Napi Online
Online nyomulnak az ingatlanosok
Alapjaiban változott meg az ingatlanos cégek hirdetési stratégiája az internet előretörésével párhuzamosan: ma már 80 százalék körüli az online-hirdetések aránya, a maradék 20 százalékon pedig a katalógusokkal és a szórólapokkal osztozik a nyomtatott sajtó.
A napilapok közül elsősorban a helyi és a regionális újságok súlya számottevő, az országos napilapok szerepe a nagyon gyenge ár/érték arány miatt egyre csökkenő - mondta el a Napinak Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői albizottságának elnöke. Az országos napilapok hirdetési oldalairól érkező érdeklődők száma csekély, ezen folyamatos jelenléttel lehetne javítani, ám akkor már olyan költségek merülnek fel, amelyet különösen a kisebb irodák nem engedhetnek meg maguknak.
Mintegy 70 százalékosra taksálja az online súlyát az Otthon Centrum franchise-igazgatója, Kühne Kata, aki a papíralapú hirdetési felületek között első helyen a közvetítő cégek saját lapjait, a helyi önkormányzati, illetve különböző ingyenes lapokat és a szórólapokat említi. Szerinte vidéken másfél éve még a helyi nyomtatott lapok uralták az ingatlanos hirdetési piacot, azóta azonban megfordult az arány és a fővárosihoz hasonlóan az online dominál.
A népszerűség azonban a hálón is feljebb vitte az árakat, így a kisebb irodák számára az alkalmi megjelenés olcsóbb egy újság hasábjain. Ez a kör adja még a jelenleg lapokban hirdetőket. A közvetítők jellemzően 30-100 ezer forint körül költenek egy-egy átlagos ingatlan hirdetésére, a magasabb összegeket csak a kizárólagos megbízásnál engedhetik meg maguknak; így a viszonylag szűk büdzséből arra kell törekedniük, hogy a potenciális célcsoporthoz minél szélesebb körben eljusson az információ, erre pedig a katalógusok és a tematikus weblapok a legalkalmasabbak.
Az előzőeknél is kisebb szerepet tulajdonít a nyomtatott sajtónak Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja. Szerinte ez a szegmens mindössze tíz százalékban részesül az ingatlanos hirdetési piacból. Mint mondta, főleg a 40-50 millió forint értékű vagy drágább ingatlanok esetében éri meg a tematikus, színes hirdetési lapokban reklámozni, az országos napilapok szerepét viszont már elhanyagolhatónak tartja.
A napilapok közül elsősorban a helyi és a regionális újságok súlya számottevő, az országos napilapok szerepe a nagyon gyenge ár/érték arány miatt egyre csökkenő - mondta el a Napinak Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői albizottságának elnöke. Az országos napilapok hirdetési oldalairól érkező érdeklődők száma csekély, ezen folyamatos jelenléttel lehetne javítani, ám akkor már olyan költségek merülnek fel, amelyet különösen a kisebb irodák nem engedhetnek meg maguknak.
Mintegy 70 százalékosra taksálja az online súlyát az Otthon Centrum franchise-igazgatója, Kühne Kata, aki a papíralapú hirdetési felületek között első helyen a közvetítő cégek saját lapjait, a helyi önkormányzati, illetve különböző ingyenes lapokat és a szórólapokat említi. Szerinte vidéken másfél éve még a helyi nyomtatott lapok uralták az ingatlanos hirdetési piacot, azóta azonban megfordult az arány és a fővárosihoz hasonlóan az online dominál.
A népszerűség azonban a hálón is feljebb vitte az árakat, így a kisebb irodák számára az alkalmi megjelenés olcsóbb egy újság hasábjain. Ez a kör adja még a jelenleg lapokban hirdetőket. A közvetítők jellemzően 30-100 ezer forint körül költenek egy-egy átlagos ingatlan hirdetésére, a magasabb összegeket csak a kizárólagos megbízásnál engedhetik meg maguknak; így a viszonylag szűk büdzséből arra kell törekedniük, hogy a potenciális célcsoporthoz minél szélesebb körben eljusson az információ, erre pedig a katalógusok és a tematikus weblapok a legalkalmasabbak.
Az előzőeknél is kisebb szerepet tulajdonít a nyomtatott sajtónak Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja. Szerinte ez a szegmens mindössze tíz százalékban részesül az ingatlanos hirdetési piacból. Mint mondta, főleg a 40-50 millió forint értékű vagy drágább ingatlanok esetében éri meg a tematikus, színes hirdetési lapokban reklámozni, az országos napilapok szerepét viszont már elhanyagolhatónak tartja.