Informatika és tudomány

Berta Sándor

Hogyan kommunikálunk a következő 25 évben?

A Fraunhofer Intézet Rendszer- és Információkutatási Intézete (ISI) több mint 400 szakembert kérdezett meg arról, hogy szerintük milyen kommunikációs megoldásokat és technológiákat fogunk használni negyed évszázad múlva.

A billentyűzet és a monitor lassan a feledés homályába vész? Személyre szabott, az érdeklődésünknek megfelelő reklámokat fogunk kapni minden utcasarkon? Főleg a felhasználók által generált tartalmakból áll majd az internet? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat az ISI munkatársai, akik azt várták, hogy a válaszadók egyrészt a technikai megvalósíthatóságot, másrészt a megoldások társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi hatásait is vegyék figyelembe.

A megkérdezett szakemberek fele mondta azt, hogy 2010 és 2020 között technikai szempontból lehetséges lesz, hogy az emberek egy digitális aurát, mint profilt hozzanak létre és ugyanígy egy mozifilm előzetesét is át lehet majd játszani egy PDA-ra, valamint a moziplakát is a mi kedvenc műfajainkba tartozó műveket fog reklámozni. Szintén megvalósulhat, hogy egy autót vásárolni akaró személy SMS-ben kap majd értesítést arról, hogy egy lehetséges eladó lépett be éppen a kávézóba. Azonban ezek a rendszerek a szakértők 75 százaléka szerint komoly adatvédelmi aggályokat is felvetnek majd és az elterjedésük éppen ezért elképzelhetetlen lesz.

Ráadásul, ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybe vételéhez állandóan online kellene lenni, ez azonban csak olyan hálózatokkal valósulhatna meg, amelynél nem kellene azt nézniük a felhasználóknak, hogy éppen egy műholdas, egy vezetéknélküli vagy egy DSL-hálózathoz kapcsolódnak-e? A megkérdezettek szerint a legnagyobb problémát a technikai jellegű gondok, az egymással nem szabványos megoldások okozhatják majd. Szabványok nélkül nem lehet összekötni például a számítógépeket és a szórakoztató elektronikai vagy a háztartási készülékeket. Csak ekkor történhet majd meg, hogy a televízió SMS-t vagy e-mailt fogad vagy hogy az emberek VoIP-szolgáltatást használhatnak a mobiltelefonjaikon.

Az adatátviteli sebességek tovább fognak nőni, átlagosan elérhetik majd az 1 Gbps-ot, mind a vezetékes, mind pedig a vezeték nélküli hálózatok esetében. A műsorszórás területén 2015-ig digitális médiaházak jönnek létre, amelyek minden platformhoz kapcsolódó tartalmat, legyen szó internetes, televíziós vagy mobil anyagokról, egyesíteni fognak. A legfontosabb megállapítás azonban az volt, hogy azokból, amit technikailag meg lehetne, sem kell mindent megvalósítani.

A válaszokat összefoglaló 160 oldalas dokumentum letölthető az ISI honlapjáról.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • toto66 #24
    1 a technika gyorsabban fejlődik mint az átlag ember tudása...
    2 az új technikák rengeteg pénzbe kerülnek, ezt valakinek meg kell fizetni...
    3 a világgazdaság válság felé tart...
    4 az emberek morálja egy háború előtti szinten van (nézd meg Fellini Orchestra című filmjét, erről a morális ingadozásról szól)
    5 embertelenné válna egy teljesen technikai társadalom, ami gátolja a magánélet nyugalmát
    Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
  • Epikurosz #23
    A probléma nehézségét az adja, hogy az emberbe ezek a problémamegoldó technikák már genetikailag bele vannak programozva.
    A létért folyó küzdelem és a szexuális ösztön során ugyanis általában az maradt fenn, amely mindig rálicitált a korábbira, nem feltétlenül pozitív irányban. Az önszabályozás persze működött, csak a kokázatok, ismétlem, korábban kisebbek voltak. Ma a játék tétje sokkal nagyobb.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #22
    Másik klasszikus példa az ereklyék tisztelete és a bűnbocsátó cédulák megjelenése a katolikus egyháznál. Nem magyarázom el, mindenki le tudja vezetni magának a folyamatot. Ezek a példák talán annyiból jobbak, hogy már ismerjük a történet végét.
    Az atomenergia, internet, nanotechnológia, génsebészet, űrtechnológia, robotika (hogy csak a legfontosabbat említsem) címkéjű történetek még csak most bontakoznak ki, de jó lenne, ha elkerülnék a korábbi folyamatoknál megismert csapdákat. Annál is inkább, mert itt a kockázatok általában nagyságrendekkel nagyobbak, akár fatálisak is lehetnek.
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #21
    "És pl. figyeld meg, hogy mennyi értelmetlen szókompozíciót találhatsz a médiákba és a könyvekben is,"

    Ezt nevezem én az eszkalációnak, amelyet természetesen kísér az elértéktelenedés.

