Gyurkity Péter
Múlóban az amerikai fölény az interneten
Amerikai gazdasági, katonai és kémelhárítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy megkezdődött az Egyesült Államok internetes fölényének erodálódása, aminek komoly következményei lehetnek.
Ezek a szakértők az internetes forgalom lebonyolításáról, illetve annak megoszlásáról beszélnek, itt ugyanis most már jól megfigyelhető az eddigi helyzet lassú megváltozása. A gondot az jelenti számukra, hogy míg eddig a legnagyobb forgalom az Egyesült Államok területén, valamint amerikai cégek hálózatán keresztül bonyolódott el, egyre több ország ismeri fel, hogy mennyire sebezhetők az internetes infrastruktúra kialakítása miatt.
Ellenlépésként pedig a legtöbbször új, alternatív útvonalak kialakítása mellett döntenek, amely a globális forgalomban is változásokat okoz. A teljes internetes adattovábbítás egyre kisebb hányada zajlik az USA-n keresztül, ennek pedig néhány szakértő szerint nemcsak gazdasági, de katonai-kémelhárítási következményei is lesznek. Ez utóbbi persze azt jelenti, hogy kevesebb adatot tudnak megszerezni más országokról, külföldi szervezetekről és személyekről - ezt viszont sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a célpontnak ma már nem kell az USA-területén tartózkodnia, vagy csak adatforgalmát azon keresztül lebonyolítania ahhoz, hogy sikeresen megfigyeljék.
A fejlődő és fejlettnek minősülő országokban gyakori gond, hogy a helyi viszonyok miatt az internetszolgáltatók sokszor nem kapcsolják össze hálózataikat, inkább igyekeznek a külföldi vonalakra támaszkodni, kizárólagos jelleggel. Emiatt fordulhatott elő, hogy Egyiptomban csaknem teljesen megszűnt az internetelérés idén januárban, amikor egy földközi-tengeri kábel elszakadt - a forgalom legnagyobb része ugyanis ezen keresztül, európai országokkal zajlott. Grúzia néhány héttel ezelőtt szintén kényelmetlen helyzetbe került, mivel az országból kivezető két fő vonal Oroszországon és Törökországon keresztül vezet - a Fekete-tenger alatt a belföldi vonalakat Bulgáriával összekötő kábelt csak szeptembere fejezik be.
Japán szintén kapcsolatainak erősítésére törekszik, ennek érdekében építik a vadonatúj vonalakat India és Kína felé, hogy minél jobban függetlenedjenek az amerikai hálózattól. Andrew M. Odlyzko, a Minnesota Egyetem professzora szerint míg 10 évvel ezelőtt a teljes forgalom 75 százaléka ment keresztül az USA területén, addig ma ez az arány alig 25 százalék. "Mi találtuk fel, de nem tudtuk titokban tartani" - jelentette ki Odlyzko. Vint Cerf ehhez viszont hozzáfűzte, hogy az sem segítene, ha a világháló az Egyesült Államokra korlátozódna. Mások úgy jellemzik a jelenséget, hogy az amerikai cégek nem fektettek be elegendő pénzt, így a többiek szép lassan felzárkóztak - ez ugyan katonai szempontokból hátrányos lehet, sokan viszont nagyon is örülnek ennek láttán.
Ezek a szakértők az internetes forgalom lebonyolításáról, illetve annak megoszlásáról beszélnek, itt ugyanis most már jól megfigyelhető az eddigi helyzet lassú megváltozása. A gondot az jelenti számukra, hogy míg eddig a legnagyobb forgalom az Egyesült Államok területén, valamint amerikai cégek hálózatán keresztül bonyolódott el, egyre több ország ismeri fel, hogy mennyire sebezhetők az internetes infrastruktúra kialakítása miatt.
Ellenlépésként pedig a legtöbbször új, alternatív útvonalak kialakítása mellett döntenek, amely a globális forgalomban is változásokat okoz. A teljes internetes adattovábbítás egyre kisebb hányada zajlik az USA-n keresztül, ennek pedig néhány szakértő szerint nemcsak gazdasági, de katonai-kémelhárítási következményei is lesznek. Ez utóbbi persze azt jelenti, hogy kevesebb adatot tudnak megszerezni más országokról, külföldi szervezetekről és személyekről - ezt viszont sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a célpontnak ma már nem kell az USA-területén tartózkodnia, vagy csak adatforgalmát azon keresztül lebonyolítania ahhoz, hogy sikeresen megfigyeljék.
A fejlődő és fejlettnek minősülő országokban gyakori gond, hogy a helyi viszonyok miatt az internetszolgáltatók sokszor nem kapcsolják össze hálózataikat, inkább igyekeznek a külföldi vonalakra támaszkodni, kizárólagos jelleggel. Emiatt fordulhatott elő, hogy Egyiptomban csaknem teljesen megszűnt az internetelérés idén januárban, amikor egy földközi-tengeri kábel elszakadt - a forgalom legnagyobb része ugyanis ezen keresztül, európai országokkal zajlott. Grúzia néhány héttel ezelőtt szintén kényelmetlen helyzetbe került, mivel az országból kivezető két fő vonal Oroszországon és Törökországon keresztül vezet - a Fekete-tenger alatt a belföldi vonalakat Bulgáriával összekötő kábelt csak szeptembere fejezik be.
Japán szintén kapcsolatainak erősítésére törekszik, ennek érdekében építik a vadonatúj vonalakat India és Kína felé, hogy minél jobban függetlenedjenek az amerikai hálózattól. Andrew M. Odlyzko, a Minnesota Egyetem professzora szerint míg 10 évvel ezelőtt a teljes forgalom 75 százaléka ment keresztül az USA területén, addig ma ez az arány alig 25 százalék. "Mi találtuk fel, de nem tudtuk titokban tartani" - jelentette ki Odlyzko. Vint Cerf ehhez viszont hozzáfűzte, hogy az sem segítene, ha a világháló az Egyesült Államokra korlátozódna. Mások úgy jellemzik a jelenséget, hogy az amerikai cégek nem fektettek be elegendő pénzt, így a többiek szép lassan felzárkóztak - ez ugyan katonai szempontokból hátrányos lehet, sokan viszont nagyon is örülnek ennek láttán.