Berta Sándor
Tiltakozás a német titkosszolgálatok megerősítése miatt
Élesen bírálták a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal tervezett jogkör-bővítését a német rendőrségi szakmai szervezetek.
"Nincs szükségünk a köztársaságban titkosrendőrségre. Amennyiben a belügyminisztériumi elefántcsonttornyaikban ülő állítólagos szakemberek vagy az illetékes államtitkár, akinek titkosszolgálati múltja van, úgy gondolják, hogy a szervezett bűnözés vagy az iszlám terrorizmus elleni harcban hiányosságok vannak, akkor javítsanak a tartományi és a szövetségi rendőrségeknél a személyi, a technikai és a jogi feltételeken. Mert csak így lehet a munkánk hatékonyabb és nem azzal, hogy összemossák a mi feladatainkat és az alkotmányvédők feladatait" - jelentette ki Klaus Jansen, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetségének (BDK) elnöke.
A szakember leszögezte: a bűncselekmények felderítése a rendőrök feladata, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) viszont egy belbiztonsági-kémelhárító szolgálat. Jansen szerint az ő esetükben van lehetőség civil ellenőrzésre, míg ugyanez a BfV-ről nem mondható el. Konrad Freiberg, a Rendőrségi Szakszervezet (GDP) elnöke hozzátette, hogy a testület és a BfV közötti információcserét világosan szabályozni kell. A rendőrség beavatkozhat a polgári jogokba, az alkotmányvédők viszont nem és ennek így is kell maradnia a jövőben is.
"Amennyiben a BfV ilyen jogköröket kapna, az a jogállamiság legnagyobb botránya lenne. A két szervezet nem válhat eggyé, a papírnak a szemetesben a helye" - reagált a tervekre Rainer Wendt, a Német Rendőrszakszervezet elnöke. Renate Künst, a Zöldek frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy az elképzelés egy frontális támadás a magánélettel szemben. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, az FDP frakcióvezető-helyettese pedig egyenesen Schäuble minisztériumának horrorlistájáról beszélt.
Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a javaslatok rendkívül veszélyesek mind a jogállamra, mind a német alkotmányra nézve. Érdekes volt Wolfgang Bosbach, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettesének és belügyi szakértőnek a véleménye is, aki közölte, hogy a pártszövetség nem tervezi a BfV jogköreinek kibővítését, így a hivatal továbbra sem végezhet majd online házkutatásokat és lehallgatóakciókat.
"Nincs szükségünk a köztársaságban titkosrendőrségre. Amennyiben a belügyminisztériumi elefántcsonttornyaikban ülő állítólagos szakemberek vagy az illetékes államtitkár, akinek titkosszolgálati múltja van, úgy gondolják, hogy a szervezett bűnözés vagy az iszlám terrorizmus elleni harcban hiányosságok vannak, akkor javítsanak a tartományi és a szövetségi rendőrségeknél a személyi, a technikai és a jogi feltételeken. Mert csak így lehet a munkánk hatékonyabb és nem azzal, hogy összemossák a mi feladatainkat és az alkotmányvédők feladatait" - jelentette ki Klaus Jansen, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetségének (BDK) elnöke.
A szakember leszögezte: a bűncselekmények felderítése a rendőrök feladata, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) viszont egy belbiztonsági-kémelhárító szolgálat. Jansen szerint az ő esetükben van lehetőség civil ellenőrzésre, míg ugyanez a BfV-ről nem mondható el. Konrad Freiberg, a Rendőrségi Szakszervezet (GDP) elnöke hozzátette, hogy a testület és a BfV közötti információcserét világosan szabályozni kell. A rendőrség beavatkozhat a polgári jogokba, az alkotmányvédők viszont nem és ennek így is kell maradnia a jövőben is.
"Amennyiben a BfV ilyen jogköröket kapna, az a jogállamiság legnagyobb botránya lenne. A két szervezet nem válhat eggyé, a papírnak a szemetesben a helye" - reagált a tervekre Rainer Wendt, a Német Rendőrszakszervezet elnöke. Renate Künst, a Zöldek frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy az elképzelés egy frontális támadás a magánélettel szemben. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, az FDP frakcióvezető-helyettese pedig egyenesen Schäuble minisztériumának horrorlistájáról beszélt.
Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a javaslatok rendkívül veszélyesek mind a jogállamra, mind a német alkotmányra nézve. Érdekes volt Wolfgang Bosbach, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettesének és belügyi szakértőnek a véleménye is, aki közölte, hogy a pártszövetség nem tervezi a BfV jogköreinek kibővítését, így a hivatal továbbra sem végezhet majd online házkutatásokat és lehallgatóakciókat.