Megoszlik a kiállítók véleménye a vasárnap véget ért idei Consumer Electronics Showról (CES).
Az elmúlt néhány nap teljes mértékben igazolta a korábbi jóslatokat. Az első becslések alapján ugyanis a tavalyihoz képest minimum 10-15, de akár 30 százalékkal kevesebben, 141 ezer helyett csak 100 ezren látogattak ki a rendezvényre és 3000-ről 2700-ra csökkent a kiállítók száma is. Utóbbiak felemás végeredménnyel zártak. Vannak, akik így is elégedettek voltak, de a többség úgy vélte: az összkép a korábban prognosztizáltnál is rosszabb.
A CES központjában szűkszavúan így értékelték az eseményt: "Minden visszajelzés azt mutatja, hogy nagyon jó volt". Az itt dolgozók látszólag nem akartak tudomást venni a látogatók és a kiállítók számának csökkenéséről. Néhány trükköt azonban bevetettek. Így például a sajtótájékoztatókra szinte mindenki bemehetett, hogy azt a látszatot keltsék, hogy mennyi érdeklődő van. Ezenkívül igyekeztek szűkebb folyosókat létrehozni, hogy így kevesebben férjenek el és azt a látszatot keltsék, hogy nagy a tumultus.
"Mivel nem voltak itt a konkurenseink, így jóval nagyobb figyelem irányult ránk. Nonstop tárgyalásokat folytattunk és ezek nagyon jó végeredménnyel zárultak" - közölte David Henry, a Netgear szóvivője. A szakember hozzátette, hogy a jövőben is ellátogatnak a CES-re, amennyiben anyagilag kifizetődő lesz és úgy látják, hogy a megjelenésüknek van értelme. Henry elmondta, hogy a közeljövőben költségcsökkentő megoldást jelenthet a kiállítás időtartamának lerövidítése. Ezáltal talán ismét nőne a rendezvényre kilátogatók száma.
Az európai gyártók többsége szintén elégedett volt. "Ugyan a 30 százalékkal kevesebb látogató miatt nem volt akkora sürgés-forgás, azonban ebből mi alig vettünk észre valamit. Számunkra nagyon fontos a CES, mert megmutathatjuk a teljes amerikai portfóliónkat" - jelentette ki Steven Knuff, a Nokia szóvivője. Végül kiszivárgott egy érdekes hír is, miszerint 2010-ben az Apple is a kiállítók között lesz. A vállalat ezzel akarná jelezni, hogy gyártóként már nem csak egy piaci területen van jelen és hogy kész megmérettetni magát a konkurenseivel. Amennyiben a hír igaznak bizonyul, az alighanem a Macworld Expo véget jelentheti. Mindenesetre az információ tükrében még inkább érdekesnek tűnik az Apple kivonulása a Macworld Expóról.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.Ha minden háznál lenne x nm nagyságú napelem, minden településnek arányosan lenne (már ahol lehetséges) egyenes arányan szélturbinája, a szemetet nem csak leb@asznánk azt hurrá, hanem esetleg a bomlásából származó metánt elégetnénk fûtés és áram fejlesztési céllal (aki járt már pl Miskolcon vonattal az tuti látta a pálya mellett a baromi nagy szemét lerakót, szerintem az abból származtatható metán nem kis mennyiségû lenne, de Gyõr határában is van egy hasonló méretû dombocska).És kitudja hány alternatíva van még, akkor szerintem nem kellene még egy blokk meg Bõs, meg minden egyébb.DE ha bármi hülyeséget írtam szóljatok😊
Az utóbbi idõben felfigyeltem egy terjedõben lévõ gondolkozásmódra. Ez az internetes dilettantizmus. Gyakorlói saját magukat a legmûveltebb, a legszélesebb terû gondolkozással megáldott egyéneknek tartják. Az Õ bajuk, gondolhatnánk, de sajnos habozás nélkül beleszólnak olyasmibe, amihez sem tudásuk mélysége, sem tudásuk iránya nem adott.
