Berta Sándor
A videomegfigyelés árnyoldalai
Gyakran hallani, hogy az adatvédelmi szakemberek nemtetszésüket fejezik ki a hatóságok egyre növekvő információéhsége miatt. Az is tény, hogy a rögzített adatokkal kapcsolatban néha meglehetősen abszurd esetek fordulnak elő.
Az elmúlt hetekben ismét egyre több korábban rögzített adat tűnt el. Azonban Stuttgartban egy érdekes ügy borzolta a kedélyeket, rámutatva, hogy az adattárolással másként is vissza lehet élni. A Stuttgarti Volksbank nemrég levelet küldött az egyik ügyfele részére. Ebben semmi meglepő sincs, hiszen a pénzintézeteknél napjainkban bevett gyakorlat, hogy a folyószámla állásáról így tájékoztatják a partnereiket.
Az ügyben érintett személy, a 34 éves Eva Herre is alighanem erre gondolhatott, azonban a levél tartalmán igen csak meglepődött és a szöveget kénytelen volt többször is elolvasni, mert nem hitt a szemének. Legnagyobb megdöbbenésére ugyanis a bank felszólította, hogy legyen szíves egyenlítse ki az pénzkiadó automata részlegben okozott szennyezési kárt és mellékelték a csekket is, amely kereken 52,96 euróról szólt, ennyibe került ugyanis a kihívott takarító egy órányi munkája. A fizetési határidőt 14 napban jelölték meg.
Kiderült, hogy tavaly december 12-én a két gyermekes családanya éppen a három és féléves Matilda nevű lányával ment a bankba, hogy pénzt vegyen fel az automatából. Miközben a bankjegyeket eltette, vette észre, hogy Matilda összepiszkolta a helyiség padlóját. Az anya azonnal elment a közeli drogériába, vásárolt néhány tisztítószalvétát és gondosan letörölte a lánya cipőit. Akkor látta, hogy a gyermeke korábban kutyapiszokba lépett. Megnyugodva mentek haza és a karácsony közeledtével el is felejtették az esetet. Mint kiderült, ez hiba volt. A bank videokamerái ugyanis rögzítették az egész folyamatot és az eredetileg biztonsági célokból készített felvételek szolgáltak bizonyítékul, illetve a mostani levél alapjául.
"Rendkívüli módon felháborít az, ahogyan a bank az egész ügyet intézte és ahogy az ügyfeleivel bánik. Felhívhattak volna például telefonon, hogy egy személyes beszélgetés során tisztázzuk az ügyet" - jelentette ki Eva Herre. Az estre felfigyelt a baden-württembergi belügyminisztérium adatvédelmi felügyelete, amely kétségbe vonja, hogy a pénzintézetnek joga volt-e egyáltalán a kamerák felvételeit ilyen célokra felhasználni.
"Első pillanatra komoly kétségeink vannak ezzel kapcsolatban, mivel a szövetségi adatvédelmi törvény hatodik paragrafusa kimondja, hogy csak és kizárólag konkrét célból lehet a nyilvános helyiségeket és termeket lehet megfigyelni. Vagyis egy bank vagy egy takarékpénztár a bűncselekmények megelőzésére és rögzítésére használhat videokamerákat, erről azonban ebben az esetben szó sincs. Ezenkívül kétséges, hogy a banknak joga volt-e azonosítania a személyt, hogy kiderítse, ki vette fel akkor a pénzt az automatából" - mondta nem véletlenül Günter Schedler, a felügyelet vezetője. A felügyelet végül egy 11 pontból álló faxot küldött a Stuttgarti Volksbanknak és választ vár a kérdéseire.
Isabell Sprenger, a pénzintézet szóvivője szerint ők is értetlenül állnak az eset előtt, mert semmi probléma nem történt. Ráadásul közölte, hogy a helyiségek videokamerákkal való megfigyelése és a felvételek későbbi elemzéséhez a banknak joga van. Igaz azt elismerte, hogy az utóbbira általában akkor kerül sor, amikor rongálókat, vandálokat akarnak megkeresni.
