Napi Online
Utóvédharcok a sajtóban az apróhirdetésekért
Fogyatkozik a napilapokban az apróhirdetés, pedig a kiadók számos ötlettel, kedvezménnyel igyekeznek fenntartani ezt az egykor oly fontos szolgáltatást, amely időközben megindult a szakosított kiadványok, majd az internet felé.
Csökkenő tendenciát mutat az apróhirdetésekből származó bevétel a Népszabadságnál: 2004-ben még a teljes hirdetési bevétel 5,5 százaléka származott ebből a típusból, tavaly már csak 4 százaléka - mondta el Hanák Tamás, a Népszabadság hirdetési igazgatója. Hasonló tendencia figyelhető meg a világban mindenütt - tette hozzá -, ahol nincs lehetőség online apróhirdetés-feladásra vagy a nyomtatott apróhirdetést külön kezelik az online verziótól.
Az igazgató úgy látja, az ingatlanokkal kapcsolatos apróhirdetéseket érintette legkevésbé ez a változás, a legerősebben pedig az állás témájúakat, ez utóbbi azonban nem kizárólag az internet térhódításának, hanem a hirdetői kör változásának is betudható. Egyre kevésbé fordul elő, hogy fontosabb állásokra apróhirdetésekben keresnének jelentkezőt (és a szeriőz lapokra egyértelműen a "komoly" álláshirdetések a jellemzőek), általában a nagyobb, keretes lehetőségeket veszik igénybe (ezzel is sugallva a pozíció fontosságát, a cég megbízhatóságát), így az ilyen típusú, korábban apróhirdetési árbevétel a keretes hirdetési bevételeknél jelenik meg.
Az ingatlanszektornál továbbra is jellemző a használt ingatlanok értékesítésénél az egyéni hirdetés. A print-online szolgáltatás együttes igénybevételével viszont hosszú távon is megtarthatóak, sőt visszaszerezhetőek az ügyfelek - véli Hanák, aki azt is elárulta, hogy a Népszabadság a negyedik negyedévtől tervezi bevezetni ezt az integrált szolgáltatást, s lehetőséget biztosít az online hirdetésfeladásra is. Mindaddig, amíg igény van rá, hagyományos módon, telefonon vagy személyesen is fel lehet majd adni apróhirdetéseket.
A Magyar Nemzetnél van és volt igény az apróhirdetésekre, bár ők is megérezték némileg az internet hatását. Mivel azonban már régen nem a közéleti lapok számítanak az apróhirdetések legvonzóbb terepének, hanem az erre szakosodott kiadványok, mindez nem okozott jelentős változást a Magyar Nemzet életében - további részleteket és konkrétumokat nem kívánt elárulni Korda Judit, a Hírtelevízió Zrt. vezérigazgatója (ez a társaság egyben a Magyar Nemzet hirdetéseinek kizárólagos értékesítője).
Másfél-két ével ezelőttig ha mérsékelten is, de évente fejlődött egy kicsit a Kisalföld című lap apróhirdetési bevétele és darabszáma. Az autó- és az ingatlanszektorban ugyan már akkor volt némi visszaesés, de ezt még kompenzálták például a hitelekkel kapcsolatos hirdetések - mondta el lapunknak Kiss Tamás, a Kisalföld értékesítési vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a lap hirdetési bevételének körülbelül 30 százalékát teszi ki az apró-, illetve az ugyanezen blokk részét képező kis keretes hirdetés.
Az elmúlt egy évben megváltozott a tendencia, a hitelekkel kapcsolatos, korábban húzóerőnek tekinthető hirdetések is visszaestek, de az egyéb, például a különböző szolgáltatást, oktatást kínáló hirdetésekből is kevesebb érkezik a laphoz. A Kisalföld természetesen igyekszik megtartani ezt a terméket is, ezért idén májustól új lehetőséget ajánlanak a megrendelőknek: 15-20 százalékkal magasabb árért színes felületen jelenítik meg a hirdetést, s emellett a gyakoriságra, a többszöri megjelenésre szeretnék ösztönözni a megrendelőket azáltal is, hogy az egyszeri hirdetéseket kissé drágábban mérik.
Nagyobb mértékű bevételnövekedést 2005-ben mértek, azóta nem volt jelentős változás az apróhirdetések terén sem tartalomban, sem forgalomban a Blikknél, ahol a teljes hirdetési bevétel 3-4 százaléka származik apróhirdetésből - közölte Miczinkó Katalin, a Ringier Kiadó Kft. hirdetési igazgatója. A szinten tartás érdekében egyre több hirdetésfelvevő irodával állnak kapcsolatban, valamint megnyitották saját irodájukat is. Árstratégiájuk alapja a csomaghirdetés, vagyis két országos napilapban, a Blikkben és a Nemzeti Sportban jelentetik meg a feladott hirdetést kedvezményes áron, eltérő olvasótábort érve el.
