Dojcsák Dániel
Internet TV 2007 - YouTube, IPTV, set-top box
A sávszélesség kánaán legnagyobb lehetősége, hogy végleg padlóra küldje a lineáris TV szolgáltatást és egy új, modern, "akkor és az kezdődik, amit én akarok" korszakba léptesse a világot. A technikai feltételek adottak, idén pedig egyre több helyen állt üzleti modell és korrekt jogosítási háttér ezen megoldások mögé.
Az online mozgóképek világában továbbra is győztes pozícióban van a YouTube és a csillió kisebb videómegosztó szájt, melyek többnyire rossz minőségű, rövid, de érdekes, sokszínű tartalmat nyújtanak sokmillió felhasználónak világszerte. Eközben persze ébredezni látszik a PC alapú Internet TV világa is, mellette viszont az IP alapú, de TV készüléken megjelenő televíziózás gyűrűzik egyre szorgalmasabban. A tempót gyorsítja az interaktivitás, a szabad választás lehetősége, illetve az egyre komolyabb minőség csábító ereje. 2007. mindenesetre nagy év volt ezen a területen is.
A YouTube mindent visz
Az egyre bővülő IPTV és Internet TV piacok ellenére a felmérések szerint továbbra is a Google tulajdonában lévő YouTube az első számú netes videó forrás a tömegek számára. Ez többek között igaz a bonyolított forgalomra, a látogatók, illetve az elérhető tartalmak számára is, de a fejekben is a YouTube, illetve alteregói jutnak eszébe az embereknek, ha online videózásról esik szó. Ezt a lehetőséget idén több hardvergyártó is igyekezett meglovagolni, így kerülhetett a boltok polcaira YouTube kompatibilis digitális kamera, amiről a rögzített mozgóképet pikk-pakk fel lehetett tölteni a szájtra, vagy éppen a hasonló cimkéjű mobiltelefonok, amik mind feltöltés, mind a videónézegetés szintjén össze lettek hangolva a szolgáltatással.
Ha ez nem lenne elég, akkor az egyébként is agyonhype-olt (hype: extrém érzelemnyilvánítás, túlreakció, túllihegés) YouTube összeszűrte a levet a szintén mindig erre gyúró Apple-vel, aminek eredményeképp az AppleTV és az iPhone is kapott YouTube támogatást, mindenki nagy örömére. Ezen túlmenően persze az egyéb (pl.: PDA) mobileszközökre is optimalizálják a YouTube-ot. Ugyan még nem minden klip elérhető ilyen formában, de folyamatosan történik a fájlok - egyébként jobb minőséget is biztosító, Apple által is támogatott - H.264 videókodekre való átkonvertálása.
A mobil elérhetőség természetesen már egy Google által kezdeményezett fejlesztés, csakúgy mint a megújult lejátszó, ami amellett, hogy kényelmesebb és egyben praktikusabb kezelőfelületet jelent, lehetővé teszi a videóra illeszthető overlay hirdetések elhelyezését is. A Google-nek persze meg kellett vívnia a harcot a nagy kiadókkal, jogvédőkkel is, de úgy tűnik sikerült horzsolásokkal megúsznia, hiszen a legtöbb kiadóval kölcsönös szerződéseket kötöttek. Ennek eredményeképp a YouTube kiadja az adott előadóval kapcsolatos nézettségi statisztikákat, a kiadók pedig belenyugodtak, hogy klipjeiket naponta milliók bámulják TV nélkül. E mellett a megosztó szájt mindent megtesz, hogy a sérelmezett jogvédett tartalmakat automatikusan kiszűrje rendszeréből.
