Gyurkity Péter

Microsoft: újabb nyílt dokumentáció a neten

A szoftvercég - tartva magát korábbi ígéretéhez - további dokumentációt tett elérhetővé a kommunikációs protokollokkal kapcsolatban, amelynek révén immár 44 ezer oldalnyi anyag hozzáférhető szabadon.

A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy ezúttal mintegy 14 ezer oldalnyi dokumentációt publikáltak a világhálón, pontosabban a Microsoft Developer Network (MSDN) portálon. A most közzétett anyag többek között azt részletezi, hogy az Office 2007, az Office SharePoint Server 2007 és az Exchange Server 2007 miként kommunikálnak egymással és a külső fejlesztők által készített egyéb alkalmazásokkal.

Emlékezhetünk arra, hogy mind az amerikai, mind pedig az európai szabályozó hivatalok, illetékes testületek a kommunikációs protokollok dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát írták elő a Microsoftnak. Tették ezt azért, mert ebben látták a belső és külső szoftverek közötti kompatibilitás biztosítékát, illetve annak elkerülését, hogy a szoftvercég szándékosan ellehetetlenítse ezt. A dokumentáció révén a külső szoftverfejlesztők - nyílt forráskódú és kereskedelmi jellegű termékeikben - garantálhatják az interoperabilitást, a csaknem tökéletes együttműködést a szoftverek között, vagyis elkerülhető a Microsoft alkalmazásainak nem kívánt túlsúlya.

Korábban mintegy 30 ezer oldalt közöltek Redmondban, ehhez társul a most elérhetővé tett további 14 ezer oldalnyi anyag. A jelek szerint tehát a cég tartja magát a korábbi ígérethez (és kötelezettséghez), ám még így is elhangoznak bizonyos panaszok a lépéssel kapcsolatban. Egyesek azt róják fel a a szoftvercégnek, hogy kizárólag a nem kereskedelmi jellegű, nyílt forráskódú szoftverek esetében mondanak le a bírósági perekről, minden egyéb alkalommal már jogi úton igyekeznek megvédeni szellemi tulajdonukat, amely egyben a kompatibilitás kiküszöbölését is jelenti. Erről nyilatkozott még februárban Jeremy Allison, a Samba projekt alapítója, amely a kommunikációs protokollok emulálásával helyettesíti a Microsoft fájl- és nyomtatószervereit.

Jean Paoli, az interoperabilitásért és az XML-architektúráért felelős igazgató a Microsoft részéről most elmondta, hogy örömmel veszik a külső visszajelzéseket, véleményeket, amelyeket azután felhasználnak a végleges anyag közzétételénél is. Ez utóbbira júniusban kerítenek sort.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • homeless #9
    De egy irodista nem arra használja a gépet, mint egy otthoni felhasználó(net, játék, zene, film), hanem általában valami speciális programmal dolgoznak. Könyvelő programok, számlázó programok, grafikai programok. Ezeket windowsra vagy dosra írják. Mi emiatt kénytelenek vagyunk windowst használni, csak a szervereken meg pár gépen van linux, amin tényleg csak neteznek. Amúgy az lenne a legjobb ha php-ba vagy perlbe vagy esetleg javaba írnák ezeket a programokat és akkor tényleg platformfüggetlen lenne.
  • Dj Faustus #8
    "Hidd el hogy egy "sima dokumentum" esetében senkit, de főleg egy irodistát nem fog érdekelni sem a margó, sem a vágóvonalak"
    Érdekli, mivel margót kell állítania, oldalbeállításokat kell módosítania, ha különböző méretű dokumentumokat akar kezelni (a4-es, a5-ös lapok, c6-os boríték, stb...).
    Ja és mivel a natív HTML-ben NINCS milliméter/centiméter/pont ezt nem tudja megtenni.
    Makrók: mivel vannak űrlapok, amelyek kitöltését makrókkal ellenörzik/számoltatják sajnos ezekre is szükség van (és mivel a cégek többsége M$ Office-t használ, kénytelen a másik fél is ezt a programot használni, ha ki akarja töltani a másik fél dokumentumait). Erre volt már precedens, mikor a GKM 2 példányban (OpenOffice/M$ Office) küldött el űrlapokat - hátha az egyiket ki tudja tölteni az adott cég.

