dez#35
35ms. De tévedés azt hinni, hogy ennyivel több az utánhúzás. Valójában sokkal gyorsabb, mint az overdrive nélküli, 25ms-es xVA-k. Ez a szabványos válaszidő paraméter meghatározásának idióta menetéből fakad (amiben vélhetően benne volt a keze pár gyártónak).
A szabványos Tr+Tf érték (tehát nem az újabban feltűnt g2g v. m2m, azaz gray-to-gray v. midtone-to-midtone) két váltás összege (full on -> full off -> full on). Csakhogy:
1. Az S-IPS ugyanannyi idő alatt vált mindkét irányba (35/2=17ms), ezzel ellentétben a(z) xVA és TN az egyik irányban jóval lassabban vált, mint a másikban. Szóval hiába végez a pixelek egy része gyorsan, ha a másik részük lassabban végez, mint az S-IPS-nél.
2. Az S-IPS-nél a váltás ideje egyenesen arányos a váltás mértékével (tehát legrosszabb esetben 17ms, kisebb váltásnál arányosan kevesebb). Ezzel ellentétben a TN, és főleg a(z) xVA-k a kisebb váltásokat éppen hogy sokkal lassabban teljesítik (adott esetben akár 80-90ms!).
3. A megadott érték valójában nem is a teljes váltásra vonatkozik, hanem annak intenzitásban ~80%-ára, pedig a(z) xVA-k az eleve kis változásokhoz hasonlóan szintén erősen belassulnak az utolsó 5-10%-nál, és ez nagyon is látszik.
Így a "25ms"-esnek írt xVA-k valójában sokkal inkább utánhúztak, mint a 35ms-esnek írt S-IPS-ek... Amíg az említett xVA-k utánhúzása nagyon is látványos volt, az S-IPS-emen alig vehető észre...
Hozzáteszem, a fent leírt hatások kiküszöbölésére utóbb bevezették az un. overdrive megoldást, ami felgyorsítja a váltásokat. Ma már szinte csak ilyen TN-eket és xVA-kat lehet kapni (nem mindig válik ugyan előnyükre, mert gagyi megvalósításnál szellemképet okoz). Monitorban még nem láttam overdrive-os S-IPS-t, csak tévékban.