• Epikurosz
    #21
    "És pl. figyeld meg, hogy mennyi értelmetlen szókompozíciót találhatsz a médiákba és a könyvekben is,"

    Ezt nevezem én az eszkalációnak, amelyet természetesen kísér az elértéktelenedés.

    Mit értek eszkaláció alatt?

    Van egy kreatív ember, aki feltalál valamit. Klasszikus példaként mindig a filmművészetet szoktam felhozni, mert ragyogóan szemlélteti a jelenséget. A cél nemes, az eszközök is tisztességesek. Mivel előremutató találmányról van szó, amely társadalmi szükségletet is kielégít, gazdasági hasznot termel. Erre felfigyelnek a haszonlesők, és először elkezdik imitálni az ötletet, majd eltúlozzák, ugyanis hiányik belőlük az ötlet eredeti kitalálójának erkölcsi tartása és arányérzéke.

    Így lesz aztán a filmművészetből horrort és pornót gyártó filmipar. A jelenséget aztán a "szociológusok" és más megmondóemberek megmagyarázzák, aze esetleges jogi vitákon, pereken pedig az ügyvédek keresnek sok pénzt, közben persze az állam is szabályoz.

    Tehát, egy hasznos találmány köré kitermelődik a törmelék, a szennyburok, rengeteg - pénzben is kifejezhető - kárt okozva a társadalomnak.

    A nyelvi mellbeszélés, halandzsa, a rossz takargatása ezeknek a jelenségeknek a szellemi kivetülése.