Gyurkity Péter

Problémásak az SSD-vel szerelt noteszgépek

Még nem érkezett el a merevlemezt leváltani hivatott SSD nagy napja: a tapasztalatok szerint a leszállított noteszgépek akár egyharmada is visszakerülhet a gyártóhoz, meghibásodás, illetve alacsony teljesítmény miatt.

A riasztó, ám nemhivatalos adatokat Avi Cohen, a többek között a flash-alapú háttértárolók területét is figyelő Avian Securities munkatársa osztotta meg a Cnettel, kiemelve, hogy az SSD ma még többnyire gondot jelent a nagy gyártók számára, még akkor is, ha többen ezek közül agresszívan igyekeznek elősegíteni az új technológia elterjedését. A magas árak csak a probléma egy részét jelentik, a fő gond ugyanis a megbízhatóság és a sebesség, amely még nem találkozik a vásárlói kívánalmakkal.

Cohen elárulta, hogy az egyik nagy gyártó saját adatai alapján úgy tűnik, hogy az SSD-háttértárolóval szerelt noteszgépek 10-20 százaléka érkezik vissza valamilyen meghibásodás miatt. A fennmaradó részre általában az alacsony sebesség miatt nem tartanak igényt az újdonsült vásárlók, akik vagy egy rivális terméket választanak, vagy visszatérnek a hagyományos merevlemezekhez. A szakember azt nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik gyártóról van szó, ám a Cnet megjegyzi, hogy a Dell erőteljesen kiáll a technológia mellett és igyekszik elősegíteni, hogy minél több ilyen készülék találjon gazdára.


A 20-30 százalékos visszaküldési/meghibásodási arány nem ritka egy új technológia esetében, azonban ezek már a kész, forgalmazóknak átadott termékek közül kerülnek ki, és azt sem felejthetjük el, hogy a hagyományos merevlemezek esetében ez az arány legfeljebb 1-2 százalék - nem beszélve arról, hogy az SSD még igencsak drága megoldás, átlagosan 900 dollárral dobja meg egy noteszgép teljes árát. Szintén gond a sebesség, amely a sok kis fájlból álló alkalmazások esetén igencsak lecsökken. Példaként említik az Outlook levelező klienst is, márpedig ez utóbbi nem nevezhető túlzottan erőforrás-igényes szoftvernek.

A megoldást egyedül az idő, illetve a folyamatosan végzett fejlesztői munka jelenti, hiszen azt már az Intel is megjósolta, hogy csak 2009 második felétől kezdve számíthatunk az igazi térhódítás megindulására. Remélhetőleg addigra kiküszöbölik a zavaró gyermekbetegségeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • peetking #60
    cirka két mega az ntoskrnl.exe szóval a többi 2 az marad a szolgáltatásoknak meg a GUI nak :) legközelebb kéretik olyat hazudni ami hihető is.

    a 47 MB/s es írás megteljes egészében kizárt egy 512 es noname penen. kérnénk egy olvasást is, de lehetőleg olyat hazudj ami az elméleti 60MB/s alatt marad. Lehet hogy a total commander a szar, de ez akkor is nonsense.
  • arrakistor #59
    kess ide kess oda _nekem_ 10 másodperc alatt figyelt át az 500 megás tomb raider a flash drivera úgy hogy utána mikor beraktam egy másik gépbe ott le is lehetett róla olvasni..
  • valaé valaé ná #58
    Külső USB2.0-s HDD vel is csak 20-25 MB/s- lehet elérni.
    A total Commander pedig cache-eli az i/o műveleteket, úgyhogy teljesen megtévesztő lehet.
  • dez #57
    Egyébként szerinted pl. az említett wear levellinget csak viccből találták ki, és alkalmazzák a profibb megoldásokban (ipari SSD-k, stb.)? Biztos csak marketingfogás. :)
  • dez #56
    Talán hallottál már az EEPROM-okról, és azok limitált irási lehetőségéről. A flash lényegében egy speciális EEPROM, ugyanarra az alapra épül (lebegő kapu elektróda), csak a nagyobb sebesség érdekében finomított és más szervezésű.

    A korábbi EEPROM-okhoz hasonlóan emelt feszültséggel történik az írás és a törlés, amit itt a flash vezérlő állít elő.

    Van belőlük un. NOR és NAND fajta, az egyik tovább bírja, de több tranyóból áll, így drágább. (Most nem nézek utána, melyik melyik.)

    Már számos esettel találkoztam, amikor (swap file-t is tartalmazó, meg ugye ott van a registry, amiben szintén gyakran írkál a Windows) rendszerpartícióként használt flash eszközök hetek alatt tönkrementek.

    Olyanról viszont még nem hallottam, hogy egy vinyóról akár többéves nem-használat után csak úgy eltűntek volna az adatok, vagy ilyesmi. A kevésbé jól sikerülteken keletkezik néhány bad blokk a használat folyamán, kb. ennyi.
  • arrakistor #55
    számomra még mindig nagyon hihetetlennek tűnik, hogy a RAMhoz képest sokkal kevesebb feszültséget, mikrovoltokat kapó Flashdisk nagyságrendekkel "érzékenyebb" volna, mint az alaplapi "társa", aminek a felülírásai az életciklusa alatt legfejjebb milliárdokban mérhető.. különösen az olyan fémlemezzel összemérve amely még csak áram alatt sincsen és folyamatosan -még használaton kívül is- veszít az integritásából, demagnetizálódik.
  • arrakistor #54
    ha a _mindig ugyanoda írást_ vesszük a két technológia alapvető különbségének alapjául, akkor is a _Random Access_ Memory alapú technológiák jönnek ki győztesen , hiszen elég belegondolnunk, a Windows XP , mindig ugyanott létrehozott pagefile.sys-ére, és hiberfil.sys-ére, amit a RAM kiterjesztéseként használ a winyó egy _előre lefoglalt részén_ és használgatja is elég rendesen. Linux esetében pedig ugyanez a helyzet, ha szeretnénk egy gyors rendszert és nincs elég RAM-unk akkor jó ha létrehozunk már a telepítéskor egy Linux-Swap partíciót , a _winyó egy előre lefoglalt helyén_, amit később a RAM kiterjesztéseként fog használni, nem ritkán, aber schnell... (de hirtelen)
  • dez #53
    Ez olyan dolog, hogy a flashmemóriát hamarosan egy olyan megoldás fogja leváltani (Intel és mások által), ami mikroméretű szemcsék pillanatnyi lokális felmelegítésével operál, minek hatására azok van kristályosan, vagy amorfan hűlnek le, és ez jelenti majd a 0-át és az 1-et... Egy másik megoldásban meg ugyancsak mikroszkópikus átkötések alakulnak ki vagy oszlanak szét elektródák között. Ezeket sem nevezném színtiszta logikának.
  • dez #52
    Ez a technológiából adódó dolog, hivatalos adat... Nem az egészre vonatkozik, hanem egy blokkra. Ha nem mindig ugyanoda ír, az más dolog.

    Ezen kívül létezik a wear levelling (mindig máshová próbál írni), és a bad block management (mint vinyóknál), de ezeket inkább csak komolyabb SSD vezérlők tudják, egyszerű pendrive-ok nem.
  • szoto #51
    Nekem ez az egész elég kamunak tűnik! Inkább a nagy winyó gyártók paráztak be szerintem, így akarnak ídőt nyerni. Még hogy nem megbízható!?...ha 3-5 év garit adnak rá akkor 10 évig elmegy szerintem. Meg lassú, ezt sem hiszem..