    "de legfőképpen a CYMK színkeverés"
    Nyomdai munkáknál azt alkalmazzák (még a nyomtatód is azt használja, csak nem veszed észre).

    "viszont szeretné látni a weblapot amit a monitorán lát és ha nyom ez izmos PRINT-et akkor bármelyik böngésző kinyomtatja neki szinte ugyanúgy ahogy azt a monitoron látja"
    Amikor a különböző böngészők másként értelmezik a webes nyelveket, más a renderelőmotruk, máshogyan fognak kinézni mind nyomtatásban, mind weben.
    Vajon mi a francért kínálják nagy portálok a nyomtatásra szánt dokumentumokat PDF-ben? Miért kell külön stíluslapot csinálni, ha esetleg nyomtatásba szeretnéd kiadni a HTML dokumentumot?

    "és rendes tördelőprogramot (pl.: Windows Wordpad :)) fog használni, ha egy sima tördelésről, milliméterekről van szó..."
    Egy DTP-stúdióból páros lábbal rúgnának ki, ha a Windows Wordpad-et tördelőprogramnak neveznéd. Quark, Adobe Indesign - ezek már inkább annak nevezhetőek.

    "Az elterjedtség kizárólag a reklám függvénye, mivel egy kezdőnek, kezdő vállalkozásnak, tök mindegy hogy mit használ, hiszen egyikhez sem ért."
    Egy kezdő vállalkozás - mivel a munkapiacon levő emberek 98%-a Windowst használ, azt tanulta, arra van rászokva - olyan embereket fog felvenni akik Windows környezetben tevékenykednek. Miért? Mert az átképzésük pénzbe, időbe, fáradtságba kerül.
    Mivel a .doc / .xls újabb változatait nem kezeli rendesen az OpenOffice (ezt többször, több cégnél is tapasztaltam), ezért a vállalatok maradnak a Windowsnál.
  • arrakistor #7
    egyébként most nézem, hogy az OpenOffice.org makrókat is tud kezelni, még linuxon is, de valószínűleg saját formátumban.
  • arrakistor #6
    .doc-t .xls-t kiválóan kezeli az OpenOffice.org , a makrók kezeléséről pedig egy átlag irodistának a leghalványabb fogalma sincsen, ha makrókat akarnék készíteni arra van egy ezred, külön erre a célra megírt makró program linuxra és windowsra is egyaránt. Az elterjedtség kizárólag a reklám függvénye, mivel egy kezdőnek, kezdő vállalkozásnak, tök mindegy hogy mit használ, hiszen egyikhez sem ért. ( És utólag, hosszútávon mindenképpen csak a Linuxot érdemes tanulni, tanulmányozni )

    Hidd el hogy egy "sima dokumentum" esetében senkit, de főleg egy irodistát nem fog érdekelni sem a margó, sem a vágóvonalak, de legfőképpen a CYMK színkeverés, mivel azt sem tudja mi az, viszont szeretné látni a weblapot amit a monitorán lát és ha nyom ez izmos PRINT-et akkor bármelyik böngésző kinyomtatja neki szinte ugyanúgy ahogy azt a monitoron látja.
    Nem fog azzal foglalkozni, hogy az egyik böngésző így , a másik pedig úgy rendereli, mivel egy dokumentumot sem renderel pixelre ugyanúgy két program
    a különböző fontok, tördelési szabályok és pixelélsimítás miatt (SEM)..
    Ha pedig az illető ért hozzá, neadjisten ért a nyomdatechnikához, vagy tördeléshez, akkor eg ugyis rendes programot fog használni a fotószerkesztéshez, ahol szükség van pont-ra.. és rendes tördelőprogramot (pl.: Windows Wordpad :)) fog használni, ha egy sima tördelésről, milliméterekről van szó...
  • Dj Faustus #5
    "senkit sem érdekel, mikor ott vannak az évek óta jól bevált Linuxos kommunikációs és akár még cross-platform kommunikációs szoftverek is."
    Sajnos ez nem ilyen egyszerű.
    Ugyanis az oktatásban, a közigazgatásban, a vállalati szférában az M$ termékei vannak elterjesztve, a migráció meg nem egy leányálom.

