Berta Sándor
Az osztrák rendőrség internetellenőrzési tervei
Az osztrák belügyminisztérium (BMI) zárt ajtós egyeztetést folytat az internetszolgáltatókkal a világháló ellenőrzéséről - derült ki a most kiszivárgott dokumentumokból.
A belügyminisztérium és az igazságügyi szervek azt szeretnék elérni, hogy akadálytalanul hozzáférhessenek az ISP-k teljes hálózatához és forgalmához, akár a Skype-beszélgetések részleteihez is. Ausztriában a távközlési ellenőrzéseket a 2003-ban hatályba lépett úgynevezett Überwachungsverordnung (ÜVO) szabályozza, más jogszabályok viszont nincsenek. Ugyan az internetszolgáltatókat kötelezik az előírások a hatóságokkal való együttműködésre, azonban ennek konkrét módja és a technikai megvalósítása nincsen szabályozva.
Az osztrák belügyminisztérium, a helyi távközlési felügyelet, illetve a vezetékes és mobil szolgáltatók már június végén megbeszéléseket folytattak egy "nemzeti internetellenőrzési megoldás" részleteiről. A BMI abból indult ki, hogy minden ellenőrizendő személy vagy cég fix IP-címet kapna, akkor is, ha az előfizetői szerződése dinamikus IP-cím meglétét írja elő. Ezenkívül a teljes forgalmi adatokat lemásolnák, tárolnák és kérésre az ellenőrzést végző hatóságokhoz továbbítanák. Már most vannak minden osztrák ISP rendszerében olyan, a BMI által minősített hálózati kapuk, amelyek képesek a forgalmi adatok lemásolására és azok - biztonságos kapcsolaton keresztüli - továbbküldésére.
Jelenleg még az a gyakorlat, hogy a szolgáltató bírói felszólításra kiadja a kért előfizetői vagy forgalmi adatokat. Ugyan, mint a példa mutatja, a másik út már megvan, azonban hiányzik egy megfelelő szoftver, amely képes az adatokat a használt protokollok (HTML, POP3, SMTP, fájlcserélő hálózatok stb.) alapján rendszerezni és a kiértékelést végző részlegek szervereire továbbítani. Az egyeztetéseken kiderült, hogy a hatóságok számára már most sem okoz problémát a Skype-on keresztül folytatott, titkosított beszélgetések lehallgatása. A tervek szerint a következő hónapokban munkacsoportokat hoznak létre, amelyek egyetlen feladata a szükséges technikai megoldások kidolgozása lesz.
Érdekesség, hogy a megfigyeltek közé számos csoport tagjai bekerülhetnek. Az osztrák Btk. 278a, a bűnözői szervezetekről szóló paragrafusára hivatkozva végrehajtott Prémes állat hadműveletben például több mint 70 megfigyelést rendeltek el állatvédő aktivisták ellen. A nyomozók minden esetben kíváncsiak voltak az adott személy mobiltelefon és online forgalmára, a mobiltelefon alapján a pontos tartózkodási helyére és útvonalára, valamint e-mailjeire. Rudolf Goilla, a BMI szóvivője közölte, hogy a júniusi rendezvény egy szakértői megbeszélés volt, ahol a minisztériumot is csak technikusok képviselték.
Martin Bredl, a Telekom Austria szóvivője pedig sietett leszögezni, hogy elutasították az ellenőrzésekre használható eszközök telepítésének kérését és igyekezett biztosítani mindenkit arról, hogy a hatóságok soha nem kapnak hozzáférést a hálózatukhoz. Arról azonban, hogy miről esett szó a találkozón, Bradl sem volt hajlandó nyilatkozni, csak annyit árult el, hogy a rendezvény nem volt nyilvános.
A belügyminisztérium és az igazságügyi szervek azt szeretnék elérni, hogy akadálytalanul hozzáférhessenek az ISP-k teljes hálózatához és forgalmához, akár a Skype-beszélgetések részleteihez is. Ausztriában a távközlési ellenőrzéseket a 2003-ban hatályba lépett úgynevezett Überwachungsverordnung (ÜVO) szabályozza, más jogszabályok viszont nincsenek. Ugyan az internetszolgáltatókat kötelezik az előírások a hatóságokkal való együttműködésre, azonban ennek konkrét módja és a technikai megvalósítása nincsen szabályozva.
Az osztrák belügyminisztérium, a helyi távközlési felügyelet, illetve a vezetékes és mobil szolgáltatók már június végén megbeszéléseket folytattak egy "nemzeti internetellenőrzési megoldás" részleteiről. A BMI abból indult ki, hogy minden ellenőrizendő személy vagy cég fix IP-címet kapna, akkor is, ha az előfizetői szerződése dinamikus IP-cím meglétét írja elő. Ezenkívül a teljes forgalmi adatokat lemásolnák, tárolnák és kérésre az ellenőrzést végző hatóságokhoz továbbítanák. Már most vannak minden osztrák ISP rendszerében olyan, a BMI által minősített hálózati kapuk, amelyek képesek a forgalmi adatok lemásolására és azok - biztonságos kapcsolaton keresztüli - továbbküldésére.
Jelenleg még az a gyakorlat, hogy a szolgáltató bírói felszólításra kiadja a kért előfizetői vagy forgalmi adatokat. Ugyan, mint a példa mutatja, a másik út már megvan, azonban hiányzik egy megfelelő szoftver, amely képes az adatokat a használt protokollok (HTML, POP3, SMTP, fájlcserélő hálózatok stb.) alapján rendszerezni és a kiértékelést végző részlegek szervereire továbbítani. Az egyeztetéseken kiderült, hogy a hatóságok számára már most sem okoz problémát a Skype-on keresztül folytatott, titkosított beszélgetések lehallgatása. A tervek szerint a következő hónapokban munkacsoportokat hoznak létre, amelyek egyetlen feladata a szükséges technikai megoldások kidolgozása lesz.
Érdekesség, hogy a megfigyeltek közé számos csoport tagjai bekerülhetnek. Az osztrák Btk. 278a, a bűnözői szervezetekről szóló paragrafusára hivatkozva végrehajtott Prémes állat hadműveletben például több mint 70 megfigyelést rendeltek el állatvédő aktivisták ellen. A nyomozók minden esetben kíváncsiak voltak az adott személy mobiltelefon és online forgalmára, a mobiltelefon alapján a pontos tartózkodási helyére és útvonalára, valamint e-mailjeire. Rudolf Goilla, a BMI szóvivője közölte, hogy a júniusi rendezvény egy szakértői megbeszélés volt, ahol a minisztériumot is csak technikusok képviselték.
Martin Bredl, a Telekom Austria szóvivője pedig sietett leszögezni, hogy elutasították az ellenőrzésekre használható eszközök telepítésének kérését és igyekezett biztosítani mindenkit arról, hogy a hatóságok soha nem kapnak hozzáférést a hálózatukhoz. Arról azonban, hogy miről esett szó a találkozón, Bradl sem volt hajlandó nyilatkozni, csak annyit árult el, hogy a rendezvény nem volt nyilvános.