Berta Sándor

Digitális adatmegőrzési program Németországban

Az 1980-as évek számítógépei gyűjtők és múzeumok kedvelt célpontjai, akik bármit megadnának ezekért a készülékekért. A Német Nemzeti Könyvtárban azonban még nagyon is komolyan számolnak ezekkel a gépekkel.

A frankfurti intézményben egymás mellett sorakoznak a C64-esek, az Atarik és az Amigák, körülöttük 5,25 colos floppylemezek hevernek. A számítógépek és a hozzájuk tartozó kiegészítők részét képezik a német oktatási minisztérium által 4,2 millió euróval támogatott Kopal nevű projektnek, amelynek célja az elmúlt évtizedek információit tároló digitális archívum létrehozása.

A Német Nemzeti Könyvtár és a göttingeni Alsó-szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár által közösen létrehozott és egyelőre kísérletképpen működő rendszer idén június óta elérhető. Az archívum feladata nemcsak az elmúlt évtizedek jelentős irodalmi értékeinek megőrzése. A munkában részt vehetnek cégek és szervezetek is, akik ha úgy döntenek, akár az adatbázison belül is létrehozhatják a saját digitális fiókjukat.



"Elmondható, hogy a 19. század sokkal jobban van dokumentálva, mint például az 1960-as évek. Ugyanez igaz a jelenkorra is, hiszen az információk egyre gyűlnek, miközben az adattároló eszközök minősége folyamatosan romlik. A CD-k és a DVD-k csak rövid ideig őrzik meg az adatokat" - jelentette ki Reinhard Altenhöner, a Kopal projekt vezetője. Azért, hogy megőrizzék az információkat, a szakemberek folyamatosan átmásolják őket mindig új adattárolókra. De ez csak az első lépés. Ugyanis, ez még nem jelenti azt, hogy ezeket a formátumokat mondjuk 100 év múlva bárki képes lesz megnyitni és elolvasni.

Ezen segíthet az a szoftver, amit a Kopalban résztvevő kutatók fejlesztettek ki és amely automatikusan felismeri egy adott adat különböző jellemzőit, például a formátumát, a létrehozásához használt programot és annak verzióját. Így a szakemberek pontos áttekintést kaphatnak az adatbázisban meglévő különböző dokumentumokról. Az alkalmazás az információkat XML formátumú fájlokba menti el. Az adatokat a Göttingeni Tudományos Adatfeldolgozási Társaság (GWDG) szerverein tárolják, de már tervezik egy müncheni szerverközpont létrehozását is. A GWDG 9 szervere összesen 89 terabyte archiválására képes. A szervezet merevlemezek helyett 400 darab, egyenként 400 gigabájtos mágnesszalagot alkalmaz.

Minden egyes dokumentumot címszavakkal látnak el, így bármikor könnyen kikereshetők. Amikor évek múlva a régi adatok feldolgozása véget ér, akkor a floppylemezek olvasásában segítő régi C64-esek, Atarik és Amigák is végre pihenni térhetnek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vang So #8
    Egyetlen biztos adatmegőrzési formátum létezik: agyagtábla kiégetve ékírással - eddig ez vált be hosszú távra. Fontos szöveges dolgokat ma is jobb kinyomtatni , mivel a papír tartóssága és a nyelvi hordozó több száz (esetleg ezer) évig is kihúzza, a high-tech kütyü pedig már holnaputánra ledobja az adatot, ha mégsem, akkor 10-15 év múlva már nem lesz eszköz hozzá. Már ahhoz semm könnyű helyet találni, hogy egy nagyfloppyt be tudj olvasni, egy jóval modernebb zip- vagy a-drive-ról nem is beszélve.
    Az online tárolás nem rossz ötlet, de mi van ha befuccsol a válllalkozás, ki biztosítja, hogy hozzá fogsz férni az adataidhoz és nem megy a kukába a krach másnapján?
  • duke #7
    "A legbiztosabb az, ha felrakod valamelyik nagy tárhellyel rendelkező lelvelező oldalra ahol van címed."

    Egy amator szamara szerintem is jelenleg ez a legbiztosabb megoldas.Mar vagy 20 gigat feltoltottem a gmailra.A google biztos nem fogja azt mondani bocs fijuk elszallt a vinyo,vagy eloregedett a dvd lemez.Legfejebb az a ciki,ha valahogy megis elveszne valamelyik jelszo :)
  • Molnibalage #6
    Az a baj, hogy SEMMIN nem lehet fontos adatot tartani ami hoszútávon kell és kell az átlagusernak. A legbiztosabb az, ha felrakod valamelyik nagy tárhellyel rendelkező lelvelező oldalra ahol van címed. Onnan elgé nagy eséllyen nem fog eltűnni. Nekem a DVD-k 15%-a 2 éven belül nem olvasható vissza. Eddig 4 év alatt két 80GB-os vinyó szállt el és a mostaniról meg egyszer szőrén-szálán eltűnt a fáljrendszer, csak formatálni lehetett. Hát ez a mai színvonal...
    (Van olyan CD-m ami 10 év (!) után is olyan, hogy elsőre erölködés nélkül olvassa a vas. Kaptam már olyan telepítő CD-t, hogy eddig 4-szer volt használva, de már alig akarja beolvasni a vas. Vicc!!!
  • Darth Sith #5
    Tök jó hogy már jönnek ki az 1TB-s winyók, de hiába ez a kapacitás, amely csak nő és nő, ha egy vinyót biztonságosan nem lehet 5 évnél tovább használni. 3-5 évig tökéletesen biztonságosak, de 5 éves kor után nem tartanék kizárólag egy vinyón fontos adatokat.. Ettől függetlenül nekem is van olyan vinyóm amely több mint 10 éves, de ez nem túl gyakori állapot. Nekem spec a vinyóim leggyakrabban 5-7 éves koruk környékén dobják fel a talpukat. Az élettartalmot kéne növelni a tárolókapacitással egyszerre.
  • selyem #4
    És jóval olcsóbb. (igaz "lejátszó/iró" drága, de a szalag olcsó már utána hozzá.)
  • Carsee #3
    A mentések igen gyakran szalagra készülnek. Sokkal tartósabbak mint egy dvd lemez :) Mindenkinek magnót otthonra :P
  • Axon #2
    Mágnesszallag? Na ez egy pofon az optikai tárolóknak. Legközelebb már lyukkártyára mentik majd az adatokat.
  • lipike008 #1
    És azok után vajon adóznak a német államnak? Egy 5'25 lemezre akár két képkocka is ráfér... adót neki... :D