A flash alapú videózás fejlesztéseinek köszönhetően egy olyan fejlesztés is elérhetővé vált, ami detektálja a felhasználó netkapcsolatának sebességét és amennyiben az elég gyors, az oldal felajánl egy magasabb minőségű változatot a videóból. Ez a funkció Steve Chen (YouTube alapítók egyike) szerint 2008. februárjától már élesben működik majd. Szintén ennek a fejlesztésnek a mesgyéjén csírázik a Flash Lite továbbfejlesztése is, ami minden eddiginél szélesebb rétegek számára teszi lehetővé a mobilon YouTube-ozást, főleg a Google mobil operációs rendszere, az Android megjelenésére alapozva. Tartalmi szempontból pedig jövőre jóval nagyobb arányban várhatóak professzionális vagy fél-profi alkotások a YouTube-on, köszönhetően a bevételmegosztási rendszer kiterjesztésének.
TV társaságok és filmstúdiók kísérleti nyulai
Az angolszász vidékeken idén egyre-másra ugrottak bele a TV társaságok a netes adásokkal kapcsolatos kísérletekbe, ami hálás dolog, de az eredmények egyelőre felemásak. Az USA-ban a legnagyobb társaságok, mint az ABC, CBS, NBC, FOX mind elérhetővé tették műsoraik egy részét saját weboldalaikon, de ezek a megmozdulások a helyi sajtó szerint inkább muszájból történtek, mint erős, motivált elhatározásból. A saját weboldalakon főként a sorozatok korábbi részeinek feltöltése lehetett sikeresebb, de e mellett próbálkoztak tartalmaik elhelyezésével más szájtokon is, akár fizetős, akár reklám által támogatott formában is. A nem túl merész próbálkozások egyike például az NBC akciója, akik internet alapon elérhetővé tették műsoraikat, csakúgy mint itthon az m1, m2 vagy TV2 teszi, de sokkal szemetebb módon. Bármely műsorszám csakis 7 nappal a sugárzás után érhető el, viszont a letöltés után 48 órával használhatatlanná válik.
Eközben az Egyesült Királyságban is egyre több TV csúszik fel a hálóra, de náluk a közszolgálati adók kerülnek fórba, mégpedig a BBC iPlayer szolgáltatásával. A teljes értékű internetTV jogi dolgok miatt, csak brit IP címről nézhető, de nem ez az egyetlen probléma, ami miatt támadták a megoldást. A BBC-t korrupcióval vádolták, mégpedig a Microsoft technológiájának egyoldalú támogatása miatt, aminek következtében sem Mac, sem Linux támogatása nincs eddig az iPlayernek. Az egyébként is citált megoldásba még a netszolgáltatók is rúgtak egy nagyot, nekik az a bajuk, hogy túl nagy sávszélességet követel meg az adatfolyam peer-to-peer technológiája. A vádak hatására a BBC az Adobe partnerség mellett döntött, aminek eredménye egy új iPlayer verzió kifejlesztése lesz, ami a flash megoldása révén támogat majd minden platformot, sőt a mobil eszközökre is van kilátás. Nem túl bíztató kilátások
A kezdeti nehézségek ellenére a szakértők a 2008-as évre a teljes hosszúságú és jó minőségű TV műsorok népszerűségének növekedését, ezáltal elterjedését jósolják. Ehhez a szélessávú penetráció növekedése is adhat egy lökést, de segítene az is, ha a filmstúdiók készítenének kizárólag netre szánt alkotásokat is. Habár ez nem jelenti azt, hogy a földrajzi határok elmosódnak majd - erre jó példa a Joost esete is -, mindenesetre elindulhat egy folyamat, amiben a társaságok hajlandóak kicsivel nagyobb kockázatokat vállani a siker érdekében.
Magyarországon ilyen téren egyelőre langyos a víz, annak ellenére, hogy a közszolgálati adók műsorai korrektül archíválódnak egy online felületre és a TV2 lelkesen streameli saját készítésű műsorait a netezőknek. Az RTLKlub is ígérgeti, hogy erősít ezen a piacon, de a trend nálunk inkább visszafelé működik. Információink szerint a TV2 például azt tervezi, hogy hírműsorában külön blokkot szentel a felhasználók által generált tartalmaknak, azaz ha valaki mobil-lencsevégre kap egy eseményt, akkor műve bekerülhet a híradóba. A kisebb csatornák, mint a VIASAT3 viszont nem erőlködik online területeken, inkább bevárják, hogy a T-Online, illetve a nagy konkurensek kikísérletezzék a tuti megoldásokat.
