SG.hu·
Még több e-mailbe tekintene bele az osztrák állam
Ausztriában a kormány egy olyan tervezetről tárgyal, amely a jövőben lehetővé tenné a közalkalmazottak elektronikus leveleinek elolvasását. Jelenleg ehhez a hivatalok vezetőinek nincs joguk.
A munkahelyen való internetezés kérdése számos országban meglehetősen szabályozatlan. A jogszabályok ezen a téren csak elvétve fogalmaznak konkrétan és ezért szinte mindenki úgy értelmezheti őket, ahogy akarja. Ausztriában sincs ez másként, hiszen a jelenlegi törvények szerint a munkahelyen való magáncélú internetezés "mérsékelt használat" esetén engedélyezett, éppúgy, ahogy a magáncélú e-mailezés is, feltéve, ha utóbbi nem lépi túl az "általános mértéket". A probléma csak az, hogy ki határozza meg, hogy mi a mérsékelt használat és az általános mérték.
Általában a cégek és az állami hivatalok ezt a kérdést külön szabályozzák, akár külön megállapodásokban is. A jogászok ugyanakkor úgy vélik: ezek a szerződések csak akkor jók, ha pontosan és világosan leírják, hogy meddig mehet el a munkavállaló, milyen következményekkel jár például az előre meghatározott időkeret túllépése és mik az adatvédelmi szempontok. Általában a cégek azt az álláspontot képviselik, hogy fogadhat és küldhet magán célú e-maileket a dolgozó, szörfölhet a világhálón, ha ezzel a munkája nem szenved hátrányt. A munkaadó ellenintézkedéseket hozhat a túlzott mértékű magáncélú internetezés, levelezés és azonnali üzenetküldések visszaszorításáért, azonban teljesen meg nem tilthatja azt. Szintén nem nyomozhat ilyen esetekben és nem alkalmazhat technikai korlátozásokat.
"A dolgozónak biztosítani kell a lehetőséget, hogy megbeszélhessen az orvosával egy időpontot, elintézhesse a hivatalos ügyeit vagy hogy megszervezhesse a gyermekével kapcsolatos teendőket" - közölte Thomas Kreiml, a magáncégek alkalmazottainak érdekeit képviselő GPA szakszervezet munkatársa. "A magáncélú fotók tárolása a munkahelyi gépeken ugyanakkor már koránt sem ennyire egyszerű kérdés. Még akkor is azt tanácsolom az embereknek, hogy ettől tekintsenek el, hogy ha ezt engedélyezik az adott vállalatnál" - tette hozzá Irene Holzbauer, a Bécsi Munkavállalói Kamara munkajogi szakértője.
Arra egyébként nincs előírás, hogy a magáncélú fájlok mennyi ideig, hány napig, hétig vagy hónapig maradhatnak egy munkahelyi számítógépen. A téma azután került ismét reflektorfénybe, hogy az osztrák kancellári hivatal elismerte: jelenleg is folyik egy olyan törvény kidolgozása, amely lehetővé tenné a hatóságok és a közintézmények számára, hogy betekinthessenek a dolgozóik elektronikus levelezésébe. Jelenleg ehhez a hivatalok vezetőinek nincs joguk, legfeljebb csak megkérhetik a beosztottaikat, hogy hadd tekinthessék meg a postafiókjuk tartalmát.
Az elképzelések szerint az e-mailekbe való betekintésre a munkahelyi vezetőknek ezután is csak kivételes és indokolt esetekben lenne lehetőségük. Az indokok között szerepelhet a hivatali szabályok megsértésének gyanúja, az indokolatlan és káros programok telepítésének, valamint a spamek küldésének megelőzése.
A munkahelyen való internetezés kérdése számos országban meglehetősen szabályozatlan. A jogszabályok ezen a téren csak elvétve fogalmaznak konkrétan és ezért szinte mindenki úgy értelmezheti őket, ahogy akarja. Ausztriában sincs ez másként, hiszen a jelenlegi törvények szerint a munkahelyen való magáncélú internetezés "mérsékelt használat" esetén engedélyezett, éppúgy, ahogy a magáncélú e-mailezés is, feltéve, ha utóbbi nem lépi túl az "általános mértéket". A probléma csak az, hogy ki határozza meg, hogy mi a mérsékelt használat és az általános mérték.
Általában a cégek és az állami hivatalok ezt a kérdést külön szabályozzák, akár külön megállapodásokban is. A jogászok ugyanakkor úgy vélik: ezek a szerződések csak akkor jók, ha pontosan és világosan leírják, hogy meddig mehet el a munkavállaló, milyen következményekkel jár például az előre meghatározott időkeret túllépése és mik az adatvédelmi szempontok. Általában a cégek azt az álláspontot képviselik, hogy fogadhat és küldhet magán célú e-maileket a dolgozó, szörfölhet a világhálón, ha ezzel a munkája nem szenved hátrányt. A munkaadó ellenintézkedéseket hozhat a túlzott mértékű magáncélú internetezés, levelezés és azonnali üzenetküldések visszaszorításáért, azonban teljesen meg nem tilthatja azt. Szintén nem nyomozhat ilyen esetekben és nem alkalmazhat technikai korlátozásokat.
"A dolgozónak biztosítani kell a lehetőséget, hogy megbeszélhessen az orvosával egy időpontot, elintézhesse a hivatalos ügyeit vagy hogy megszervezhesse a gyermekével kapcsolatos teendőket" - közölte Thomas Kreiml, a magáncégek alkalmazottainak érdekeit képviselő GPA szakszervezet munkatársa. "A magáncélú fotók tárolása a munkahelyi gépeken ugyanakkor már koránt sem ennyire egyszerű kérdés. Még akkor is azt tanácsolom az embereknek, hogy ettől tekintsenek el, hogy ha ezt engedélyezik az adott vállalatnál" - tette hozzá Irene Holzbauer, a Bécsi Munkavállalói Kamara munkajogi szakértője.
Arra egyébként nincs előírás, hogy a magáncélú fájlok mennyi ideig, hány napig, hétig vagy hónapig maradhatnak egy munkahelyi számítógépen. A téma azután került ismét reflektorfénybe, hogy az osztrák kancellári hivatal elismerte: jelenleg is folyik egy olyan törvény kidolgozása, amely lehetővé tenné a hatóságok és a közintézmények számára, hogy betekinthessenek a dolgozóik elektronikus levelezésébe. Jelenleg ehhez a hivatalok vezetőinek nincs joguk, legfeljebb csak megkérhetik a beosztottaikat, hogy hadd tekinthessék meg a postafiókjuk tartalmát.
Az elképzelések szerint az e-mailekbe való betekintésre a munkahelyi vezetőknek ezután is csak kivételes és indokolt esetekben lenne lehetőségük. Az indokok között szerepelhet a hivatali szabályok megsértésének gyanúja, az indokolatlan és káros programok telepítésének, valamint a spamek küldésének megelőzése.