    Mit értek eszkaláció alatt?

    Van egy kreatív ember, aki feltalál valamit. Klasszikus példaként mindig a filmművészetet szoktam felhozni, mert ragyogóan szemlélteti a jelenséget. A cél nemes, az eszközök is tisztességesek. Mivel előremutató találmányról van szó, amely társadalmi szükségletet is kielégít, gazdasági hasznot termel. Erre felfigyelnek a haszonlesők, és először elkezdik imitálni az ötletet, majd eltúlozzák, ugyanis hiányik belőlük az ötlet eredeti kitalálójának erkölcsi tartása és arányérzéke.

    Így lesz aztán a filmművészetből horrort és pornót gyártó filmipar. A jelenséget aztán a "szociológusok" és más megmondóemberek megmagyarázzák, aze esetleges jogi vitákon, pereken pedig az ügyvédek keresnek sok pénzt, közben persze az állam is szabályoz.

    Tehát, egy hasznos találmány köré kitermelődik a törmelék, a szennyburok, rengeteg - pénzben is kifejezhető - kárt okozva a társadalomnak.

    A nyelvi mellbeszélés, halandzsa, a rossz takargatása ezeknek a jelenségeknek a szellemi kivetülése.
  • Ferrer #20
    Hm.. nem lehet tagadni, hogy a sikerhez az egyik legfontosabb, h minél több szót ismerjen az ember.. Minél több szót ismer a kisiskolás, annál könnyebben fog tanulni. Minél több szót ismer egy felnőtt, annál sikeresebb/gazdagabb lehet majd.
    De most a témába vág: észrevettétek, ahogy a cigók "művelődnek" a tévéből, és próbálnak választékos szavakat tenni a beszédükbe, miközben az értelmüket se tudják? :D
    LZ forever
  • bvalek2 #19
    Három problémát keverünk szerintem:

    - A tankönyveket is olvashatatlanná teszi, hogy egyébként jó szakember írók nem képesek kifejezni magukat. Volt hogy angol forráshoz kellett nyúlnom, hogy értelmezni tudjam a magyar szöveget. Aztán amikor megértettem a témát, és visszaolvastam, akkor hüledeztem, hogy minek kellett ezt ennyire bonyolítani? Ez azonban nem a nyelv szegényedése, hanem szónoki képességek hiánya. Nem minden fizikus Ciceró, de talán ezt meg lehet nekik bocsátani (viszont sok 2000 után kiadott, és remekül megírt magyar fizikakönyv van a könyvespolcomon, tehát jól állunk ezen a téren).

    - Másrészt ami a TV-ben történik, az a legalacsonyabb, de még döntésképes értelmi szintű fogyasztói réteg igényeire van szabva. Ők vannak a legtöbben, rájuk specializálódtak a reklámozók. Mindenki, aki ez fölött van, de nem annyival, hogy képes legyen önállóan könyvet levenni a polcról, előbb utóbb lesüllyed erre a szintre, mert semmi sem tornásztatja az agysejtjeit. Velük pedig egyszerűsített nyelven lehet csak társalogni. Ez sem a nyelv szegényedése, hanem inkább a szellemi/műveltségi színvonal süllyedése (aki heti 5 percnél több ker. TV-t bámul, az most nézzen magába, és rohanjon a könyvtárba behozni a lemaradását).

