MTI
Bíróság előtt egy pécsi rendőrségi informatikus
Az ügyészség a baranyai rendőrség volt rendszergazdáját és egy újságírót vádol közokirattal való visszaéléssel és szerzői jogok megsértésével abban a büntetőperben, mely a Pécsi Városi Bíróságon kezdődött.
A bíróság az első tárgyalási napon a vétség elkövetésével vádolt informatikust és társát, Fóris Béla Gábort, a Blikk tudósítóját, továbbá tanút és szakértőt hallgatott meg az ügyben. (Az újságíró hozzájárult ahhoz, hogy neve jelenjen meg.) Ha a vádlottak bűnössége bebizonyosodik, az ítélet akár két év szabadságvesztés is lehet. Az ügyészség szerint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rendszergazdája korábban bűncselekményekkel kapcsolatos dokumentumok, fotók, tanúvallomásokról készült jegyzőkönyvek másolatait juttatta el elektronikus úton a vele baráti kapcsolatban álló újságíróhoz, aki ezek egy részét cikkek készítéséhez felhasználta.
A rendszergazdának a "védett információk" átadására úgy nyílt lehetősége, hogy munkájából adódóan hozzáférése volt a rendőrség összes fontos programjához, adatbázisához, nyilvántartásához. A visszaélésre azt követően derült fény, hogy a Blikk egyik tavaly tavasszal megjelent számában olyan fotókat közölt, melyeket maguk a rendőrség munkatársai készítettek, s biztosak voltak abban, hogy azok belső adatbázisukból kerültek ki.
Az informatikus és Fóris Béla Gábor ellen ezt követően indult vizsgálat. Házkutatást tartottak náluk, számítógépeiken több rendőrségi dokumentumon túl illegálisan használt szoftvereket is találtak, ezért szerzői jogok megsértése miatt is eljárás indult ellenük. Amikor a gyanú alapossá vált, a rendszergazda közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől. A tárgyaláson mindkét vádlott tagadta bűnösségét. Az informatikus azzal védekezett, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot nem küldött az újságírónak, a tudósító pedig bár elismerte, hogy kapott bűncselekménnyel kapcsolatos információkat, azok viszont megítélése szerint nem minősültek közokiratnak.
Fóris Béla Gábor védője azzal érvelt: a per tárgyát képező iratok akkor számítottak volna közokiratnak, ha azokat aláírják, lepecsételik és "beszkennelve" küldik tovább. Erre azonban nem került sor, ezért kérte, ejtsék a vádat az újságíró ellen. Az illegális szoftverek használatára vonatkozó vádak ellen azzal érveltek, hogy a vizsgált programokat munkáltatóik biztosították számukra, illetve olyan "demók" voltak, melyeket az internetről legálisan letölthettek. A tárgyalás januárban folytatódik a Pécsi Városi Bíróságon.
A bíróság az első tárgyalási napon a vétség elkövetésével vádolt informatikust és társát, Fóris Béla Gábort, a Blikk tudósítóját, továbbá tanút és szakértőt hallgatott meg az ügyben. (Az újságíró hozzájárult ahhoz, hogy neve jelenjen meg.) Ha a vádlottak bűnössége bebizonyosodik, az ítélet akár két év szabadságvesztés is lehet. Az ügyészség szerint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rendszergazdája korábban bűncselekményekkel kapcsolatos dokumentumok, fotók, tanúvallomásokról készült jegyzőkönyvek másolatait juttatta el elektronikus úton a vele baráti kapcsolatban álló újságíróhoz, aki ezek egy részét cikkek készítéséhez felhasználta.
A rendszergazdának a "védett információk" átadására úgy nyílt lehetősége, hogy munkájából adódóan hozzáférése volt a rendőrség összes fontos programjához, adatbázisához, nyilvántartásához. A visszaélésre azt követően derült fény, hogy a Blikk egyik tavaly tavasszal megjelent számában olyan fotókat közölt, melyeket maguk a rendőrség munkatársai készítettek, s biztosak voltak abban, hogy azok belső adatbázisukból kerültek ki.
Az informatikus és Fóris Béla Gábor ellen ezt követően indult vizsgálat. Házkutatást tartottak náluk, számítógépeiken több rendőrségi dokumentumon túl illegálisan használt szoftvereket is találtak, ezért szerzői jogok megsértése miatt is eljárás indult ellenük. Amikor a gyanú alapossá vált, a rendszergazda közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől. A tárgyaláson mindkét vádlott tagadta bűnösségét. Az informatikus azzal védekezett, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot nem küldött az újságírónak, a tudósító pedig bár elismerte, hogy kapott bűncselekménnyel kapcsolatos információkat, azok viszont megítélése szerint nem minősültek közokiratnak.
Fóris Béla Gábor védője azzal érvelt: a per tárgyát képező iratok akkor számítottak volna közokiratnak, ha azokat aláírják, lepecsételik és "beszkennelve" küldik tovább. Erre azonban nem került sor, ezért kérte, ejtsék a vádat az újságíró ellen. Az illegális szoftverek használatára vonatkozó vádak ellen azzal érveltek, hogy a vizsgált programokat munkáltatóik biztosították számukra, illetve olyan "demók" voltak, melyeket az internetről legálisan letölthettek. A tárgyalás januárban folytatódik a Pécsi Városi Bíróságon.
