Gyurkity Péter

Továbbra sem érdekli a Blu-ray a Toshibát

Bár az ünnepek közeledtével az immár egyeduralkodó Blu-ray valamivel nagyobb forgalomra számíthat, ebből a Toshiba nem akarja kivenni részét, nem dob piacra saját lejátszót.

Erről Yoshihide Fujii alelnök beszélt egy Tokióban megtartott sajtótájékoztatón a múlt héten, amikor szóba került a téma. Elmondása szerint nem tervezik a Blu-ray formátum adoptálását saját lejátszóik és felvevőik esetében, vagyis a cég jövőben megjelenő asztali és PC-s megoldásaiban hiába keressük majd a technológiát. A jelek szerint ezt még úgy sem tartják előnyösnek, hogy a szabvány gyakorlatilag egyeduralkodó a nagy felbontású szegmensben.



Elemzők azt igyekeznek számba venni, hogy pontosan miért is tartózkodik továbbra is a cég a csatlakozás gondolatától. Rögtön megjegyzik, hogy korábbi szerepük miatt ez nagyon is érthető lépés, és a Toshiba nyilván nem szeretné a Sony javát szolgálni azzal, hogy kompatibilis lejátszókat dob piacra. Ezek a lejátszók egyrészt drágák lennének (hiszen a Sonynak mindenképpen járna a jogdíj minden egyes példány után), másrészt pedig a vásárlók iránti hűséget bizonyítandó, valahogy meg kellene oldani a vereséget szenvedett HD DVD támogatását is. Márpedig a mindkét nagy felbontású formátumot megfelelően kezelő optikai lejátszók túlságosan drágák, így nem lenne sok értelme egy ilyen megoldásnak.

Ezzel egy időben sajnálatosnak tartják a makacsságot, hozzátéve, hogy a Toshiba HD DVD lejátszói tulajdonképpen nem sokban különböznek a rivális fejlesztéseitől. Mindkét tábor termékei támogatják a kép a képben funkciót, a közvetlen internetelérést, valamint akár 1 GB helyi háttértárolót, amely még tovább bővíthető. Az igazi gond a lejátszónkénti 30 dollár, ami a Sony által vezetett Blu-ray Szövetség számlájára menne, ezt ugyanis minden gyártó köteles befizetni.

Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a PC-gyártók már korábban az árak csökkentését kérték, a jelek szerint eredménytelenül. Ezt a meghajtókat előállító cégek nyilván a licencdíjak csökkentése révén hárítanák át a Sonyra, amely azonban szintén nem áll könnyen kötélnek - így egyelőre maradnak a magasabb árak és a lassú térhódítás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zoli47 #32
    És? A bluray lemez is betelik, akkor mit csinálsz? Veszel egy másikat. Vinyóból is.
  • [HUN]FaTaL #31
    És? Akkor veszel mégegyet (mármint hdd-t). Olcsóbb mint lemezre irogatni.
  • dez #30
    Idézem magam: "Hamar betellne vele a TB-s vinyó is." (Gy.k. a 10-20-30 gigás Blu-ray másolatokkal.)
  • zoli47 #29
    Miért kéne kiírni? Olcsóbb vinyón TÁROLNI az adatokat mint blurayen.
  • vajon kiki #28
    Engem sem érdekel a blue-ray , amire nekem szükségem van az még egy cdre is ráfér nemhogy dvdre. a Toshiba viszont a kedvenc gyártóm, ami a számítástechnikai eszözöket illeti és 100%-ig egyetértek velük.


  • dez #27
    Kár, hogy a sok szöveg között csak a lényeg veszik el a magyar tanítási rendszerben...

    De egyébként nem igazán kell neki "fesz" bizonyos időközönként, mert ettől önmagában nem függ a lebegő gate-ek potenciálja, hiszen az érintetlen, hacsak nem írsz oda. Szóval elég sokáig megőrzi az állapotát, van erre valamilyen megadott időtartam. Most nem tudom, de biztos jópár év. Ehhez közeledve persze ráférhet egy újraírásos frissítés.
  • roliika #26
    Mosfet-es? :( A fene. Nade akkor bizonyos időközönként elvileg kell neki áram, nem? Vagyis ha 1 évig a polcra teszem mindent elfelejt? Épp tengap tanultuk ezeknek a EPROM PROM EEPROM MOS CMOS működését elég részletesen (spec a MOSFET-et nem :( ). Kapcsolási feszek, karakterisztikák stb...
  • dez #25
    Hamar betellne vele a TB-s vinyó is. Hcsak nem írod ki... Mire is? Pl. egy BD-R-re. :)
    Persze azt is lehet játszani, hogy mindent 1-2x nézel, és törlöd is lefelé. Csak azért kicsit pazarlás lenne 20-30 GB-os filmeket tölteni.
  • zoli47 #24
    Lehet azt simán másolni is, ez nem adattároló függvénye.
  • dez #23
    Ja, és még valami: ez a grafikon az átlagember szemének ív-felbontásából indul ki. Azaz jobb szeműeknek valamivel jobb.