Csökkenő tendenciát mutat az apróhirdetésekből származó bevétel a Népszabadságnál: 2004-ben még a teljes hirdetési bevétel 5,5 százaléka származott ebből a típusból, tavaly már csak 4 százaléka - mondta el Hanák Tamás, a Népszabadság hirdetési igazgatója. Hasonló tendencia figyelhető meg a világban mindenütt - tette hozzá -, ahol nincs lehetőség online apróhirdetés-feladásra vagy a nyomtatott apróhirdetést külön kezelik az online verziótól.
Az igazgató úgy látja, az ingatlanokkal kapcsolatos apróhirdetéseket érintette legkevésbé ez a változás, a legerősebben pedig az állás témájúakat, ez utóbbi azonban nem kizárólag az internet térhódításának, hanem a hirdetői kör változásának is betudható. Egyre kevésbé fordul elő, hogy fontosabb állásokra apróhirdetésekben keresnének jelentkezőt (és a szeriőz lapokra egyértelműen a "komoly" álláshirdetések a jellemzőek), általában a nagyobb, keretes lehetőségeket veszik igénybe (ezzel is sugallva a pozíció fontosságát, a cég megbízhatóságát), így az ilyen típusú, korábban apróhirdetési árbevétel a keretes hirdetési bevételeknél jelenik meg.
Az ingatlanszektornál továbbra is jellemző a használt ingatlanok értékesítésénél az egyéni hirdetés. A print-online szolgáltatás együttes igénybevételével viszont hosszú távon is megtarthatóak, sőt visszaszerezhetőek az ügyfelek - véli Hanák, aki azt is elárulta, hogy a Népszabadság a negyedik negyedévtől tervezi bevezetni ezt az integrált szolgáltatást, s lehetőséget biztosít az online hirdetésfeladásra is. Mindaddig, amíg igény van rá, hagyományos módon, telefonon vagy személyesen is fel lehet majd adni apróhirdetéseket.
A Magyar Nemzetnél van és volt igény az apróhirdetésekre, bár ők is megérezték némileg az internet hatását. Mivel azonban már régen nem a közéleti lapok számítanak az apróhirdetések legvonzóbb terepének, hanem az erre szakosodott kiadványok, mindez nem okozott jelentős változást a Magyar Nemzet életében - további részleteket és konkrétumokat nem kívánt elárulni Korda Judit, a Hírtelevízió Zrt. vezérigazgatója (ez a társaság egyben a Magyar Nemzet hirdetéseinek kizárólagos értékesítője).
Másfél-két ével ezelőttig ha mérsékelten is, de évente fejlődött egy kicsit a Kisalföld című lap apróhirdetési bevétele és darabszáma. Az autó- és az ingatlanszektorban ugyan már akkor volt némi visszaesés, de ezt még kompenzálták például a hitelekkel kapcsolatos hirdetések - mondta el lapunknak Kiss Tamás, a Kisalföld értékesítési vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a lap hirdetési bevételének körülbelül 30 százalékát teszi ki az apró-, illetve az ugyanezen blokk részét képező kis keretes hirdetés.
Az elmúlt egy évben megváltozott a tendencia, a hitelekkel kapcsolatos, korábban húzóerőnek tekinthető hirdetések is visszaestek, de az egyéb, például a különböző szolgáltatást, oktatást kínáló hirdetésekből is kevesebb érkezik a laphoz. A Kisalföld természetesen igyekszik megtartani ezt a terméket is, ezért idén májustól új lehetőséget ajánlanak a megrendelőknek: 15-20 százalékkal magasabb árért színes felületen jelenítik meg a hirdetést, s emellett a gyakoriságra, a többszöri megjelenésre szeretnék ösztönözni a megrendelőket azáltal is, hogy az egyszeri hirdetéseket kissé drágábban mérik.
Nagyobb mértékű bevételnövekedést 2005-ben mértek, azóta nem volt jelentős változás az apróhirdetések terén sem tartalomban, sem forgalomban a Blikknél, ahol a teljes hirdetési bevétel 3-4 százaléka származik apróhirdetésből - közölte Miczinkó Katalin, a Ringier Kiadó Kft. hirdetési igazgatója. A szinten tartás érdekében egyre több hirdetésfelvevő irodával állnak kapcsolatban, valamint megnyitották saját irodájukat is. Árstratégiájuk alapja a csomaghirdetés, vagyis két országos napilapban, a Blikkben és a Nemzeti Sportban jelentetik meg a feladott hirdetést kedvezményes áron, eltérő olvasótábort érve el.