SG.hu
Sokan nem hiszik, hogy számítógéppel könnyebb az élet
Bár a lakosság döntő többsége elismeri az infokommunikációs eszközök gyakorlati előnyeit, az ismeretek terjesztésének még tág tere van. A digitális írástudatlanság hosszabb távon is jelentős kockázati tényező lehet.
Szinte elengedhetetlen az infokommunikációs eszközök készségszintű használata az élet számos területén, de legalábbis nehezen kompenzálható előnyökhöz juttatja a digitális írástudás birtokosait az ezen a téren járatlan társaikkal szemben. A kutatási eredmények azonban azt tükrözik, hogy ez a tény korántsem egyértelmű a hazai lakosság számára. A BellResearch által készített felmérés adatai rámutatnak: a többség elismeri a korszerű technológia gyakorlati előnyeit, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a vizsgált, 15 évesnél idősebb célcsoport közel egynegyede nem igazán gondolja, hogy a számítógép vagy az internet számottevő mértékben könnyítené használóik életét.
Bár legtöbben egyetértettek vele, az állítás, miszerint az internet ismerete az átlagember számára is elengedhetetlen, némileg megosztotta a válaszadókat. Hasonlóképpen vélekedtek a megkérdezettek az internet "időrabló" jellegéről, afelől, hogy az más, hasznos, fontos dolgokról vonja el a figyelmet. Korosztályok közötti konfliktusokat érzékeltet, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, a számítógép és az internet használata nem való az idősebbeknek.
Tény, hogy amíg az érintettek nagy részének csak elvont fogalmai vannak az infokommunikációs eszközök mibenlétéről, azok hasznosságát sem fogják tudni megítélni, értelmezni. A felmérés adatai szerint számítógépet a 15 évesnél idősebb populáció közel 44 százaléka használ kisebbnagyobb rendszerességgel; az internetezők aránya ennél alacsonyabb, 37 százalékra tehető. A kutatás rámutat, hogy a potenciális felhasználók tudása is hiányos. Az olyan hétköznapi számítástechnikai fogalmakat, mint például a szoftver, a hardver vagy az operációs rendszer, a vizsgált sokaság kétötöde még hallomásból sem ismeri.
A legismertebb informatikai fogalmaknak az internet, az email és a vírus bizonyultak. Említésre méltó tény, hogy az egyes fogalmakat csak hallomásból ismerők és azok jelentésével is tisztában levők csoportja közti különbség az internet fogalma esetében volt a legnagyobb, megközelítette a 15 százalékot. A BellResearch kutatása rámutatott, hogy mintegy 60 százalékra tehető azok aránya, akik soha semmilyen formában nem vettek részt számítástechnikai képzésben, oktatásban. Ez különösen annak fényében megdöbbentő, hogy a képzésben nem részesültek körében szinte alig akadt olyan válaszadó, akinek lennének ilyen irányú tervei.
Az általánosan számítástechnikával és az internet használatával (is) foglalkozó képzések hasonló részvételi mutatókkal írhatók le, ami a tematika érthető összefonódására utal. A világhálót oktató tanfolyamok, képzések, illetve az ilyenekben részt vettek aránya még alulmúlja az általános számítástechnikai képzésekben részesültekét. A számítástechnikai képzések legelterjedtebb formái az iskolai oktatás, valamint az internet segítségével való, illetve baráti közreműködésre alapozó önképzés.
Ez az eredmény rámutat, hogy különösen a korábban iskolai keretek között, szakirányú oktatásban nem részesülő és ma nem internetező populáció, vagyis az eleve hátrányból indulók felzárkóztatása nehézkes lesz. Az eszközök használatából fakadó előnyök felismerése feltételezi bizonyos ismeretek meglétét, ami tovább nehezíti a leszakadók dolgát, hosszú távon is csapdát állítva a jelenleg kedvezőtlen helyzetben lévőknek.
Szinte elengedhetetlen az infokommunikációs eszközök készségszintű használata az élet számos területén, de legalábbis nehezen kompenzálható előnyökhöz juttatja a digitális írástudás birtokosait az ezen a téren járatlan társaikkal szemben. A kutatási eredmények azonban azt tükrözik, hogy ez a tény korántsem egyértelmű a hazai lakosság számára. A BellResearch által készített felmérés adatai rámutatnak: a többség elismeri a korszerű technológia gyakorlati előnyeit, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a vizsgált, 15 évesnél idősebb célcsoport közel egynegyede nem igazán gondolja, hogy a számítógép vagy az internet számottevő mértékben könnyítené használóik életét.
Bár legtöbben egyetértettek vele, az állítás, miszerint az internet ismerete az átlagember számára is elengedhetetlen, némileg megosztotta a válaszadókat. Hasonlóképpen vélekedtek a megkérdezettek az internet "időrabló" jellegéről, afelől, hogy az más, hasznos, fontos dolgokról vonja el a figyelmet. Korosztályok közötti konfliktusokat érzékeltet, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, a számítógép és az internet használata nem való az idősebbeknek.
Tény, hogy amíg az érintettek nagy részének csak elvont fogalmai vannak az infokommunikációs eszközök mibenlétéről, azok hasznosságát sem fogják tudni megítélni, értelmezni. A felmérés adatai szerint számítógépet a 15 évesnél idősebb populáció közel 44 százaléka használ kisebbnagyobb rendszerességgel; az internetezők aránya ennél alacsonyabb, 37 százalékra tehető. A kutatás rámutat, hogy a potenciális felhasználók tudása is hiányos. Az olyan hétköznapi számítástechnikai fogalmakat, mint például a szoftver, a hardver vagy az operációs rendszer, a vizsgált sokaság kétötöde még hallomásból sem ismeri.
A legismertebb informatikai fogalmaknak az internet, az email és a vírus bizonyultak. Említésre méltó tény, hogy az egyes fogalmakat csak hallomásból ismerők és azok jelentésével is tisztában levők csoportja közti különbség az internet fogalma esetében volt a legnagyobb, megközelítette a 15 százalékot. A BellResearch kutatása rámutatott, hogy mintegy 60 százalékra tehető azok aránya, akik soha semmilyen formában nem vettek részt számítástechnikai képzésben, oktatásban. Ez különösen annak fényében megdöbbentő, hogy a képzésben nem részesültek körében szinte alig akadt olyan válaszadó, akinek lennének ilyen irányú tervei.
Az általánosan számítástechnikával és az internet használatával (is) foglalkozó képzések hasonló részvételi mutatókkal írhatók le, ami a tematika érthető összefonódására utal. A világhálót oktató tanfolyamok, képzések, illetve az ilyenekben részt vettek aránya még alulmúlja az általános számítástechnikai képzésekben részesültekét. A számítástechnikai képzések legelterjedtebb formái az iskolai oktatás, valamint az internet segítségével való, illetve baráti közreműködésre alapozó önképzés.
Ez az eredmény rámutat, hogy különösen a korábban iskolai keretek között, szakirányú oktatásban nem részesülő és ma nem internetező populáció, vagyis az eleve hátrányból indulók felzárkóztatása nehézkes lesz. Az eszközök használatából fakadó előnyök felismerése feltételezi bizonyos ismeretek meglétét, ami tovább nehezíti a leszakadók dolgát, hosszú távon is csapdát állítva a jelenleg kedvezőtlen helyzetben lévőknek.
