Dojcsák Dániel
Barackpálinka, télifagyi és Commodore 64
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége 15. születésnapját ünnepelte a hétvégén az Olof Palme Házban egy teljesen autentikus retro buli keretében. A szervezők mindent megtettek azért, hogy mindenki úgy érezze, visszarepült a 80-as évekbe.
Kojek nyalóka, télifagyi, tojásosnokedli, diszkógömb és barackpálinka. Persze az ad hoc kiállítás fókuszában a régi számítógépek, 8 inches floppy, táskamobiltelefon és a Commodore 64 voltak. E sorok írója ugyan a 80-as évek elején még épphogy csak hámozgatta a tojáshéjat a hátsójáról, de arra már emlékszem, hogy micsoda öröm volt egy Commodore számítógépen kazettásmagnóról betölteni 10 perc alatt egy játékot. Kicsit későbbről, de szintén szép emlékeket idéz a 90-es évek első mobilhulláma, ahol a Nokia 1010 téglatelefonnal nem csak telefonálni lehetett, de önvédelemre is alkalmas volt. Ráadásul aki igazán régen született, annak az Enterprise-ról nem űrhajó, a Spektrum szóról pedig nem a tévécsatorna jut eszébe, hanem a korai számítógép kezdemények.
Ha nem is voltak a kiállítási tárgyak könnyfakasztóak a vendégek számára, de mindenki - főként a nagy öregek - lelkesen hüledeztek minden egyes kiállított őskövület láttán. Vicces volt, mikor az infoguruk egyike-másika szinte felsikított egy ős-PC XT láttán és hosszasan ecsetelte, hogy az a nagy doboz ott nem kenyérpirító, hanem duál 8 inches floppy meghajtó, sőt, ő még látott 15 inches lemezeket is. Az élmények folytatódtak az igazi keményvonalas menza hangulatú tálcás vacsora közben. A menü tojásosnokedli, hurka, paradicsomoskáposzta, sonkatekercs, csontleves és egyéb nyalánkságok. Ugyan tálcán, alumínium-evőeszközökkel lehetett falni, de a menza konyha minőségi mélységeit nem sikerült reprodukálni, kivéve a sivatagi szárazságot magában megtestesítő piskótát. A vendégek nagy örömére a régi pártállami ünnepek kötelező védőitala sem maradhatott el, a barackpálinka szinte kifogyhatatlan mennyiségben állt a mulatozó emlékezők rendelkezésére.
Volt is minek örülni, hiszen a rendezvény rövid, tömör megnyitóján számos informatikai celebritás vonult fel a pódiumra 1-1 percben megemlékezni az elmúlt évtizedekről: Őry Tamás tiszteletbeli elnök, Mester Sándor (PCABC hurrá!), Dr. Nagy Ákos, Mátyásfalvi Sándor volt elnökségi tagok után az idő közben a tömegben elvegyült Kóka János gazdasági miniszter is szólt néhány szót. sőt viszonylag hosszasan csevegett a Microsoft Magyarország első emberével, Vityi Péterrel - lehet az általa gyakran használt mutyizás kifejezés helyett a Vityizés volt az este jellemzője. A beszédek között nem hangzott el semmilyen nagy bejelentés, inkább mindenki nosztalgiázott kicsit, amit a szavak további szaporítása helyett az eseményen készült fotóinkkal igyekszünk továbbítani a kedves olvasónak.
Kojek nyalóka, télifagyi, tojásosnokedli, diszkógömb és barackpálinka. Persze az ad hoc kiállítás fókuszában a régi számítógépek, 8 inches floppy, táskamobiltelefon és a Commodore 64 voltak. E sorok írója ugyan a 80-as évek elején még épphogy csak hámozgatta a tojáshéjat a hátsójáról, de arra már emlékszem, hogy micsoda öröm volt egy Commodore számítógépen kazettásmagnóról betölteni 10 perc alatt egy játékot. Kicsit későbbről, de szintén szép emlékeket idéz a 90-es évek első mobilhulláma, ahol a Nokia 1010 téglatelefonnal nem csak telefonálni lehetett, de önvédelemre is alkalmas volt. Ráadásul aki igazán régen született, annak az Enterprise-ról nem űrhajó, a Spektrum szóról pedig nem a tévécsatorna jut eszébe, hanem a korai számítógép kezdemények.
Ha nem is voltak a kiállítási tárgyak könnyfakasztóak a vendégek számára, de mindenki - főként a nagy öregek - lelkesen hüledeztek minden egyes kiállított őskövület láttán. Vicces volt, mikor az infoguruk egyike-másika szinte felsikított egy ős-PC XT láttán és hosszasan ecsetelte, hogy az a nagy doboz ott nem kenyérpirító, hanem duál 8 inches floppy meghajtó, sőt, ő még látott 15 inches lemezeket is. Az élmények folytatódtak az igazi keményvonalas menza hangulatú tálcás vacsora közben. A menü tojásosnokedli, hurka, paradicsomoskáposzta, sonkatekercs, csontleves és egyéb nyalánkságok. Ugyan tálcán, alumínium-evőeszközökkel lehetett falni, de a menza konyha minőségi mélységeit nem sikerült reprodukálni, kivéve a sivatagi szárazságot magában megtestesítő piskótát. A vendégek nagy örömére a régi pártállami ünnepek kötelező védőitala sem maradhatott el, a barackpálinka szinte kifogyhatatlan mennyiségben állt a mulatozó emlékezők rendelkezésére.
Volt is minek örülni, hiszen a rendezvény rövid, tömör megnyitóján számos informatikai celebritás vonult fel a pódiumra 1-1 percben megemlékezni az elmúlt évtizedekről: Őry Tamás tiszteletbeli elnök, Mester Sándor (PCABC hurrá!), Dr. Nagy Ákos, Mátyásfalvi Sándor volt elnökségi tagok után az idő közben a tömegben elvegyült Kóka János gazdasági miniszter is szólt néhány szót. sőt viszonylag hosszasan csevegett a Microsoft Magyarország első emberével, Vityi Péterrel - lehet az általa gyakran használt mutyizás kifejezés helyett a Vityizés volt az este jellemzője. A beszédek között nem hangzott el semmilyen nagy bejelentés, inkább mindenki nosztalgiázott kicsit, amit a szavak további szaporítása helyett az eseményen készült fotóinkkal igyekszünk továbbítani a kedves olvasónak.