A szóvivő azonban konkrétumokat nem tudott elárulni, mert adatvédelmi munkatársuk szabadságát tölti. Isabell Sprenger a személyes kapcsolatkeresés elmulasztását is visszautasította, mondván a levélben külön leírták egyik munkatársuk nevét és telefonszámát, akit Eva Herre felhívhatott volna.
Az elmúlt hetekben ismét egyre több korábban rögzített adat tűnt el. Azonban Stuttgartban egy érdekes ügy borzolta a kedélyeket, rámutatva, hogy az adattárolással másként is vissza lehet élni. A Stuttgarti Volksbank nemrég levelet küldött az egyik ügyfele részére. Ebben semmi meglepő sincs, hiszen a pénzintézeteknél napjainkban bevett gyakorlat, hogy a folyószámla állásáról így tájékoztatják a partnereiket.
Az ügyben érintett személy, a 34 éves Eva Herre is alighanem erre gondolhatott, azonban a levél tartalmán igen csak meglepődött és a szöveget kénytelen volt többször is elolvasni, mert nem hitt a szemének. Legnagyobb megdöbbenésére ugyanis a bank felszólította, hogy legyen szíves egyenlítse ki az pénzkiadó automata részlegben okozott szennyezési kárt és mellékelték a csekket is, amely kereken 52,96 euróról szólt, ennyibe került ugyanis a kihívott takarító egy órányi munkája. A fizetési határidőt 14 napban jelölték meg.
Kiderült, hogy tavaly december 12-én a két gyermekes családanya éppen a három és féléves Matilda nevű lányával ment a bankba, hogy pénzt vegyen fel az automatából. Miközben a bankjegyeket eltette, vette észre, hogy Matilda összepiszkolta a helyiség padlóját. Az anya azonnal elment a közeli drogériába, vásárolt néhány tisztítószalvétát és gondosan letörölte a lánya cipőit. Akkor látta, hogy a gyermeke korábban kutyapiszokba lépett. Megnyugodva mentek haza és a karácsony közeledtével el is felejtették az esetet. Mint kiderült, ez hiba volt. A bank videokamerái ugyanis rögzítették az egész folyamatot és az eredetileg biztonsági célokból készített felvételek szolgáltak bizonyítékul, illetve a mostani levél alapjául.
"Rendkívüli módon felháborít az, ahogyan a bank az egész ügyet intézte és ahogy az ügyfeleivel bánik. Felhívhattak volna például telefonon, hogy egy személyes beszélgetés során tisztázzuk az ügyet" - jelentette ki Eva Herre. Az estre felfigyelt a baden-württembergi belügyminisztérium adatvédelmi felügyelete, amely kétségbe vonja, hogy a pénzintézetnek joga volt-e egyáltalán a kamerák felvételeit ilyen célokra felhasználni.
"Első pillanatra komoly kétségeink vannak ezzel kapcsolatban, mivel a szövetségi adatvédelmi törvény hatodik paragrafusa kimondja, hogy csak és kizárólag konkrét célból lehet a nyilvános helyiségeket és termeket lehet megfigyelni. Vagyis egy bank vagy egy takarékpénztár a bűncselekmények megelőzésére és rögzítésére használhat videokamerákat, erről azonban ebben az esetben szó sincs. Ezenkívül kétséges, hogy a banknak joga volt-e azonosítania a személyt, hogy kiderítse, ki vette fel akkor a pénzt az automatából" - mondta nem véletlenül Günter Schedler, a felügyelet vezetője. A felügyelet végül egy 11 pontból álló faxot küldött a Stuttgarti Volksbanknak és választ vár a kérdéseire.
Isabell Sprenger, a pénzintézet szóvivője szerint ők is értetlenül állnak az eset előtt, mert semmi probléma nem történt. Ráadásul közölte, hogy a helyiségek videokamerákkal való megfigyelése és a felvételek későbbi elemzéséhez a banknak joga van. Igaz azt elismerte, hogy az utóbbira általában akkor kerül sor, amikor rongálókat, vandálokat akarnak megkeresni.
A szóvivő azonban konkrétumokat nem tudott elárulni, mert adatvédelmi munkatársuk szabadságát tölti. Isabell Sprenger a személyes kapcsolatkeresés elmulasztását is visszautasította, mondván a levélben külön leírták egyik munkatársuk nevét és telefonszámát, akit Eva Herre felhívhatott volna.