Vándorol a netkábel a nappaliba
Ahogyan a számítógép, úgy a szélessáv is szép lassan átcsempészi magát a dolgozó szobából a nappaliba. 2007-ben rekord mennyiségű megoldás kezdett hódító hadjáratba ezen területen. Egyrészt a nagy konzumer gyártók komolyabbra vették a tempót a set-top boxok terén, másrészt több PC-TV hibrid megoldás is megjelent tavaly.
Az egyik leghangosabb ilyen megjelenés a minden buliban benne levő Apple nevéhez fűződik, akik az Apple TV piacra dobásával újabb területet pipálhattak ki. A készülék célja hidat építeni a számítógép és a televízió között, ráadásul többnyire vezeték nélküli hidat, olyat, amivel a gépen tárolt fotók, filmek vagy éppen netes tartalmak automatikusan vándorolnak át a nappaliban megbújú szürke dobozba, onnan pedig a vagány LCD TV-re. A várt siker viszont nem ütött be, alig adtak el belőle 400 000 darabot az egész világon, így a készülék a frontvonalból lecsúszott az Apple "hobbitermékei" közé.
Itthon az egri illetőségű Ansys nem adja fel a harcot és küzd a HTPC betűszó megismertetéséért, de úgy tűnik a nappaliba való szerkezet igen szkeptikus fogadtatásra talál. Aki jártas az IT-ben az inkább összebarkácsolja magának a TVPC-t, aki pedig nem, az nem nagyon érdeklődik ilyen fura dolgok iránt. A hazai közönség egyelőre nem vevő arra a luxusra, amit a sima kábeltévéből lehet elővarázsolni a Vista Media Center révén, pedig könnyű megszokni az élő TV-n a pause gombot, vagy a csatorna léptetés helyett a program gyors átfutását és célzottan kapcsolgatást. Amerikai kollegáink ehhez képest úgy viszik az ugyanilyen koncepcióra épülő TiVO készülékeket, mint a cukrot. Jó nekik.
Igaz nálunk a digitális televíziózás sem túlzottan népszerű. Elsőként az Antenna Hungária vezette be digitális szolgáltatását már két teljes évvel ezelőtt, azóta sem hallottunk róluk. A T-csoport idén lódult neki igazán a teljes értékű IPTV megoldásnak, de nekik is hamar le kellett szállniuk a magas lóról, hiszen év közepére mindössze kétezet, mostanra pedig még mindig alig háromezer felhasználót tudhatnak maguk mögött. Ezt lehet arra is fogni, hogy korlátozott területen volt elérhető, de mostanra ez sem igaz. Nem kell már T-Online ADSL előfizetést sem kötni hozzá, csak egy T-Com telefont kell bent tartani, az előfizetők mégsem jönnek csőstül annak ellenére, hogy a sima kábeltévéhez viszonyítva is vállalható áron megvehető.
Az előző bekezdést tudom ismételni, miszerint az egyszeri ember azt sem tudja mi fán terem az IPTV, nem is kell neki, mert nem érti, ehhez pedig alkalmasint társulhat némi T-undor, vagy a vezetékes telefon visszaengedésével kapcsolatban érzett ellenszenv is. Ki tudja? Egyelőre a digitális forradalom nálunk ott tart, hogy akinek van számítógépe, az le tudja tölteni a filmeket és az Egyesült Államokban sugárzott TV műsorokat, akár már aznap, ezzel megvalósítva az IPTV pórias változatát. Aki igényesebbnek érzi magát, az ezeket kiírja DVD-re és megnézi a nappaliban. Szerencséjükre ma már nem lehet olyan eszközt kapni, ami nem játszik le DivX-et, sőt egyes házimozi szettek már USB csatlakozóval is meg vannak áldva, szóval elég egy pendrive-ra átmásolni a jóságot. És még nem is beszéltünk arról a 6 millióról, aki még eddig sem jutott el. Továbbra is a lehetőségek hazájában élünk, de vajon miféle gondolatébresztés hiányzik az embereknek egy tudatosabb médiafogyasztáshoz?
