Berta Sándor
Digitális adatmegőrzési program Németországban
Az 1980-as évek számítógépei gyűjtők és múzeumok kedvelt célpontjai, akik bármit megadnának ezekért a készülékekért. A Német Nemzeti Könyvtárban azonban még nagyon is komolyan számolnak ezekkel a gépekkel.
A frankfurti intézményben egymás mellett sorakoznak a C64-esek, az Atarik és az Amigák, körülöttük 5,25 colos floppylemezek hevernek. A számítógépek és a hozzájuk tartozó kiegészítők részét képezik a német oktatási minisztérium által 4,2 millió euróval támogatott Kopal nevű projektnek, amelynek célja az elmúlt évtizedek információit tároló digitális archívum létrehozása.
A Német Nemzeti Könyvtár és a göttingeni Alsó-szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár által közösen létrehozott és egyelőre kísérletképpen működő rendszer idén június óta elérhető. Az archívum feladata nemcsak az elmúlt évtizedek jelentős irodalmi értékeinek megőrzése. A munkában részt vehetnek cégek és szervezetek is, akik ha úgy döntenek, akár az adatbázison belül is létrehozhatják a saját digitális fiókjukat.
"Elmondható, hogy a 19. század sokkal jobban van dokumentálva, mint például az 1960-as évek. Ugyanez igaz a jelenkorra is, hiszen az információk egyre gyűlnek, miközben az adattároló eszközök minősége folyamatosan romlik. A CD-k és a DVD-k csak rövid ideig őrzik meg az adatokat" - jelentette ki Reinhard Altenhöner, a Kopal projekt vezetője. Azért, hogy megőrizzék az információkat, a szakemberek folyamatosan átmásolják őket mindig új adattárolókra. De ez csak az első lépés. Ugyanis, ez még nem jelenti azt, hogy ezeket a formátumokat mondjuk 100 év múlva bárki képes lesz megnyitni és elolvasni.
Ezen segíthet az a szoftver, amit a Kopalban résztvevő kutatók fejlesztettek ki és amely automatikusan felismeri egy adott adat különböző jellemzőit, például a formátumát, a létrehozásához használt programot és annak verzióját. Így a szakemberek pontos áttekintést kaphatnak az adatbázisban meglévő különböző dokumentumokról. Az alkalmazás az információkat XML formátumú fájlokba menti el. Az adatokat a Göttingeni Tudományos Adatfeldolgozási Társaság (GWDG) szerverein tárolják, de már tervezik egy müncheni szerverközpont létrehozását is. A GWDG 9 szervere összesen 89 terabyte archiválására képes. A szervezet merevlemezek helyett 400 darab, egyenként 400 gigabájtos mágnesszalagot alkalmaz.
Minden egyes dokumentumot címszavakkal látnak el, így bármikor könnyen kikereshetők. Amikor évek múlva a régi adatok feldolgozása véget ér, akkor a floppylemezek olvasásában segítő régi C64-esek, Atarik és Amigák is végre pihenni térhetnek.
A frankfurti intézményben egymás mellett sorakoznak a C64-esek, az Atarik és az Amigák, körülöttük 5,25 colos floppylemezek hevernek. A számítógépek és a hozzájuk tartozó kiegészítők részét képezik a német oktatási minisztérium által 4,2 millió euróval támogatott Kopal nevű projektnek, amelynek célja az elmúlt évtizedek információit tároló digitális archívum létrehozása.
A Német Nemzeti Könyvtár és a göttingeni Alsó-szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár által közösen létrehozott és egyelőre kísérletképpen működő rendszer idén június óta elérhető. Az archívum feladata nemcsak az elmúlt évtizedek jelentős irodalmi értékeinek megőrzése. A munkában részt vehetnek cégek és szervezetek is, akik ha úgy döntenek, akár az adatbázison belül is létrehozhatják a saját digitális fiókjukat.
"Elmondható, hogy a 19. század sokkal jobban van dokumentálva, mint például az 1960-as évek. Ugyanez igaz a jelenkorra is, hiszen az információk egyre gyűlnek, miközben az adattároló eszközök minősége folyamatosan romlik. A CD-k és a DVD-k csak rövid ideig őrzik meg az adatokat" - jelentette ki Reinhard Altenhöner, a Kopal projekt vezetője. Azért, hogy megőrizzék az információkat, a szakemberek folyamatosan átmásolják őket mindig új adattárolókra. De ez csak az első lépés. Ugyanis, ez még nem jelenti azt, hogy ezeket a formátumokat mondjuk 100 év múlva bárki képes lesz megnyitni és elolvasni.
Ezen segíthet az a szoftver, amit a Kopalban résztvevő kutatók fejlesztettek ki és amely automatikusan felismeri egy adott adat különböző jellemzőit, például a formátumát, a létrehozásához használt programot és annak verzióját. Így a szakemberek pontos áttekintést kaphatnak az adatbázisban meglévő különböző dokumentumokról. Az alkalmazás az információkat XML formátumú fájlokba menti el. Az adatokat a Göttingeni Tudományos Adatfeldolgozási Társaság (GWDG) szerverein tárolják, de már tervezik egy müncheni szerverközpont létrehozását is. A GWDG 9 szervere összesen 89 terabyte archiválására képes. A szervezet merevlemezek helyett 400 darab, egyenként 400 gigabájtos mágnesszalagot alkalmaz.
Minden egyes dokumentumot címszavakkal látnak el, így bármikor könnyen kikereshetők. Amikor évek múlva a régi adatok feldolgozása véget ér, akkor a floppylemezek olvasásában segítő régi C64-esek, Atarik és Amigák is végre pihenni térhetnek.