni. Immár nem csak a szokásos beállításokat végzi el a gép, hanem "figyeli" a látottakat, és összeveti a memóriájában előre betárolt fotókkal, melyek a legtipikusabb látványkategóriák szerint vannak elkészítve. Ez tehát amolyan intelligens témamód választó funkció, amely mögött valóban figyelemreméltő technológia dolgozik, és ami elvileg még szofisztikáltabb beállítást eredményez.
Arcfelismerés és hasonlók: amennyiben emberi arc jelenik meg a képben, a gép automatikája képes azt beazonosítani, és portré módra vált, valamint az arcra fókuszál. Esetleg lágyít a képen, sőt, olyanról is hallottunk már, hogy automatikusan korrigálja az arcon lévő "hibákat". Ennek a funkciónak különféle válfajai vannak: van amelyik több arcot is képes felimerni, és olyan is van, ami tárolni képes bizonyos számú arcot, melyeket fotózáskor felismer, és a modell előzőleg tárolt nevét kiírja a képernyőre. Nagyon nagy hátránya az ilyen rendszereknek, hogy lassúak, és képtelenek követni az ember normális fizikai mozgását, tehát csak beállított modellek esetében képes működni. Ez nagy mértékben behatárolja a működést.
Mosolyexponálás: ez is szinte minden kompakt gépben benne van már, annak ellenére, hogy az egész fotós szakma idegbajt kap tőle. Az biztos, hogy ennek használatakor kizárólag uniformizált, pózoló-mosolygó műarcokat, villogó fogakat és semmiképpen nem természetes látványt nyújtó modelleket fogunk látni a fotókon. Persze az is lehet, hogy valakinek éppen ez a célja.
Érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy az automata témamód, az arcfelismerés és a mosolyexponálás a mai kompakt gépek lényeges elemei, egyetlen független teszben sem olvasni arról, hogy bármilyen látható hatásuk lenne az elkészült fotókra.
Cserélhető objektív
Ez az előző koncepció szöges ellentéte, mivel pont arra a jogos állításra alapszik, hogy a jó képminőség érdekében több optikára is szükség van. Erre megoldás a mikro-négyharmados rendszer (pl. Panasonic Lumix DMC-G1), és ebben az esetben meg kell állapítani, hogy fotós szemszögből nézve bizony jó dologról van szó. Az a fotós, aki jó képminőséget és kisméretű gépet szeretne, jól jár ha ilyet választ. Vásárlás előtt ebben az esetben is kézbe kell venni a gépet, mert az amatőr, családi fotós könnyen lehet hogy így is nagynak és körülményesnek fogja találni az ilyen rendszert, és inkább kompaktra van szüksége.
Víz- por- és ütésállóság
Amennyiben egy ilyen gép kerül az ember kezébe, könnyen úrrá lehet benne a birtoklási vágy. Valóban, szuper dolog, ha nem kell annyira vigyázni a gépre, lehet vele sportolni, hajózni, esőben, sőt víz alatt fotózni, és az sem baj, ha leesik. Az ilyen lehetőségek kiszélesítik a fantáziát, és változatosabb, színesebb "portfóliót" lehet készíteni vele. Azonban mielőtt ilyen gépet választanánk, érdemes tesztelni a képminőséget, ugyanis a fizikai adottságok miatt egyelőre ebből a szempontból az ilyen gépek nem veszik fel a versenyt "normális" társaikkal, és a különbség általában mindenki számára érzékelhető (pl. Pentax Optio W60). Csak akkor válasszunk ilyen gépet, ha a vele készített fotókkal teljesen meg vagyunk elégedve, vagy kompromisszumként esetleg be tudjuk vállalni a különbséget a gép plusz tudásáért cserébe. Internetes feltöltési lehetőségek
Rengeteg fotó készül a világon kifejezetten a közösségi oldalakra, ami miatt egyes funkciók a feltöltést hivatottak egyszerűsíteni. Egyes típusokban WiFi és Bluetooth egyaránt van, de olyan gépről is hallottunk már, ami az egész feltöltési procedúrát magától elvégzi. Csak akkor érdemes elcsábulni, ha a fotós kifejezetten ilyen céllal fotóz, mivel az elkészített fotókat letöltés után számítógéppel is természetesen ugyanúgy kezelhetjük.
Kettős képernyő
Ez a Samsung új szupertalálmánya: a gép előlapján lévő képernyő arra szolgál, hogy felénk irányítva a gépet lássuk magunkat benne, ezáltal elősegítve a komponálást. Nehéz előítélet nélkül beszélni erről az újdonságról, ehhez talán annyit lehet hozzáfűzni, hogy mindenki ítélje meg, mekkora szüksége lehet erre.
Projektor a gépben
Jelenleg ilyen gépből is csak egy féle létezik egyelőre: a Nikon Coolpix S1000pj, és még nem lehet tudni, mennyire fog elterjedni ez a funkció. Nem kis technikai bravúrról van szó, mellyel ebben az esetben maximum 40 collos képet lehet kivetíteni a falra. Alapvetően ezzel is az a baj mint a HD-kimenettel: a digitális fotókat nem memóriakártyákon tároljuk, hanem rendszeresen letöltjük, tehát a gépen mindig csak éppen a rajtamaradt anyag van.
Ha vetíteni akarunk, készülni kell rá, ami körülményes, tehát ez a funkció valószínűleg nem lesz döntő szempont, mivel általában mindenhol van valamilyen számítógépes környezet, ahol például egy pendrive segítségével megtarthatjuk bemutatónkat. Ráadásul egy fényképezőgépbe épített kivetítő fényereje sem éppen ideális, ezért ez a funkció inkább érdekesség, mint hasznos tudás.
Érintőképernyő
Kizárólag formai szerepe van. Az ilyen gépek futurisztikusabbnak, modernebbnek kívánnak hatni, kezelésük pedig teljesen más érzetet kölcsönöz, mint a hagyományos gépek esetében. Hiába látványos egy ilyen képernyő, ezek a gépek nem túl népszerűek, mivel nincsenek fizikai gombok, melyeket ki lehet tapintani. Pedig ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a gép bizonyos alapfunkcióinak kezeléséhez ne kelljen mindig a képernyőre nézni. Ráadásul gyakran fotózunk mozgás közben, és ilyenkor még nehezebbé, bizonytalanabbá válik a gép kezelése. Jelenleg ezek a technikai újdonságok vannak a terítéken, ezek vannak reklámozva és várható, hogy újak is megjelennek majd. Összegzésként kiemelnénk, hogy vásárláskor fontos mérlegelni, mi az amire gyakorlati szükségünk van, és mi az, ami felesleges.