Berta Sándor
EP-választások - online is kampányol az EU
Az Európai Unió már gőzerővel készül az idei, június 4. és 7. között tartandó európai parlamenti választásokra. Az EU átfogó internetes információs kampányt indított annak érdekében, hogy minél többen menjenek el voksolni.
A szervezet igyekszik teljes mértékben kihasználni a web 2.0-s lehetőségeket, megjelenne például közösségi portálokon is, hogy növelje a szavazásokon biztosan résztvevők számát. A cél elsősorban a fiatal uniós állampolgárok megszólítása.
"Teljesen eltérünk a korábbi EU-választások gyakorlatától és kreatív módszerekkel szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét. Régebben azt hangsúlyoztuk, hogy az állampolgároknak szinte kötelességük elmenni a szavazásra, most viszont azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy hangsúlyozzuk az Európai Parlament fontosságát. Összesen 18 millió euró fordítható a kampányra, de a kis költségvetést ellensúlyozzák a világháló nyújtotta lehetőségek" - jelentette ki Žaneta Vegnere, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának asszisztense, a kampány koordinátora.
Az idei kampányban a tíz legfontosabb témák között szerepel a pénzügyi válság és a bankrendszerek, az energiapolitika, a klímaváltozás, a határpolitika és a migráció, a költségvetés, a fogyasztóvédelem, valamint az élelmiszer- és agrárpolitika. Az egyes témákat összehasonlítják minden tagország nemzeti prioritásaival, de egy állam legfeljebb négy témát kezelhet kiemelten. Nyilvánvaló, hogy például Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán az egyik legfontosabb téma a migráció kérdése, míg hazánk esetében az élelmiszer- és agrárpolitika, a pénzügyi válság és a bankrendszerek működése vagy éppen az energiapolitika kerülhetnek a kiemelt témák közé.
Az Európai Unió emellett 15 tagállamban provokatív és bizonyos szempontból radikális televízió- és rádióreklámokkal is igyekszik majd felkelteni az emberek érdeklődését és a szavazásra ösztönözni őket. A legfontosabb célközönségnek a 18 és 27 év közötti fiatalok, valamint a 35 és 55 év közötti nők számítanak. A tervek között szerepel egy bannerkampány elindítása, valamint a közösségi portálok, elsősorban a MySpace, a Facebook, a Flickr és a YouTube látogatóinak megszólítása. Ezenkívül komoly szerep juthat a EU Tube-nak és a különlegesen átalakított, kampánycélokra használható widgeteknek.
Az úgynevezett Choice Box stúdiókban bárki videoüzenetet készíthet és ilyen módon felteheti az Európai Parlamentnek, a képviselő-jelölteknek vagy éppen az induló pártoknak szóló kérdéseit. Mind a 27 tagországban lesz legalább egy Choice Box, Spanyolországban és Írországban mobil stúdiókat alkalmaznak majd. "Azt szeretnénk, hogy ezek az üzenetek megjelenjenek a politikai vitákban vagy akár a beszélgetések nyitógondolatai legyenek" - közölte Vegnere. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos minden információ elérhető a 22 nyelvű Elections2009.eu oldalon.
Az Európai Unió kénytelen változtatni, hiszen az 1979-es rekord részvételi értékhez (61,99 százalék) képest 2004-ben csak az állampolgárok 45,47 százaléka adta le a voksát. Akkor a legtöbben Luxemburgban és Brüsszelben szavaztak (90 százalék), míg a legalacsonyabb részvételt Lengyelországban (21 százalék) és Szlovákiában (17 százalék) regisztrálták.
A szervezet igyekszik teljes mértékben kihasználni a web 2.0-s lehetőségeket, megjelenne például közösségi portálokon is, hogy növelje a szavazásokon biztosan résztvevők számát. A cél elsősorban a fiatal uniós állampolgárok megszólítása.
"Teljesen eltérünk a korábbi EU-választások gyakorlatától és kreatív módszerekkel szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét. Régebben azt hangsúlyoztuk, hogy az állampolgároknak szinte kötelességük elmenni a szavazásra, most viszont azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy hangsúlyozzuk az Európai Parlament fontosságát. Összesen 18 millió euró fordítható a kampányra, de a kis költségvetést ellensúlyozzák a világháló nyújtotta lehetőségek" - jelentette ki Žaneta Vegnere, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának asszisztense, a kampány koordinátora.
Az idei kampányban a tíz legfontosabb témák között szerepel a pénzügyi válság és a bankrendszerek, az energiapolitika, a klímaváltozás, a határpolitika és a migráció, a költségvetés, a fogyasztóvédelem, valamint az élelmiszer- és agrárpolitika. Az egyes témákat összehasonlítják minden tagország nemzeti prioritásaival, de egy állam legfeljebb négy témát kezelhet kiemelten. Nyilvánvaló, hogy például Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán az egyik legfontosabb téma a migráció kérdése, míg hazánk esetében az élelmiszer- és agrárpolitika, a pénzügyi válság és a bankrendszerek működése vagy éppen az energiapolitika kerülhetnek a kiemelt témák közé.
Az Európai Unió emellett 15 tagállamban provokatív és bizonyos szempontból radikális televízió- és rádióreklámokkal is igyekszik majd felkelteni az emberek érdeklődését és a szavazásra ösztönözni őket. A legfontosabb célközönségnek a 18 és 27 év közötti fiatalok, valamint a 35 és 55 év közötti nők számítanak. A tervek között szerepel egy bannerkampány elindítása, valamint a közösségi portálok, elsősorban a MySpace, a Facebook, a Flickr és a YouTube látogatóinak megszólítása. Ezenkívül komoly szerep juthat a EU Tube-nak és a különlegesen átalakított, kampánycélokra használható widgeteknek.
Az úgynevezett Choice Box stúdiókban bárki videoüzenetet készíthet és ilyen módon felteheti az Európai Parlamentnek, a képviselő-jelölteknek vagy éppen az induló pártoknak szóló kérdéseit. Mind a 27 tagországban lesz legalább egy Choice Box, Spanyolországban és Írországban mobil stúdiókat alkalmaznak majd. "Azt szeretnénk, hogy ezek az üzenetek megjelenjenek a politikai vitákban vagy akár a beszélgetések nyitógondolatai legyenek" - közölte Vegnere. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos minden információ elérhető a 22 nyelvű Elections2009.eu oldalon.
Az Európai Unió kénytelen változtatni, hiszen az 1979-es rekord részvételi értékhez (61,99 százalék) képest 2004-ben csak az állampolgárok 45,47 százaléka adta le a voksát. Akkor a legtöbben Luxemburgban és Brüsszelben szavaztak (90 százalék), míg a legalacsonyabb részvételt Lengyelországban (21 százalék) és Szlovákiában (17 százalék) regisztrálták.