Berta Sándor
Túl könnyen adnak ki adatokat az osztrák bíróságok
A hivatal elsősorban azt veti a taláros testületek szemére, hogy túl könnyen kiadják a távközlési adattárolási ügyekben az emberek személyes adatait.
Az Osztrák Számvevőszék (RH) által nyilvánosságra hozott 42 oldalas jelentés szerint a helyi bíróságok túlzottan felületesen kezelik az adatvédelmi előírásokat. A dokumentum példaként említ olyan eseteket, amikor a testületek annak ellenére adtak felvilágosítást a telekommunikációs vállalatoknak a lehallgatott személyekről, hogy azt semmi sem indokolta. Sőt, egy esetben még egy fedett nyomozó nevét is kiadták. Az RH ezt a gyakorlatot törvénysértőnek nevezte.
A hivatal szúrópróbaszerűen vizsgált meg különböző ügyeket és arra volt kíváncsi, hogy a bíróságok betartják-e az adatvédelmi és a távközlési ellenőrzésekre vonatkozó előírásokat. Az összegzés azt mutatta, hogy az esetek 90 százalékában a taláros testületek az indokoltnál és a törvény által engedélyezettnél jóval több információt adtak ki a telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak. A cégek így megtudhatták nem csak a lehallgatott, illetve az eljárások során gyanúsított személyek nevét és telefonszámát, de a megfigyelés kezdetének és végének időpontját is. Emellett szintén tudomásukra juthatott, hogy kit milyen bűncselekmény elkövetésével vádolnak majd meg a hatóságok.
"A fedett nyomozó munkájára és személyére vonatkozó adatok kiszivárgása veszélyeztethette az illető testi épségét és biztonságát. A személyes adatok kiadása ráadásul nem csak az eljárásjogi szabályokat sértette meg, hanem az érintett emberek alkotmányos adatvédelmi jogát is" - olvasható többek között a jelentésben. Az RH bírálta a távközlési vállalatokat is, mondván nem azonnal hajtják végre a határozatokat, hanem "hivatali időben". Így egy hivatalosan pénteken délután 14 órakor leállított lehallgatás a valóságban hétfő reggel 8 órakor ér csak véget. Az akció a köztes időben pedig bírói engedély nélkül folytatódik.
Az Osztrák Számvevőszék összesítéséből kiderült, hogy 2006-ban egy nagy és egy kisebb lehallgatási akció volt nyugati szomszédunknál, valamint 56 esetben használtak videós megfigyelést. 2004-ben 3760, 2005-ben 4560, míg 2006-ban 3979 telefonbeszélgetést rögzítettek. Utóbbiak felénél nem csak a hívó és a hívott felet, valamint a hívás időpontját és idejét azonosították, hanem rögzítették a beszélgetést is. További 798 esetben állapították meg a mobiltelefon alapján a gyanúsítottak tartózkodási helyét.
Az Osztrák Számvevőszék (RH) által nyilvánosságra hozott 42 oldalas jelentés szerint a helyi bíróságok túlzottan felületesen kezelik az adatvédelmi előírásokat. A dokumentum példaként említ olyan eseteket, amikor a testületek annak ellenére adtak felvilágosítást a telekommunikációs vállalatoknak a lehallgatott személyekről, hogy azt semmi sem indokolta. Sőt, egy esetben még egy fedett nyomozó nevét is kiadták. Az RH ezt a gyakorlatot törvénysértőnek nevezte.
A hivatal szúrópróbaszerűen vizsgált meg különböző ügyeket és arra volt kíváncsi, hogy a bíróságok betartják-e az adatvédelmi és a távközlési ellenőrzésekre vonatkozó előírásokat. Az összegzés azt mutatta, hogy az esetek 90 százalékában a taláros testületek az indokoltnál és a törvény által engedélyezettnél jóval több információt adtak ki a telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak. A cégek így megtudhatták nem csak a lehallgatott, illetve az eljárások során gyanúsított személyek nevét és telefonszámát, de a megfigyelés kezdetének és végének időpontját is. Emellett szintén tudomásukra juthatott, hogy kit milyen bűncselekmény elkövetésével vádolnak majd meg a hatóságok.
"A fedett nyomozó munkájára és személyére vonatkozó adatok kiszivárgása veszélyeztethette az illető testi épségét és biztonságát. A személyes adatok kiadása ráadásul nem csak az eljárásjogi szabályokat sértette meg, hanem az érintett emberek alkotmányos adatvédelmi jogát is" - olvasható többek között a jelentésben. Az RH bírálta a távközlési vállalatokat is, mondván nem azonnal hajtják végre a határozatokat, hanem "hivatali időben". Így egy hivatalosan pénteken délután 14 órakor leállított lehallgatás a valóságban hétfő reggel 8 órakor ér csak véget. Az akció a köztes időben pedig bírói engedély nélkül folytatódik.
Az Osztrák Számvevőszék összesítéséből kiderült, hogy 2006-ban egy nagy és egy kisebb lehallgatási akció volt nyugati szomszédunknál, valamint 56 esetben használtak videós megfigyelést. 2004-ben 3760, 2005-ben 4560, míg 2006-ban 3979 telefonbeszélgetést rögzítettek. Utóbbiak felénél nem csak a hívó és a hívott felet, valamint a hívás időpontját és idejét azonosították, hanem rögzítették a beszélgetést is. További 798 esetben állapították meg a mobiltelefon alapján a gyanúsítottak tartózkodási helyét.