Az online mozgóképek világában továbbra is győztes pozícióban van a YouTube és a csillió kisebb videómegosztó szájt, melyek többnyire rossz minőségű, rövid, de érdekes, sokszínű tartalmat nyújtanak sokmillió felhasználónak világszerte. Eközben persze ébredezni látszik a PC alapú Internet TV világa is, mellette viszont az IP alapú, de TV készüléken megjelenő televíziózás gyűrűzik egyre szorgalmasabban. A tempót gyorsítja az interaktivitás, a szabad választás lehetősége, illetve az egyre komolyabb minőség csábító ereje. 2007. mindenesetre nagy év volt ezen a területen is.
A YouTube mindent visz
Az egyre bővülő IPTV és Internet TV piacok ellenére a felmérések szerint továbbra is a Google tulajdonában lévő YouTube az első számú netes videó forrás a tömegek számára. Ez többek között igaz a bonyolított forgalomra, a látogatók, illetve az elérhető tartalmak számára is, de a fejekben is a YouTube, illetve alteregói jutnak eszébe az embereknek, ha online videózásról esik szó. Ezt a lehetőséget idén több hardvergyártó is igyekezett meglovagolni, így kerülhetett a boltok polcaira YouTube kompatibilis digitális kamera, amiről a rögzített mozgóképet pikk-pakk fel lehetett tölteni a szájtra, vagy éppen a hasonló cimkéjű mobiltelefonok, amik mind feltöltés, mind a videónézegetés szintjén össze lettek hangolva a szolgáltatással.
Ha ez nem lenne elég, akkor az egyébként is agyonhype-olt (hype: extrém érzelemnyilvánítás, túlreakció, túllihegés) YouTube összeszűrte a levet a szintén mindig erre gyúró Apple-vel, aminek eredményeképp az AppleTV és az iPhone is kapott YouTube támogatást, mindenki nagy örömére. Ezen túlmenően persze az egyéb (pl.: PDA) mobileszközökre is optimalizálják a YouTube-ot. Ugyan még nem minden klip elérhető ilyen formában, de folyamatosan történik a fájlok - egyébként jobb minőséget is biztosító, Apple által is támogatott - H.264 videókodekre való átkonvertálása.
A mobil elérhetőség természetesen már egy Google által kezdeményezett fejlesztés, csakúgy mint a megújult lejátszó, ami amellett, hogy kényelmesebb és egyben praktikusabb kezelőfelületet jelent, lehetővé teszi a videóra illeszthető overlay hirdetések elhelyezését is. A Google-nek persze meg kellett vívnia a harcot a nagy kiadókkal, jogvédőkkel is, de úgy tűnik sikerült horzsolásokkal megúsznia, hiszen a legtöbb kiadóval kölcsönös szerződéseket kötöttek. Ennek eredményeképp a YouTube kiadja az adott előadóval kapcsolatos nézettségi statisztikákat, a kiadók pedig belenyugodtak, hogy klipjeiket naponta milliók bámulják TV nélkül. E mellett a megosztó szájt mindent megtesz, hogy a sérelmezett jogvédett tartalmakat automatikusan kiszűrje rendszeréből.
A flash alapú videózás fejlesztéseinek köszönhetően egy olyan fejlesztés is elérhetővé vált, ami detektálja a felhasználó netkapcsolatának sebességét és amennyiben az elég gyors, az oldal felajánl egy magasabb minőségű változatot a videóból. Ez a funkció Steve Chen (YouTube alapítók egyike) szerint 2008. februárjától már élesben működik majd. Szintén ennek a fejlesztésnek a mesgyéjén csírázik a Flash Lite továbbfejlesztése is, ami minden eddiginél szélesebb rétegek számára teszi lehetővé a mobilon YouTube-ozást, főleg a Google mobil operációs rendszere, az Android megjelenésére alapozva. Tartalmi szempontból pedig jövőre jóval nagyobb arányban várhatóak professzionális vagy fél-profi alkotások a YouTube-on, köszönhetően a bevételmegosztási rendszer kiterjesztésének.
