Berta Sándor
EU-belügyminiszterek a további ellenőrzések mellett
Egy bizalmas jelentésben új ajánlásokat fogalmazott meg egy szakértői csoport. A felvázolt lépések döntően meghatározhatják az európai politikát a következő években.
A testületet még Dr. Wolfgang Schäuble német belügyminiszter és Franco Frattini európai uniós jogi és biztonsági biztosa hozták létre tavaly januárban. Akkor Németország volt az Európai Unió soros elnöke. A bizottság neve hivatalosan Informal High Level Advisory Group on the Future of European Home Affairs Policy, de gyakran egyszerűen csak A Jövő Csoportnak nevezik. A testület tagja a német, a portugál, a szlovén, a francia, a cseh, a svéd, a spanyol, a belga és a magyar belügyminiszter, az Európai Parlament és az Európai Tanács egy-egy képviselője, valamint Patricia Janet Scotland brit főügyész.
A csoport idén júniusban készítette el a Freedom, Security, Privacy - European Home Affairs in an open world című bizalmas jelentését, amelyben javaslatokat tett a 2010 és 2014 közötti európai biztonság- és jogi politika alakulására. A dokumentum időközben kiszivárgott és a Statewatch civil szervezet most nyilvánosságra is hozta. A lényege, hogy még szorosabbra kell fűzni a biztonságpolitikai kapcsolatokat az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Ennek egyik lehetséges módja az adatcsere felgyorsítása és leegyszerűsítése egy euroatlanti együttműködés keretében, hogy a két fél még hatékonyabban léphessen fel a terrorizmus ellen. Az egyezményt 2014-ig dolgozzák ki és lehetővé teszi majd, hogy az Egyesült Államok az európai állampolgárok jelenleginél is több személyes adatához juthasson hozzá. Ezenkívül az európai kül-, bel- és biztonságpolitika képviselői is erősítenék a kapcsolatukat, a belügyi, a védelmi és a külügyi szaktárcák vezetői minden eddiginél szorosabban együttműködnének, a külső és belső biztonságpolitika szinte összeolvadna. A kooperációt azonban a földrajzi prioritások és az eltérő politikai vélemények határoznák meg.
A tervek szerint a korábban tervezettnél is szorosabb lenne az egyes tagállamok hatóságai, a rendőrségek és a titkosszolgálatok közötti információcsere, akár egy külön terrorellenes központokból álló hálózatot is létrehoznának és kiemelt hangsúlyt kapna a terrortámadások megelőzése. Ide tartozik a terroristák és általában a világháló ellenőrzése, hogy megszüntethessék vagy legalábbis visszaszoríthassák például a terrorszervezetek online toborzásait és propagandatevékenységét. De ugyanilyen fontos az is, hogy megakadályozhassák az internet terroristacélokra való felhasználását. Kiemelt szerepet kaphat a terrorizmus elleni harcban az internetes kultúra, a médiák, amelyeket mind a radikalizálódás ellen kell majd bevetni.
Az egyik legfontosabb feladat a terrorizmus elleni harc koordinálása, de a csoport szerint új és rugalmas bevándorlási, kiutasítási és büntetőjogi eljárásokat is ki kell dolgozni. Egységesítik a migrációs politikát. Az eddiginél nagyobb szerepet kaphat az Európai Unióban a videokamerás biztonsági rendszerek, a robbanóanyagok és a pénzügyi tranzakciók ellenőrzése. Emellett tovább építik, bővítik az Europolt, az Eurojust, a Frontex és a Sitcen (Joint Situation Centre) szervezeteket.
A jelentés készítői ugyan hangsúlyozzák az adatvédelem szerepét, azonban egyúttal kitérnék arra, hogy az európai uniós tagországoknak minden eddiginél több pénzt kell majd fordítaniuk az adatelemző rendszerek és a valós idejű információcserét lehetővé tévő hálózatok kifejlesztésére. Az Európai Unió külső határait amerikai mintára korszerűsítik, így lesz elektronikus beutazási és a külföldiek be- és kilépését ellenőrző rendszer.
