Dojcsák Dániel
Bukás a Google-nél
Az Egyesült Államok elutasította a Google 4,6 milliárd dolláros ajánlatához kapcsolódó feltételeket, melyet az amerikai éter egy frekvenciájára nyújtott be vezetéknélküli szélessávú internet-szolgáltatáshoz.
Komoly arculcsapásként érhette a Google-t tervének bukása, mikor a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elutasította az internetes cég két feltételét is a benyújtott pályázaton. A Google szerint siker esetén egy 4,6 milliárd dolláros (850 milliárd Forint) összeget szánt volna a jövőre felszabaduló 700 Mhz-es frekvencia licencének megszerzésére, amin keresztül az egész Egyesült Államokat lefedő vezetéknélküli internet-szolgáltatást nyújtott volna 2009-től. A Google kívánsága az lett volna a tenderrel kapcsolatban, hogy a végső nyertesnek mindenképp meg kelljen felelni négy feltételnek, melyek a szabad elérést szolgálják.
Az FCC ezek közül kettőt el is fogadott, melyek kimondják, hogy a fogyasztók bármilyen eszközt és szoftvert használhatnak az aukcióra bocsátott spektrum egyharmadán. Ez például a tenderen vetélytárs AT&T azon elképzelését lőné meg, miszerint a frekvenciát az iPhone-ok kiszolgálására használná. A Google viszont emellett két másik vitatott rendelkezést is erőltetett, mégpedig a végső győztesnek kötelezően lehetővé kellene tennie (hasonlóan a hazai hurokátengedéshez) a hálózataiban való elérést a riválisok számára és engedélyezni az infrastruktúra fizikai elérését a többi szereplő számára azokon a valós pontokon, ahol ez még nem történt meg. A pályázatnak elméletileg jövő januárig ennek ellenére be kell fejeződnie.
Az elképzelt frekvencia-eladás az új vezetéknélküli netes hálózatok mellett komoly előrelépést jelentene a megosztott közbiztonsági hálózatnak is, amivel immáron elkerülhetővé válnának a 2001-es terrortámadáskor a mentők, tűzoltók, rendőrség és egyéb szervezetek által tapasztalt problémák. A frekvencia azért vonz szinte mindenkit a piacon és a közszférában is, mivel ezen a frekvencián nagy területeket lehet lefedni egységenként, ráadásul nem jelentenek komoly akadályt a falak sem.
A végső dokumentum által tartalmazott részletek viszont nagyban befolyásolják, hogy melyik szolgáltató lesz hajlandó dollármilliárdokat invesztálni egy teljesen új hálózat kiépítésébe. A Kongresszusi Költségvetési Iroda becslései szerint a teljes felszabaduló frekvenciák értékesítésével 10-15 milliárd dollár bevételhez jut majd az állam. Összesen 62 Mhz-nyi frekvenciát értékesítenek majd a tervek szerint, melyből 22 Mhz szabad felhasználást is biztosít majd. További 10 Mhz jut a nemzeti közbiztonsági szerveknek, de itt is osztoznak majd a kereskedelmi operátorok a civil szolgálatokkal.
Komoly arculcsapásként érhette a Google-t tervének bukása, mikor a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elutasította az internetes cég két feltételét is a benyújtott pályázaton. A Google szerint siker esetén egy 4,6 milliárd dolláros (850 milliárd Forint) összeget szánt volna a jövőre felszabaduló 700 Mhz-es frekvencia licencének megszerzésére, amin keresztül az egész Egyesült Államokat lefedő vezetéknélküli internet-szolgáltatást nyújtott volna 2009-től. A Google kívánsága az lett volna a tenderrel kapcsolatban, hogy a végső nyertesnek mindenképp meg kelljen felelni négy feltételnek, melyek a szabad elérést szolgálják.
Az FCC ezek közül kettőt el is fogadott, melyek kimondják, hogy a fogyasztók bármilyen eszközt és szoftvert használhatnak az aukcióra bocsátott spektrum egyharmadán. Ez például a tenderen vetélytárs AT&T azon elképzelését lőné meg, miszerint a frekvenciát az iPhone-ok kiszolgálására használná. A Google viszont emellett két másik vitatott rendelkezést is erőltetett, mégpedig a végső győztesnek kötelezően lehetővé kellene tennie (hasonlóan a hazai hurokátengedéshez) a hálózataiban való elérést a riválisok számára és engedélyezni az infrastruktúra fizikai elérését a többi szereplő számára azokon a valós pontokon, ahol ez még nem történt meg. A pályázatnak elméletileg jövő januárig ennek ellenére be kell fejeződnie.
Az elképzelt frekvencia-eladás az új vezetéknélküli netes hálózatok mellett komoly előrelépést jelentene a megosztott közbiztonsági hálózatnak is, amivel immáron elkerülhetővé válnának a 2001-es terrortámadáskor a mentők, tűzoltók, rendőrség és egyéb szervezetek által tapasztalt problémák. A frekvencia azért vonz szinte mindenkit a piacon és a közszférában is, mivel ezen a frekvencián nagy területeket lehet lefedni egységenként, ráadásul nem jelentenek komoly akadályt a falak sem.
A végső dokumentum által tartalmazott részletek viszont nagyban befolyásolják, hogy melyik szolgáltató lesz hajlandó dollármilliárdokat invesztálni egy teljesen új hálózat kiépítésébe. A Kongresszusi Költségvetési Iroda becslései szerint a teljes felszabaduló frekvenciák értékesítésével 10-15 milliárd dollár bevételhez jut majd az állam. Összesen 62 Mhz-nyi frekvenciát értékesítenek majd a tervek szerint, melyből 22 Mhz szabad felhasználást is biztosít majd. További 10 Mhz jut a nemzeti közbiztonsági szerveknek, de itt is osztoznak majd a kereskedelmi operátorok a civil szolgálatokkal.