TV társaságok és filmstúdiók kísérleti nyulai
Az angolszász vidékeken idén egyre-másra ugrottak bele a TV társaságok a netes adásokkal kapcsolatos kísérletekbe, ami hálás dolog, de az eredmények egyelőre felemásak. Az USA-ban a legnagyobb társaságok, mint az ABC, CBS, NBC, FOX mind elérhetővé tették műsoraik egy részét saját weboldalaikon, de ezek a megmozdulások a helyi sajtó szerint inkább muszájból történtek, mint erős, motivált elhatározásból. A saját weboldalakon főként a sorozatok korábbi részeinek feltöltése lehetett sikeresebb, de e mellett próbálkoztak tartalmaik elhelyezésével más szájtokon is, akár fizetős, akár reklám által támogatott formában is. A nem túl merész próbálkozások egyike például az NBC akciója, akik internet alapon elérhetővé tették műsoraikat, csakúgy mint itthon az m1, m2 vagy TV2 teszi, de sokkal szemetebb módon. Bármely műsorszám csakis 7 nappal a sugárzás után érhető el, viszont a letöltés után 48 órával használhatatlanná válik.
Eközben az Egyesült Királyságban is egyre több TV csúszik fel a hálóra, de náluk a közszolgálati adók kerülnek fórba, mégpedig a BBC iPlayer szolgáltatásával. A teljes értékű internetTV jogi dolgok miatt, csak brit IP címről nézhető, de nem ez az egyetlen probléma, ami miatt támadták a megoldást. A BBC-t korrupcióval vádolták, mégpedig a Microsoft technológiájának egyoldalú támogatása miatt, aminek következtében sem Mac, sem Linux támogatása nincs eddig az iPlayernek. Az egyébként is citált megoldásba még a netszolgáltatók is rúgtak egy nagyot, nekik az a bajuk, hogy túl nagy sávszélességet követel meg az adatfolyam peer-to-peer technológiája. A vádak hatására a BBC az Adobe partnerség mellett döntött, aminek eredménye egy új iPlayer verzió kifejlesztése lesz, ami a flash megoldása révén támogat majd minden platformot, sőt a mobil eszközökre is van kilátás. Nem túl bíztató kilátások
A kezdeti nehézségek ellenére a szakértők a 2008-as évre a teljes hosszúságú és jó minőségű TV műsorok népszerűségének növekedését, ezáltal elterjedését jósolják. Ehhez a szélessávú penetráció növekedése is adhat egy lökést, de segítene az is, ha a filmstúdiók készítenének kizárólag netre szánt alkotásokat is. Habár ez nem jelenti azt, hogy a földrajzi határok elmosódnak majd - erre jó példa a Joost esete is -, mindenesetre elindulhat egy folyamat, amiben a társaságok hajlandóak kicsivel nagyobb kockázatokat vállani a siker érdekében.
Magyarországon ilyen téren egyelőre langyos a víz, annak ellenére, hogy a közszolgálati adók műsorai korrektül archíválódnak egy online felületre és a TV2 lelkesen streameli saját készítésű műsorait a netezőknek. Az RTLKlub is ígérgeti, hogy erősít ezen a piacon, de a trend nálunk inkább visszafelé működik. Információink szerint a TV2 például azt tervezi, hogy hírműsorában külön blokkot szentel a felhasználók által generált tartalmaknak, azaz ha valaki mobil-lencsevégre kap egy eseményt, akkor műve bekerülhet a híradóba. A kisebb csatornák, mint a VIASAT3 viszont nem erőlködik online területeken, inkább bevárják, hogy a T-Online, illetve a nagy konkurensek kikísérletezzék a tuti megoldásokat.
Vándorol a netkábel a nappaliba
Ahogyan a számítógép, úgy a szélessáv is szép lassan átcsempészi magát a dolgozó szobából a nappaliba. 2007-ben rekord mennyiségű megoldás kezdett hódító hadjáratba ezen területen. Egyrészt a nagy konzumer gyártók komolyabbra vették a tempót a set-top boxok terén, másrészt több PC-TV hibrid megoldás is megjelent tavaly.
