Berta Sándor
Ghána az európai elektronikus hulladék célpontja
A Greenpeace most nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az európai elektronikus hulladékokat már nem Ázsiába, hanem Afrikába szállítják.
A dokumentumból kiderült, hogy az afrikai országok, azon belül is elsősorban Ghána a hulladékszállító hajók kedvenc célpontja. Az ott kirakodott termékekben lévő veszélyes vegyianyagok viszont most komoly környezeti katasztrófával fenyegetnek. A Greenpeace ezért egy szakértői csoportot küldött Ghánába, hogy közelebbről is megvizsgálják, mi lesz a sorsa az elektronikus hulladékoknak.
A technikai fejlődés felgyorsulásával sokan hónapok elteltével lecserélik a meglévő mobiltelefonjukat, televíziójukat és számítógépeiket. Azzal csak kevesen foglalkoznak, hogy ezek az eszközök hova kerülnek. Sajnos a legtöbb készülék nem a feldolgozókhoz vagy a használt termékeket árusító boltokba kerülnek, hanem hulladékszállító hajókra. Ezek Kína és India helyett mostanában inkább Nigéria és Ghána felé veszik az irányt. Nem csak a mi kontinensünkről, hanem az Egyesült Államokból is Afrikába szállítják a megunt elektronikus berendezéseket.
A látogatás során tapasztaltak megdöbbentették a nemzetközi szervezet munkatársait. Azt látták ugyanis, hogy a lerakatokban nők és férfiak, illetve gyerekek a legegyszerűbb módszerekkel, például kövekkel darabolják fel a számítógépeket és a televíziókat. A munkások olyan fémeket keresnek, amelyeket később eladhatnak. Az, hogy a termékek többségében veszélyes vegyianyagok vannak, senkit sem érdekel. A műanyagokat, kábeleket és a számítógépek, valamint a monitorok házát, borítását, a további felhasználásra alkalmatlan anyagokat nemes egyszerűséggel a szabad levegőn elégetik. A Greenpeace tagjai a telepeken vett talaj-, illetve üledékmintákban az ólom esetében az egészségügyi határérték százszorosát állapították meg.
"Sok vegyianyag rendkívül mérgező, sok közülük komolyan veszélyeztetheti a gyerekek fejlődését, szerveit, leginkább az agyukat és az idegrendszerüket károsíthatja. Ghánában, Kínában vagy Indiában nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy sok munkás, köztük gyermek van kitéve a károsanyagok hatásainak" - jelentette ki Dr. Kevin Brigden, a Greenpeace szakértője.
"A szennyezés mértéke és természete hasonló azokhoz az e-hulladék égető telepekéhez, amelyeket Kínában és Indiában tártunk fel korábban" - fogalmaz a Greenpeace. A szervezet becslése szerint világszerte 20 és 50 millió tonna közötti e-hulladék keletkezik évente. "Ha a gyártók nem iktatják ki a veszélyes anyagokat a gyártási folyamatból és nem gondoskodnak termékeikről a gyártástól a hulladékkezelésig tartó teljes termék-életcikluson keresztül, akkor tovább növekednek a harmadik világban magasodó mérgező hulladékhegyek" - jelentette ki Martin Hojsik, a Greenpeace mérgező anyagokkal foglalkozó kampányának vezetője.
Ghánában teljesen mindennapos jelenség, hogy megjelennek a hajók és miután kikötöttek, a belsejükből a munkások Philips, Canon, Dell, Microsoft, Nokia, Siemens és Sony márkájú televíziókat, számítógépeket és egyéb műszaki termékeket pakolnak ki. A dobozokon árulkodó a felirat: second-hand ware, holott természetesen nem használt, hanem nem működő berendezésekről van szó. A trükk egyszerű: Európában jelenleg tilos az elektronikus hulladékok exportja, viszont ha valaki újrahasznosítás céljából szállítja el a termékeket, az természetesen engedélyezett. A konténereket általában Németországban, Dél-Koreában, Svájcban és Hollandiában adják fel.