    Gondolj bele: van egy céged, ami eldönti, hogy Linuxot fog használni a kliensgépein. Viszont a többi cég túlnyomó része nem azt használ.
    Tehát ha kapsz egy .doc / .xls / docx dokumentumot, amiben esetleg makrók is vannak, akkor meg vagy lőve, mert nem tudod megfelelően kezelni. Ott volt az elektronikus adóbevallás, amire az APEH jó ideig képtelen volt rendes cross-platform szoftvert csinálni. Ott van egy rakat készletnyilvántartó-, könyvelő program, amit nem portoltak át Linuxra.

    "Különben is mit kell túlbonyolítani egy sima dokumentumformátumot??"
    Mert a különböző dokumentumformátumok nem használhatóak minden feladatra.
    A natív HTML-ben nincsenek a nyomtatáshoz/nyomdához szükséges mértékegységek, nincs lehetőség margók mm pontos beállítására, CMYK színtér használata ismeretlen, stb...

    "sima html <table> és <td> tagokkal bármit lehet vele tördelni azt kész...."
    A táblázatot nem az oldalszerkezet kialakítására találták ki (sem a weben, sem az irodai/nyomdai felhasználásban).
    Ráadásul a nyomtatásban/nyomdában nem pixelt vagy százalékot használnak, hanem pontot, millimétert, centimétert.
    Arról nem is szólva, hogy a különböző böngészők különbözőképp értelmezik a webes nyelveket.
  • arrakistor #4
    inkább felkötöm magam, mintsem hogy végigtanulmányozzam és lediplomázzak a microsoft 44 ezer oldalas nyílt forráskódú dokumentum formátumából.. inkább használom az évek óta jól bevált ingyenes openoffice.org-ot és ha valami microsoftos problémám van kiexportálom vele microsoft .doc vagy .xls formátumban aztán csókolom. Kizárólag az ő reszortjuk, hogyan kommunikálnak egymással a programjaik.. senkit sem érdekel, mikor ott vannak az évek óta jól bevált Linuxos kommunikációs és akár még cross-platform kommunikációs szoftverek is.

    Különben is mit kell túlbonyolítani egy sima dokumentumformátumot??
    Ott van rá az .rtf formátum vagy sima html <table> és <td> tagokkal bármit lehet vele tördelni azt kész....
  • ihateworkdays #3
    SAjnos az MS "profitmaximalizáló" törekvései közelítenek a monopólium kialakításához, valamint a vetélytársak ellehetetlenítéséhez.
    Még jó, hogy az USA történelmét egy az egyben tükrözi ez a "csodálatos" cég.
    A pofátlanságnak/szemétségnek/kapzsiságnak is van határa, de úgy tűnik ilyen kitételekkel nem korlátozzák magukat a redmondi fiúk.
  • Polemius #2
    Szerencsére a Ms a Vistával azért elérte, hogy egyre többen kacsingatnak más megoldások felé. :)
  • NEXUS6 #1
    Jó hír, hogy a M$ már sokkal kevésbé tartja ellenségneka nyílt forrású szoftvereket.

    Rossz hír, hogy úgy tűnik a versánytársaikkal szemben továbbra is gecik, és sikeresen akadályozzák meg, hogy rajtuk kívül más is normális profitot realizáljon.

    Ez nem jó az iparnak, mert egyelőre a piac bizonyos helyeken egyenlő a M$-al.