Az egyik leghangosabb ilyen megjelenés a minden buliban benne levő Apple nevéhez fűződik, akik az Apple TV piacra dobásával újabb területet pipálhattak ki. A készülék célja hidat építeni a számítógép és a televízió között, ráadásul többnyire vezeték nélküli hidat, olyat, amivel a gépen tárolt fotók, filmek vagy éppen netes tartalmak automatikusan vándorolnak át a nappaliban megbújú szürke dobozba, onnan pedig a vagány LCD TV-re. A várt siker viszont nem ütött be, alig adtak el belőle 400 000 darabot az egész világon, így a készülék a frontvonalból lecsúszott az Apple "hobbitermékei" közé.
Itthon az egri illetőségű Ansys nem adja fel a harcot és küzd a HTPC betűszó megismertetéséért, de úgy tűnik a nappaliba való szerkezet igen szkeptikus fogadtatásra talál. Aki jártas az IT-ben az inkább összebarkácsolja magának a TVPC-t, aki pedig nem, az nem nagyon érdeklődik ilyen fura dolgok iránt. A hazai közönség egyelőre nem vevő arra a luxusra, amit a sima kábeltévéből lehet elővarázsolni a Vista Media Center révén, pedig könnyű megszokni az élő TV-n a pause gombot, vagy a csatorna léptetés helyett a program gyors átfutását és célzottan kapcsolgatást. Amerikai kollegáink ehhez képest úgy viszik az ugyanilyen koncepcióra épülő TiVO készülékeket, mint a cukrot. Jó nekik.
Igaz nálunk a digitális televíziózás sem túlzottan népszerű. Elsőként az Antenna Hungária vezette be digitális szolgáltatását már két teljes évvel ezelőtt, azóta sem hallottunk róluk. A T-csoport idén lódult neki igazán a teljes értékű IPTV megoldásnak, de nekik is hamar le kellett szállniuk a magas lóról, hiszen év közepére mindössze kétezet, mostanra pedig még mindig alig háromezer felhasználót tudhatnak maguk mögött. Ezt lehet arra is fogni, hogy korlátozott területen volt elérhető, de mostanra ez sem igaz. Nem kell már T-Online ADSL előfizetést sem kötni hozzá, csak egy T-Com telefont kell bent tartani, az előfizetők mégsem jönnek csőstül annak ellenére, hogy a sima kábeltévéhez viszonyítva is vállalható áron megvehető.
Az előző bekezdést tudom ismételni, miszerint az egyszeri ember azt sem tudja mi fán terem az IPTV, nem is kell neki, mert nem érti, ehhez pedig alkalmasint társulhat némi T-undor, vagy a vezetékes telefon visszaengedésével kapcsolatban érzett ellenszenv is. Ki tudja? Egyelőre a digitális forradalom nálunk ott tart, hogy akinek van számítógépe, az le tudja tölteni a filmeket és az Egyesült Államokban sugárzott TV műsorokat, akár már aznap, ezzel megvalósítva az IPTV pórias változatát. Aki igényesebbnek érzi magát, az ezeket kiírja DVD-re és megnézi a nappaliban. Szerencséjükre ma már nem lehet olyan eszközt kapni, ami nem játszik le DivX-et, sőt egyes házimozi szettek már USB csatlakozóval is meg vannak áldva, szóval elég egy pendrive-ra átmásolni a jóságot. És még nem is beszéltünk arról a 6 millióról, aki még eddig sem jutott el. Továbbra is a lehetőségek hazájában élünk, de vajon miféle gondolatébresztés hiányzik az embereknek egy tudatosabb médiafogyasztáshoz?
Értem már! Szóval az UPC-nél nem monitorfejü okoskodó majok dolgoznak az IT területen, és a 20/20 csak a belső dolgozok privilégiuma! Elmehetsz te a picsába barátom, és akkor még finom voltam!