Az Emberi Jogok Európai Bírósági szerint nem tiszteli a magánélethez való jogot a jelenleg alkalmazott brit DNS-adatbázis, amelyben az eljárásokban tisztázott, ártatlannak bizonyult személyek adatait is megőrzik.

A 17 bíróból álló testület a héten hozott döntést két brit állampolgár esetében, akik azért fordultak ezen platformhoz, mert adataikat azt követően is megőrizték a hatóságok, hogy a bírósági perek során végül felmentették őket. A két eset egy szélesebb körű problémára világított rá, a döntés pedig azt jelentheti, hogy idővel mintegy 850 ezer polgár mintáit kell majd eltávolítani a központi adatbázisból.

A bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a a jelenlegi brit gyakorlat (amely az évekkel korábban elfogadott és napjainkban is alkalmazott törvényre épül) nem tiszteli a magánélethez való jogot, így mindenképpen változtatásra szorul. A problémát abban látják, hogy a megvádolt személyek fontosabb adatait (DNS-minta, ujjlenyomat, valamint a személyes akta) azt követően is megtartják az adatbázisban, hogy az eljárás során végül ártatlannak bizonyulnak és felmentik őket minden vád alól. Korábban ugyan törölték ezen aktákat, ám 2001 májusát követően minden részletet megtartottak, függetlenül az eljárások kimenetelétől.

Mostanra mintegy 850 ezer olyan állampolgár adatai állnak a hatóságok rendelkezésére, akiket a bírósági tárgyalások során felmentettek a vádak alól. A rendőrség persze nagyon is hasznosnak tartja az eljárást, kiemelve, hogy mindez havi szinten mintegy 3500 pozitív azonosítást eredményez, a mintegy 4,5 millió személy adatait magába foglaló platform pedig nagyban megkönnyíti a felderítést és az illetők felkutatását.

Kérdés, hogy az Egyesült Királyság mikor reagál majd a döntésre - eddig annyit árultak el, hogy a felülvizsgálat végéig érvényben marad a jelenlegi gyakorlat.