Értem ezalatt, hogy a félórás guglizás nem pótolhatja azt a képzést, amit egy mûszaki szakember több éves szervezett képzés folyamán tesz magáévá. És persze ez még csak a kezdet, mert minden mûszaki végzettségû ember tudja, hogy az élet itt nem áll meg. Folyamatos továbbképzés nélkül menthetetlenül lemarad, tudása elavul. És persze a sokat emlegetett technikai érzék. Ami tulajdonképp a megszerzett tudás, és az alapján elsajátított logikus gondolkozásmód vegyülete. Ez segít eldönteni, szinte azonnal, hogy egy ötletben van-e valami, vagy csak egy újabb zabhegyezésrõl van szó.
Epikurosz, te nem vagy mûszaki képzettségû, ezt már régen tudom rólad. Technikai érzéked sincs sok. Valami egyéb iskolába jártál, ha az adatlapodnak hihetek, akkor az Akasha Könyvtár-ba. Becsülettel megvallom, nekem fogalmam nincs, hogy egy ilyen(, talán okkult képzést adó tanfolyam?) mire oktat, de az eredményt figyelve azt kell mondanom természettudományra nem! Viszont görcsösen próbálsz beleszólni a tisztán technikai vitákba. Amihez nem értesz, még félórás guglizás után sem.
Nem dicsekszem. Kijelentem. Talán, ha a kettõ között különbséget tudnál tenni az nem lenne baj...
Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tûnyi résen is el lehet vezetni a gõz nyomását, és nem robban fel a kukta.
Jaj... Az elv ugyanaz, de vizsgáld már meg az arányokat is könyörgöm. Az Trabant és az Forma 1 is autó, de had ne vessem már össze a kettõ mûködési tartományát. A Saturn V is rakéta meg a kis tüzjátékos szarságok közül is egy-kettõ. A elõrehajtási el azonos, de valahogy mégis "kicsit" más léptékû a kettõ..
Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.
Talán vizsgálódj egy kicsit a hasonlósági modellezés terén. Nem ártana...
Molni, én rólad rég lemondtam.
Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy. Ez mindent elmond a mai magyar felsõoktatásról. Én neked soha nem adtam volna diplomát, mert hiányzok belõled az a három-négy elem, ami egy mûszaki értelmiségihez kell:
- mindenekelõtt a jóhiszemûség (persze ez nem csak a mûszaki értelmiségieknél elvárt, hanem úgy általában minden embernél),
- másodsorban a józan paraszti ész,
harmadsorban a képzelõerõ.
Ezek hiányában - sorry.
A fizikában, de úgy általában a tudományban, nem csak számítások vannak, hanem elõször is meg kell érteni a folyamatokat, az ok-okozati összefüggéseket. Létezik olyan fogalom is, hogy elv.
Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tûnyi résen is el lehet vezetni a gõz nyomását, és nem robban fel a kukta.
Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.
A vulkánkitörés során két fõ szakaszról beszélünk: amikor a felfelé nyomuló magma által felforrósított víz és gázok - hamu, kõtörmelék kíséretében - robbanásszerûen kitörnek, a második szakaszban a felszínre buggyan, érted buggyan, buggyan, buggyan, - nem ROBBAN - maga a láva, és szétfolyik a felszínen.
Az elsõ szakasz elõtt a gõznyomást elvileg furattal le lehet vezetni, nyilván annyi furat kell, amennyi kamra van. Sok nem lehet. A gejzírek egyébként maguk is ilyen szelepek.
A második szakasszal kapcsolatban nincs teendõ, nem rendelkezünk olyan technikával, amely a magma nyomását befolyásolni tudná.
Csak, ha tényleg szupervulkán van alatta akkor több anyagot és hõt kell kiengedni, mint ami az utánpótálás. Az meg ismeretlen nem? Még soha senki nem próbált ilyet ugye?
Az 1986-os St. Helen kitörés erejét csekkold le. Vulkán szinten az nem volt egy nagy durranás emberi léptékkel mégis szinte felfoghatatlan és soha meg sem próbálták a fúrást. Akkor egy ahhoz képest irtózatos valamihez képest el nem tudom képzelni, hogy mi kell. Ha a világ összes fúrógépe ott dolgozna az is kevés lenne. És fúrna lukakatat aminek a gazdasági haszna lehet, hogy 0 lenne, mert bizonyíték az tudtommal nincs.
