Berta Sándor
Korlátoznák a közszolgálati médiák online lehetőségeit
Az állami rádiók és a televíziók az online média előretörésével együtt fokozatosan új internetes tartalmakkal jelentkeznek. Ezt a hirdetésből élő piaci szereplők versenytorzításnak tartják.
Németországban már régóta vita van arról, hogy az ARD és a ZDF mennyire lehet aktív a világhálón. Az egyik tábor azzal érvel, hogy a közszolgálati műsorközlők előnyt élveznek, állami támogatást kapnak, míg a piac szereplőinek mindent a maguk erejéből és hirdetési bevételekből kell finanszírozniuk. A Német Ipari Szövetség (BDI) most jegyzékben tiltakozott a közszolgálati rádiók és televíziók online tevékenységének erősítése és kiterjesztése ellen.
Jürgen Thumann, a BDI elnöke a dokumentumban kifogásolta többek között a letölthető újságokat, a Video-on-Demand ajánlatokat és azt, hogy ezek a tartalmak képezzék a hagyományos médiák egyik tartópillérét. A vezető szerint ugyanis a közszolgálati médiák online megerősödése egyrészt költségnövekedéssel járna, vagyis többe kerülne az adófizetők számára a fenntartásuk, ezenkívül ártana a piaci versenynek is.
"Meg kell határozni, hogy mi a közszolgálati rádiók és televíziók feladata és hogy ebből mit finanszírozzon a társadalom" - áll a megjelentetett anyagban. A nemrég elindított Mediathek adatbázis működését a BDI csak akkor támogatja, hogy ha korlátozzák a hozzáféréseket és az egyes tartalmakat csak bizonyos ideig érhetik el a felhasználók. A szervezet ugyanakkor támogatja a két műsorszolgáltató internetes televíziók és rádiók indítására vonatkozó terveit és azt, hogy a műsoraik online is elérhetők legyenek.
A BDI a véleményével nincs egyedül, hiszen hasonló álláspontot képvisel a Német Újság- és Lapkiadók Egyesülete is. Hubert Burda, a Német Lapkiadók Szövetsége elnöke például leszögezte, hogy meg kell határozni, hogy milyen mértékben támogatja a német kormány az ARD és a ZDF online törekvéseit. Burda hozzátette, hogy ha nincs felső határa a támogatásnak, akkor a két cég mértéktelenül ölheti bele a pénzt a különböző online projektjeibe, ahogy tették eddig is. Az ARD és a ZDF ugyanis jelenleg évente 50 millió eurót fordít internetes megjelenésének erősítésére.
Markus Schächter, a ZDF intendánsa ezzel szemben közölte, hogy az internetet a jövő társadalmának kommunikációs fórumának kell tekinteni, ráadásul a közszolgálati médiáknak kötelességük haladni a korral és a nézőiket, illetve hallgatóikat korszerű módon tájékoztatni.
Németországban már régóta vita van arról, hogy az ARD és a ZDF mennyire lehet aktív a világhálón. Az egyik tábor azzal érvel, hogy a közszolgálati műsorközlők előnyt élveznek, állami támogatást kapnak, míg a piac szereplőinek mindent a maguk erejéből és hirdetési bevételekből kell finanszírozniuk. A Német Ipari Szövetség (BDI) most jegyzékben tiltakozott a közszolgálati rádiók és televíziók online tevékenységének erősítése és kiterjesztése ellen.
Jürgen Thumann, a BDI elnöke a dokumentumban kifogásolta többek között a letölthető újságokat, a Video-on-Demand ajánlatokat és azt, hogy ezek a tartalmak képezzék a hagyományos médiák egyik tartópillérét. A vezető szerint ugyanis a közszolgálati médiák online megerősödése egyrészt költségnövekedéssel járna, vagyis többe kerülne az adófizetők számára a fenntartásuk, ezenkívül ártana a piaci versenynek is.
"Meg kell határozni, hogy mi a közszolgálati rádiók és televíziók feladata és hogy ebből mit finanszírozzon a társadalom" - áll a megjelentetett anyagban. A nemrég elindított Mediathek adatbázis működését a BDI csak akkor támogatja, hogy ha korlátozzák a hozzáféréseket és az egyes tartalmakat csak bizonyos ideig érhetik el a felhasználók. A szervezet ugyanakkor támogatja a két műsorszolgáltató internetes televíziók és rádiók indítására vonatkozó terveit és azt, hogy a műsoraik online is elérhetők legyenek.
A BDI a véleményével nincs egyedül, hiszen hasonló álláspontot képvisel a Német Újság- és Lapkiadók Egyesülete is. Hubert Burda, a Német Lapkiadók Szövetsége elnöke például leszögezte, hogy meg kell határozni, hogy milyen mértékben támogatja a német kormány az ARD és a ZDF online törekvéseit. Burda hozzátette, hogy ha nincs felső határa a támogatásnak, akkor a két cég mértéktelenül ölheti bele a pénzt a különböző online projektjeibe, ahogy tették eddig is. Az ARD és a ZDF ugyanis jelenleg évente 50 millió eurót fordít internetes megjelenésének erősítésére.
Markus Schächter, a ZDF intendánsa ezzel szemben közölte, hogy az internetet a jövő társadalmának kommunikációs fórumának kell tekinteni, ráadásul a közszolgálati médiáknak kötelességük haladni a korral és a nézőiket, illetve hallgatóikat korszerű módon tájékoztatni.