A dokumentumból kiderült, hogy az afrikai országok, azon belül is elsősorban Ghána a hulladékszállító hajók kedvenc célpontja. Az ott kirakodott termékekben lévő veszélyes vegyianyagok viszont most komoly környezeti katasztrófával fenyegetnek. A Greenpeace ezért egy szakértői csoportot küldött Ghánába, hogy közelebbről is megvizsgálják, mi lesz a sorsa az elektronikus hulladékoknak.
A technikai fejlődés felgyorsulásával sokan hónapok elteltével lecserélik a meglévő mobiltelefonjukat, televíziójukat és számítógépeiket. Azzal csak kevesen foglalkoznak, hogy ezek az eszközök hova kerülnek. Sajnos a legtöbb készülék nem a feldolgozókhoz vagy a használt termékeket árusító boltokba kerülnek, hanem hulladékszállító hajókra. Ezek Kína és India helyett mostanában inkább Nigéria és Ghána felé veszik az irányt. Nem csak a mi kontinensünkről, hanem az Egyesült Államokból is Afrikába szállítják a megunt elektronikus berendezéseket.
A látogatás során tapasztaltak megdöbbentették a nemzetközi szervezet munkatársait. Azt látták ugyanis, hogy a lerakatokban nők és férfiak, illetve gyerekek a legegyszerűbb módszerekkel, például kövekkel darabolják fel a számítógépeket és a televíziókat. A munkások olyan fémeket keresnek, amelyeket később eladhatnak. Az, hogy a termékek többségében veszélyes vegyianyagok vannak, senkit sem érdekel. A műanyagokat, kábeleket és a számítógépek, valamint a monitorok házát, borítását, a további felhasználásra alkalmatlan anyagokat nemes egyszerűséggel a szabad levegőn elégetik. A Greenpeace tagjai a telepeken vett talaj-, illetve üledékmintákban az ólom esetében az egészségügyi határérték százszorosát állapították meg.
"Sok vegyianyag rendkívül mérgező, sok közülük komolyan veszélyeztetheti a gyerekek fejlődését, szerveit, leginkább az agyukat és az idegrendszerüket károsíthatja. Ghánában, Kínában vagy Indiában nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy sok munkás, köztük gyermek van kitéve a károsanyagok hatásainak" - jelentette ki Dr. Kevin Brigden, a Greenpeace szakértője.
"A szennyezés mértéke és természete hasonló azokhoz az e-hulladék égető telepekéhez, amelyeket Kínában és Indiában tártunk fel korábban" - fogalmaz a Greenpeace. A szervezet becslése szerint világszerte 20 és 50 millió tonna közötti e-hulladék keletkezik évente. "Ha a gyártók nem iktatják ki a veszélyes anyagokat a gyártási folyamatból és nem gondoskodnak termékeikről a gyártástól a hulladékkezelésig tartó teljes termék-életcikluson keresztül, akkor tovább növekednek a harmadik világban magasodó mérgező hulladékhegyek" - jelentette ki Martin Hojsik, a Greenpeace mérgező anyagokkal foglalkozó kampányának vezetője.
Ghánában teljesen mindennapos jelenség, hogy megjelennek a hajók és miután kikötöttek, a belsejükből a munkások Philips, Canon, Dell, Microsoft, Nokia, Siemens és Sony márkájú televíziókat, számítógépeket és egyéb műszaki termékeket pakolnak ki. A dobozokon árulkodó a felirat: second-hand ware, holott természetesen nem használt, hanem nem működő berendezésekről van szó. A trükk egyszerű: Európában jelenleg tilos az elektronikus hulladékok exportja, viszont ha valaki újrahasznosítás céljából szállítja el a termékeket, az természetesen engedélyezett. A konténereket általában Németországban, Dél-Koreában, Svájcban és Hollandiában adják fel.