Berta Sándor
Információszabadsági chartát javasol a német adatvédelmi biztos
Peter Schaar a Darmstadtban harmadik alkalommal megrendezett Német Informatikai Csúcstalálkozón kezdeményezte egy új dokumentum elfogadását.
"Az exponenciálisan növekvő információgyűjtés és -elemzés miatt egyre fontosabbá válnak az adatvédelem és az információszabadság kérdései. Mivel a mai interaktivitással teli világunkban minden ember már nem csak egyszerűen egy felhasználó, hanem hálózati polgár is, éppen ezért különösen fontos számomra, hogy minden piaci szereplő felelősségét kiemeljük. A charta elsősorban az alapvető véleménycseréhez járulhat hozzá" - nyilatkozta a német adatvédelmi biztos.
Schaar hivatalos honlapján már nyilvánosságra is hozta a tíz pontból álló tervezetet, amelynek címe: Digitális adatvédelmi és Információszabadsági Charta. A dokumentum első pontja szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy megfigyelések és ellenőrzések nélkül, szabadon mozoghasson az interneten. A különböző szolgáltatásoknak lehetővé kell tenniük, hogy akár anonim módon vagy álnév használata mellett igénybe vehetők legyenek. A második pont lényege, hogy a magánszférát a digitális világban is tiszteletben kell tartani, mind az állami hivatalok, mind a cégek részéről. Ezért minél kevesebb adatot kell gyűjteni.
A harmadik pont az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek megbízhatóságát emeli ki és egyúttal leszögezi, hogy biztonságos titkosítási eljárásokra van szükség. A negyedik pont az önrendelkezés jogáról szól. Minden polgár maga döntheti el, hogy kiadja-e, és ha igen, mikor és kinek a személyes adatait. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a beleegyező nyilatkozatok - akár elektronikus úton is - visszavonhatók legyenek. Emellett mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy megtudja: mely adatait tárolják el a szolgáltatók és a hivatalok, miként költik el az általa befizetett közterheket. Az elektronikus közigazgatásnak része az is, hogy a rendszerek minél egyszerűbben és biztonságosabban használhatók legyenek.
A felhasználóknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy ha kiadnak magukról egy adatot vagy információt, azzal később bárki visszaélhet. Az oktatási intézményeknek, ide értve az óvodákat is, képesnek kell lenniük arra, hogy megtanítsák a legújabb technológiák alkalmazására a fiatalokat. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: tiszteletben kell tartani, hogy a mai digitális világban is vannak olyan emberek, akik ódzkodnak a technikai dolgoktól. Ők az álláspontjuk miatt nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
"Az exponenciálisan növekvő információgyűjtés és -elemzés miatt egyre fontosabbá válnak az adatvédelem és az információszabadság kérdései. Mivel a mai interaktivitással teli világunkban minden ember már nem csak egyszerűen egy felhasználó, hanem hálózati polgár is, éppen ezért különösen fontos számomra, hogy minden piaci szereplő felelősségét kiemeljük. A charta elsősorban az alapvető véleménycseréhez járulhat hozzá" - nyilatkozta a német adatvédelmi biztos.
Schaar hivatalos honlapján már nyilvánosságra is hozta a tíz pontból álló tervezetet, amelynek címe: Digitális adatvédelmi és Információszabadsági Charta. A dokumentum első pontja szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy megfigyelések és ellenőrzések nélkül, szabadon mozoghasson az interneten. A különböző szolgáltatásoknak lehetővé kell tenniük, hogy akár anonim módon vagy álnév használata mellett igénybe vehetők legyenek. A második pont lényege, hogy a magánszférát a digitális világban is tiszteletben kell tartani, mind az állami hivatalok, mind a cégek részéről. Ezért minél kevesebb adatot kell gyűjteni.
A harmadik pont az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek megbízhatóságát emeli ki és egyúttal leszögezi, hogy biztonságos titkosítási eljárásokra van szükség. A negyedik pont az önrendelkezés jogáról szól. Minden polgár maga döntheti el, hogy kiadja-e, és ha igen, mikor és kinek a személyes adatait. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a beleegyező nyilatkozatok - akár elektronikus úton is - visszavonhatók legyenek. Emellett mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy megtudja: mely adatait tárolják el a szolgáltatók és a hivatalok, miként költik el az általa befizetett közterheket. Az elektronikus közigazgatásnak része az is, hogy a rendszerek minél egyszerűbben és biztonságosabban használhatók legyenek.
A felhasználóknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy ha kiadnak magukról egy adatot vagy információt, azzal később bárki visszaélhet. Az oktatási intézményeknek, ide értve az óvodákat is, képesnek kell lenniük arra, hogy megtanítsák a legújabb technológiák alkalmazására a fiatalokat. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: tiszteletben kell tartani, hogy a mai digitális világban is vannak olyan emberek, akik ódzkodnak a technikai dolgoktól. Ők az álláspontjuk miatt nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