Úgy tűnik, hogy a korábbi, az európai légiutas-adatbázis létrehozására, valamint a SWIFT adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó tervek csak egy új korszak kezdetét jelentették.
A testületet még Dr. Wolfgang Schäuble német belügyminiszter és Franco Frattini európai uniós jogi és biztonsági biztosa hozták létre tavaly januárban. Akkor Németország volt az Európai Unió soros elnöke. A bizottság neve hivatalosan Informal High Level Advisory Group on the Future of European Home Affairs Policy, de gyakran egyszerűen csak A Jövő Csoportnak nevezik. A testület tagja a német, a portugál, a szlovén, a francia, a cseh, a svéd, a spanyol, a belga és a magyar belügyminiszter, az Európai Parlament és az Európai Tanács egy-egy képviselője, valamint Patricia Janet Scotland brit főügyész.
A csoport idén júniusban készítette el a Freedom, Security, Privacy - European Home Affairs in an open world című bizalmas jelentését, amelyben javaslatokat tett a 2010 és 2014 közötti európai biztonság- és jogi politika alakulására. A dokumentum időközben kiszivárgott és a Statewatch civil szervezet most nyilvánosságra is hozta. A lényege, hogy még szorosabbra kell fűzni a biztonságpolitikai kapcsolatokat az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Ennek egyik lehetséges módja az adatcsere felgyorsítása és leegyszerűsítése egy euroatlanti együttműködés keretében, hogy a két fél még hatékonyabban léphessen fel a terrorizmus ellen. Az egyezményt 2014-ig dolgozzák ki és lehetővé teszi majd, hogy az Egyesült Államok az európai állampolgárok jelenleginél is több személyes adatához juthasson hozzá. Ezenkívül az európai kül-, bel- és biztonságpolitika képviselői is erősítenék a kapcsolatukat, a belügyi, a védelmi és a külügyi szaktárcák vezetői minden eddiginél szorosabban együttműködnének, a külső és belső biztonságpolitika szinte összeolvadna. A kooperációt azonban a földrajzi prioritások és az eltérő politikai vélemények határoznák meg.
A tervek szerint a korábban tervezettnél is szorosabb lenne az egyes tagállamok hatóságai, a rendőrségek és a titkosszolgálatok közötti információcsere, akár egy külön terrorellenes központokból álló hálózatot is létrehoznának és kiemelt hangsúlyt kapna a terrortámadások megelőzése. Ide tartozik a terroristák és általában a világháló ellenőrzése, hogy megszüntethessék vagy legalábbis visszaszoríthassák például a terrorszervezetek online toborzásait és propagandatevékenységét. De ugyanilyen fontos az is, hogy megakadályozhassák az internet terroristacélokra való felhasználását. Kiemelt szerepet kaphat a terrorizmus elleni harcban az internetes kultúra, a médiák, amelyeket mind a radikalizálódás ellen kell majd bevetni.
Az egyik legfontosabb feladat a terrorizmus elleni harc koordinálása, de a csoport szerint új és rugalmas bevándorlási, kiutasítási és büntetőjogi eljárásokat is ki kell dolgozni. Egységesítik a migrációs politikát. Az eddiginél nagyobb szerepet kaphat az Európai Unióban a videokamerás biztonsági rendszerek, a robbanóanyagok és a pénzügyi tranzakciók ellenőrzése. Emellett tovább építik, bővítik az Europolt, az Eurojust, a Frontex és a Sitcen (Joint Situation Centre) szervezeteket.
A jelentés készítői ugyan hangsúlyozzák az adatvédelem szerepét, azonban egyúttal kitérnék arra, hogy az európai uniós tagországoknak minden eddiginél több pénzt kell majd fordítaniuk az adatelemző rendszerek és a valós idejű információcserét lehetővé tévő hálózatok kifejlesztésére. Az Európai Unió külső határait amerikai mintára korszerűsítik, így lesz elektronikus beutazási és a külföldiek be- és kilépését ellenőrző rendszer.
Úgy tűnik, hogy a korábbi, az európai légiutas-adatbázis létrehozására, valamint a SWIFT adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó tervek csak egy új korszak kezdetét jelentették.
