Napi Online
Internetre vitték a lengyel adósokat
Két lengyel nagybank - a Deutsche Bank PBC és a BHP - feltette az internetre adósainak listáját, teljes nevükkel, tartozásuk összegével és lakáscímükkel.
A listán szerepelnek olyanok, akik milliókkal tartoznak, de olyanok is, akik mindössze 200 zlotyval (13 917 forint). A DB PBC szóvivője semmi kivetnivalót nem lát eljárásukban. Mint mondta, az adósokat többször is felszólítják, hogy törlesszenek, ha ezt hosszabb időn át nem teszik meg, a banknak joga van eladni az adósságukat - ezt akarták elősegíteni a nyilvánosságra hozatallal. A Dziennik című lap szerint - amely a hírt közölte - általános az a vélemény, hogy a bankok lépése morálisan elítélendő, de - mint ezt az adatvédelmi főhivatal is megerősítette - a lengyel törvények értelmében a pénzintézeteknek joguk van nyilvánosságra hozni ügyfeleik adatait.
Az internetes akció annak a következménye, hogy egyre nagyobb a lakosság fizetési elmaradása - már 5,6 milliárd zlotyra (389,7 milliárd forint) emelkedett tartozása a pénzintézeteknél a gazdasági információs (BIG) és a hitelinformációs hivatal (BIK) adatai szerint. Ez az összeg - amely közel 700 millióval több a tavalyinál - tartalmazza a lakáshitelektől a lízingdíjakon át a villanyszámla-fizetési elmaradásokig a lakossági tartozások teljes körét.
A legnagyobb kockázatot jelentő adós 31-40 éves, Varsóban vagy Katowicében élő férfi. Az adóslista mintegy 2 millió bejegyzést tartalmaz - ami természetesen nem kétmillió adóst jelent, hanem ennyi tételt. A BIG adóslistájára csak az a magánszemély kerül fel, akinek adóssága meghaladja a 200 zlotyt és minimum 60 napja késik a törlesztéssel. Az ilyen listák lélektani hatása nem lebecsülendő. Elég volt az adóssal közölni, hogy felteszik az adóslistára, az esetek 40-70 százalékában azonnal megfizette tartozását.
Szigorúan védettek a magyar adatok
Magyarországon még azt is szigorúan szabályozza a törvény, hogy a központi hitelinformációs rendszerbe (KHR, ez volt korábban a BAR-lista) ki, milyen feltételekkel kerülhet. Nemcsak ezeket az adatokat tilos azonban nyilvánosságra hozni, az adatvédelmi biztosok még a sokak által igen erősen szorgalmazott, úgynevezett pozitív adóslistát is ellenzik. Utóbbi lényege, hogy ebbe minden hitelfelvevő magánszemély belekerül, így kiderülhet az is, kik a jó adósok. Ezen a téren rövidesen változás várható.
A jelenlegi szabályozás szerint hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az KHR-be, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható. A rossz adósok között találhatja magát az is, aki bankkártya-visszaélést követ el (például lopott kártyát/adatokat használ - és persze le is bukik). A hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára. KHR-feltétel Törlesztési késlekedés: 90 napon túli Tartozás összege: a minimálbért meghaladó
A listán szerepelnek olyanok, akik milliókkal tartoznak, de olyanok is, akik mindössze 200 zlotyval (13 917 forint). A DB PBC szóvivője semmi kivetnivalót nem lát eljárásukban. Mint mondta, az adósokat többször is felszólítják, hogy törlesszenek, ha ezt hosszabb időn át nem teszik meg, a banknak joga van eladni az adósságukat - ezt akarták elősegíteni a nyilvánosságra hozatallal. A Dziennik című lap szerint - amely a hírt közölte - általános az a vélemény, hogy a bankok lépése morálisan elítélendő, de - mint ezt az adatvédelmi főhivatal is megerősítette - a lengyel törvények értelmében a pénzintézeteknek joguk van nyilvánosságra hozni ügyfeleik adatait.
Az internetes akció annak a következménye, hogy egyre nagyobb a lakosság fizetési elmaradása - már 5,6 milliárd zlotyra (389,7 milliárd forint) emelkedett tartozása a pénzintézeteknél a gazdasági információs (BIG) és a hitelinformációs hivatal (BIK) adatai szerint. Ez az összeg - amely közel 700 millióval több a tavalyinál - tartalmazza a lakáshitelektől a lízingdíjakon át a villanyszámla-fizetési elmaradásokig a lakossági tartozások teljes körét.
A legnagyobb kockázatot jelentő adós 31-40 éves, Varsóban vagy Katowicében élő férfi. Az adóslista mintegy 2 millió bejegyzést tartalmaz - ami természetesen nem kétmillió adóst jelent, hanem ennyi tételt. A BIG adóslistájára csak az a magánszemély kerül fel, akinek adóssága meghaladja a 200 zlotyt és minimum 60 napja késik a törlesztéssel. Az ilyen listák lélektani hatása nem lebecsülendő. Elég volt az adóssal közölni, hogy felteszik az adóslistára, az esetek 40-70 százalékában azonnal megfizette tartozását.
Szigorúan védettek a magyar adatok
Magyarországon még azt is szigorúan szabályozza a törvény, hogy a központi hitelinformációs rendszerbe (KHR, ez volt korábban a BAR-lista) ki, milyen feltételekkel kerülhet. Nemcsak ezeket az adatokat tilos azonban nyilvánosságra hozni, az adatvédelmi biztosok még a sokak által igen erősen szorgalmazott, úgynevezett pozitív adóslistát is ellenzik. Utóbbi lényege, hogy ebbe minden hitelfelvevő magánszemély belekerül, így kiderülhet az is, kik a jó adósok. Ezen a téren rövidesen változás várható.
A jelenlegi szabályozás szerint hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az KHR-be, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható. A rossz adósok között találhatja magát az is, aki bankkártya-visszaélést követ el (például lopott kártyát/adatokat használ - és persze le is bukik). A hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára. KHR-feltétel Törlesztési késlekedés: 90 napon túli Tartozás összege: a minimálbért meghaladó