Ez kb. olyan lenne, minha egy 100'000 m3-es tároló tartályt úgy próbálnál leereszteni, hogy tûszúrûsnyi réseken engedel le, mikor lehet hogy befele meg egy távvezeték nyomja az anyagot. Az arányok lehet, hogy ilyenek..
"Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást."
Nem érted, te úgy sem.
Azt írtam, hogy egy-két kis lefúrás, energianyerési céllal, csak gombostûszúrás, de csökkenti a nyomást az is.
A Yellowstone-nál meg kellene nézni, hogy mekkora nyomáscsökkentésre van szükség, és azok már nem kis szurkálások lennének, hanem direkt nagyobb beavatkozások. Ha mellesleg energiát is lehtne nyerni, az lenne a második légy.
Privát véleményem, hogy ilyen lefúrásokkal nem lehetne megakadályozni a szupervulkán kitörését, hanem a kitörés hatásait lehetne mérsékelni.
Mert nem mindegy, hogy füstöt, hamut, és minden szemetet okád magából egy tûzhányó, vagy csak a felszínre buggyan a forró láva, és szétterül. Most érted?
A gejzír idõszakos és a világ legnagyobbja. Ez így önmagában 0. Talán nem a legnagyobbal kéne példálózni. Nem ad állandó teljesíményt. A kimenõ energia egy évre vetívte így nem is komoly... A számok biztos, hogy korrektek?
A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Eddig mi is az hittük. Ehhez képest asszem a németek szépen csináltak egy 3-es körüli rengést. Van még mit tanulni errõl...
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kõolaj és földgáz után kutatva.
Mármint minél? Írtam már, hogy a világ legmélyebb mûködõ földgáz kútja az asszem 6 km mély. Csak itthon a geotermikus gradiens nagyobb. Ez elõny és egyben hátrány is.
A svájciak, amikor lefúrtak és elõidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna.
Oszt miért is? Tudod inkább leáll az ember és elemzi is, hogy mit csinál és gondolkozik. Nem vagadlkozik összevissza azt csinál nagy állatságot. Lásd Csernobil. Ott is tudás nélkül szórakozott a kezelõszemélyzet.
Az elsõ pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.
Csak mekkora a gejzírek átlagos teljesítménye? Mennyiben térnek el geológiailag egy erõmû tervezett sémájától? A gezírek egy része baromi régi geológia képzõdmény és stabil egyesek meg nem. Mondom, infó kell és nem játszadozni felelõtlenül.
A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belsõ nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítõszelepként is mûködhetnének.
Tök vicces, hogy elõször azt állítod, hogy az ember egy hangya, nem képes meglegyinteni sem azt a szintet ami komoly kárhoz kell. Akkor hogyan lehetne az õ mûve egy lefúvató (és nem ürítõ, mert az nem nyomás alatti hanem gravitációs módot jelent...), ha nagy 0 a ráhatás. Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást.
Nem. Az energia, energia. MW épp ezért mértékegység, része a SI-nek, tökmindegy, hogy milyen forrásból nyered.
A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kõolaj és földgáz után kutatva. A törésvonalak mentén történõ fúrások persze rizikósabbak, de igazából még hasznosak is lehetnek, mert levezethetik a feszültséget, vagyis egy nagy földrengés helyett lesz sok kisebb.
A svájciak, amikor lefúrtak és elõidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna. A lefúrás után az biztos, hogy megbolygatódnak a lenti nyomásviszonyok, de a földkéreg mélyén lévõ nyomáshoz képest ez nagyon kicsi, elhanyagolható. Az elsõ pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.
A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belsõ nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítõszelepként is mûködhetnének. Mármint a gõzzel kapcsolatban, mert ott a fõ probléma ugye nem a gõz, hanem a feltorlódott magma. Ami viszont nem robban, mint a gõz, hanem a felszínre buggyan.