    - A nyelvtant egyszerűsítik, és szándékosan rosszul használják. Ettől nem csak a kifejezőkészség csökken, hanem az egyértelműség is. Múltkor döbbentem le, hogy nem értettem egy hírt a TV-ben, mert rossz helyen voltak a ragok, nem használták a tárgyas/alany esetet, stb. Ez az angolban nem olyan nagy baj, viszont magyar sajátosság, hogy a nyelvtan hordozza a jelentés oroszlánrészét is. Nálunk gyakorlatilag nincs redundancia, egy Basic Hungarian-on még kenyeret sem lehet venni a boltban, csak makogva meg mutogatva, ez főleg magyarul tanuló külföldiek kezdeti nehézségeit figyelve szembeötlő.
    Válasz 'BlackRose' üzenetére (#17)
    Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
    \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
  • cateran #18
    Nekem a legjobb példa a nyelv hanyatlására, a lol szócska használata hétköznapi beszédben....roppant mód idegesít:P (nem chat! hanem rendes hang alapú beszédnél)
  • BlackRose #17
    Nem vagyok gyerek még kevésbé analfabéta. 4 nyelvet beszélek és nem nagyon ismerek embert aki hasonló mennyiségben olvas mint én. A szövegértésel nem az a bajom, hogy nem értem hanem az, hogy aki mondja az sem érti mit is akart mondani. Logikai értelemben van a baj, érted mire gondolok, a szavak jelentése befolyásolja a világ megértését és csak akkor tudunk szavakat értelmes mondatokba kötni, ha tudjuk a szavak jelentését és ha ismerjük azt amiről beszélünk. Ha már Chomsky-t említetted látod nem jutott eszambe, de ő is kb. a hasonló dolgokra mutat rá. És pl. figyeld meg, hogy mennyi értelmetlen szókompozíciót találhatsz a médiákba és a könyvekben is, most hirtelen nem jut eszembe egy pelda sem, de ha leülnék a TV elé biztos 5 perc allatt 3-at is hallanák. Na mindegy, látom te ezt jobban tanulmányozod mint én, mindenesetre nem árt néha más szemszögből is vizsgálni a dolgokat, viszont azt hogyan magyarázod, hogy pl. egy 50 éves könyvben nem igen találsz akkora logikával ellentétes dolgot mint a mai irodalomban (persze ez nem csak a nyelv hanyatlása miatt van, de szerintem az is nagyon sokat közbejátszik), ugyanakkor pl. egy 50 vagy 100 éves könyv töbszörösen gazdagabb szókincsel böszkélkedhet és ez miatt sokkal pontosabb, és egyértelműbb a beszéd. Szóval érdekel mi a véleményed. Különben Stallman nem nyelvész, csak azért említettem mert amikor beszél és ir, szinte nem akarod, hogy megáljon, mert amit mond azt szívod fel mint a szivacs a vizet majdnem semmi erőfeszítés nélkül. Szóval beszélni és kommunikálni tudni kell, nem csak a nyelvet, de a nyelv az egyik legfontosabb alapkő. Különben szerintem a klasszikus iskola amikor előbb csak a nyelvet tanitották (és pl. latint, görögöt ami segített megérteni a szavak megértését mert szótörténelmi perspektívát nyitott) - az úgynevezett GRAMMAR SCHOOL és csak amikor a gyerek tudott rendesen beszélni, kommunikálni-másokat is megérteni akkor tértek át a logikára és a többi témára amit nyelvi patkolás nélkül nem érthet meg az ember. Ez az ami miatt pl. Habsburg Otto is annyira elképesztő és nem csak ő hanem pl. majdnem számtalan 100 évvel ezelőtti ember akik hasonló oktatásban részesültek (pl. Mises, Wittgenstein, Russell, Popper stb.) akiknek irását szinte élvezet olvasni és semmi probléma megérteni, sőt ha az ember nem is érti a lényeget, de annyira tiszta a szöveg, hogy több szinten is érthető. Elképesztő amikor valaki annyira jó tud kommunikálni, hogy egy széles sáv megtudja érteni, és nem csak azokhoz szól akok magas szakemberek vagy csak azokhoz akik nem értenek a dologhoz. Említetted pl. Chomskyt... magad is mondod, hogy nem értesz meg mindent, de amit igen azt igen, Chomsky is nagyon jó ir, mindenki olvashatja, és mindenki megérti azt a részt amire képes, de senki sem értelmezi fére.
    Válasz 'avman' üzenetére (#15)
    Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise
    Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
  • avman #16
    másrészt meg van nyelvi diakrónia és szinkrónia. pontos, tömör definíciók állnak mögötte. ezeket nem azért szokták használni, mert roppant "tudományoss".
  • avman #15
    egyáltalán nem érdekel stallman. semennyire. ellenberger ajánlom figyelmedbe Chomskyt és generatív nyelvészet. magam nem mondanám azt, h értek mindent belőle, pláne, h egyetértek mindennnel. az kb. tudomány, amit meg orwell művel, az maximum publicisztika.
    és az a baj, h fogalmad sincs, miről beszélsz, csak vetítesz.
    van egyszer az a nyelvezet, melyet a média használ. ez nagyban közelít a hétköznapihoz, nekem jobbára semmi bajom vele, érthető, bár néha megcifrázzák. aztán ott van a hivatali, politikai nyelvezet, vagy épp a jogi (ez utóbbi viszont soha nem volt egyértelmű, bármennyire is annak szánták látszólag, hadd ne fejtsem ki a tippjeimet, miért). ezek nyelvi ekvivalenciája már vitatható, de a probléma gyökere továbbra sem nyelvi, egyszerűen csak mellébeszélnek. de azért ezekből könnyen ki lehet hámozni belőle a lényeget. ami jobbára a semmi.
    ami a problémád, az a szövegértés, de ez meg nem nyelvi jelenség, hanem egyszerűen csak intellektuális illetve pedagógiai probléma. a gyerekek jó része manapság már funkcionális analfabéta. ennek ebből a szempontból köze sincs a nyelvi primitivizmushoz, vagy az elszegényedéshez. illetve, természetesen magában rejti a nyelvi elszegényedést, hiszen aki nem képes feldolgozni magát a szöveget, az a saját kommunikációjában valóban lesüllyed egy primitívebb szintre.
    ha jelenleg valaki képtelen feldolgozni a médiából, poltikából ömlő információt, és elválasztani a búzát az ocsűtól, annak sajnos jobb esetben csak a szövegértési képességeivel van baj, rosszabb esetben pedig a szellemivel is.
További bejegyzések a fórumban...