Berta Sándor

Online adattároló szolgáltatások - nem árt az óvatosság

Elérkezhet az a pillanat, amikor a legnagyobb tárkapacitású merevlemez is megtelik. Ilyenkor jelenthetnek hatékony megoldást az online tárhely-szolgáltatások.

Ezeken a virtuális merevlemezeken az adataink elvileg teljes biztonságban vannak, nem kell amiatt aggódni, hogy elvesznek, ha megsérül a PC. Ezenkívül bárki, akár a barátok vagy a családtagok is hozzáférhetnek az információkhoz. Két évtizeddel ezelőtt egy megabájt még szabályosan luxuscikknek számított. Aki akkor egy nagyobb szöveget vagy egy kisebb képet el akart tárolni, az kénytelen volt beérni a 160 kilobájtos lemezekkel. Az igazi áttörést a CD, majd a DVD megjelenése jelentette. Napjainkban pedig már teljesen elfogadottnak számítanak a boltok polcain a több száz gigabájtos merevlemezek. Hiába azonban a nagy tárolókapacitás, gyakran még az is kevésnek bizonyulhat.

A kapacitásproblémák ellen rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak az ingyenes internetes tárhely-szolgáltatások, azonban szakértők szerint, ezeknél sem árt az óvatosság. "Az online tárhely-szolgáltatások gyakorlatilag egy teljes rendszer vészhelyzeti biztonsági mentésére is szolgálhatnak. Egy mp3l vagy egy normális felbontású fotó általában 3 megabájt méretű. Egy 30 darab, egyenként 12 dalt tartalmazó albumból álló virtuális gyűjtemény tehát 1080 megabájt helyet igényel" - mondta Bert Kindel, egy IT-rendszerház tulajdonosa. "Ráadásul így nem kell attól tartanunk, hogy mi lesz az adatainkkal, ha megsérül egy DVD-nk vagy a merevlemezünk" - tette hozzá Jaroslav Smycek, az Alsó-szászországi Fogyasztóvédelmi Központ szakértője.

Napjainkban nagyon sok cég kínál akár ingyen is több száz megabájtos, sőt nem ritkán több gigabájtos tárolóhelyeket. "Sajnos azt szinte egyáltalán nem tudjuk ellenőrizni, hogy ezeknél a szolgáltatóknál mennyire vannak biztonságban a fájljaink. A legfontosabb, hogy ne mondjunk le a titkosított SSL-adatátvitelről és tanulmányozzuk át az általános üzleti vagy felhasználási feltételeket. Ezekből ugyanis elsősorban az derülhet ki, hogy az adott vállalat - a technikai események bekövetkezése esetére - biztosította-e és ha igen, milyen módon a tárolt adatokat. Az sem mindegy, hogy hol van a szerver. Az Egyesült Államokban ugyanis például kissé lazábban állnak az adatvédelemhez és ott előbb a hatóságok kezébe kerülhetnek az adataink" - szögezte le Bert Kindel.

Az Oosah nevű cég már egy terabyte tárhelyet kínál teljesen ingyen, ráadásul a nyitóoldal részben magyarul jelenik meg. Itt is vannak azonban fájlméret-korlátozások. Sokan választanak más megoldást. Hazánkban is elérhetők a több száz megabájtos vagy több gigabájt tárhelyű e-mail fiókok, amelyek átmeneti virtuális háttértárolóként is használhatók. Elég csak a Gmailre, a Freemailre, a Mailboxra, a Lájtra, a Levelem.netre vagy az Indamailre gondolni. Aki azonban valódi online tárhely-szolgáltatót keres, annak hasznos lehet az Virtuális merevlemez nevű honlap, ahol részletes felsorolás található a jelenleg elérhető online ingyenes tárhelyekről.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #8
    az arakbol azert lehet kovetkeztetni, h mi volt a trend.
  • willcox #7
    Ezek az online tárhelyek maximum fájlcseréhez jók, saját cuccot ilyen helyen tárolni baromság.
  • willcox #6
    "Ajánlom még szíves kutakodásra ezt az oldalt" - Nem azért, de az a táblázat meglehetősen hiányos. Nekem pl. pont 20 évvel ezelőtt volt 80 MB-os CDC winchesterem... Szintén 20 éve 1.2 MB-os floppyjaim voltak, és már akkor is létezett (bár nekem akkor még nem volt) 720 kB-os és 1.44 MB-os 3.5"-os lemez.
  • anubis22 #5
    "Aki azonban valódi online tárhely-szolgáltatót keres, annak hasznos lehet az Virtuális merevlemez nevű honlap"
    Én valódi online tárhely-szolgáltatót keresek, de sajna a link nem megy (nálam).
    Amúgy ha valaki tud olyan helyet ahol viszonylag lazák a fájlméret korlátok (>10 MB) és lehet (legálisan) tömörített fájlokat is tárolni (nincs kedvem átnevezni, stegano-zni, stb), akkor írja meg pls :)
  • Tetsuo #4
    Az igazi attorest a CD jelentette, a DVD bevezetese sehol nem volt hozza..
    sokkal nagyobb volt anno a kulonbseg..
    Turdus, aze' telleg durva h kinyilatkoztatsz ilyen baromsagokat. :) :P
  • Nonix #3
    Jaj de szeretem mikor elkezdi mindenki számolni hogy hülyeség a hír, bravo! : )
  • gz8 #2
    Kedves Turdus!

    Mielőtt ex cathedra kijelentésekre ragattatnád magad, nézz utána alaposabban a dolgoknak, mert lehet, hogy nem neked van igazad.
    1. Van 160 kB-os floppy. S ha már mértékegységekről van szó, akkor szóközt használunk a mérőszám és a mértékegység között, a kilo- prefixum rövid alakja kisbetű, azaz k, továbbá a byte/bájt rövid alakja B, mert a b a bit... :)
    2. 1988-ban az átlag magyar polgár számára volt luxuscikk az a pár mega, már ha egyáltalán Commodore-ja, Amigája vagy Sinclairje volt, amiben még nem volt merevlemez. A Maxtor például 1991-ben adta ki a 40 MB-os IDE diszkjét. Ajánlom még szíves kutakodásra ezt az oldalt.
  • Turdus #1
    Kedves Berta Sándor!

    Kérlek, nézz utánna alaposabban, ha cikket írsz!
    1. 160Kb-s lemez nemigazán volt. Talán 360Kb-ra gondoltál.
    2. Két évtizede már 80Mb-s winchesterek voltak forgalomban, így nem volt luxuscikk 1Mb.