Berta Sándor
Négy évnyi adat tűnt el a Bundeswehrnél
Ezúttal Németországban tűntek el rendkívül fontos adatok. Az ellenzéki pártok és szakértők botrányt emlegetnek és a nemzetközi következményektől tartanak.
Németországban négy kiemelt állami intézmény létezik. Az első a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), a második a Katonai Elhárítás (MAD), a harmadik a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, míg a negyedik a Bundeswehr Hírszerzési Központja (ZNBw). Az adatok az utóbbiból tűntek el. Az esetre az ARD német hírtelevízió Report Mainz és Tagesschau részlegének munkatársai derítettek fényt. Kiderült, hogy gyakorlatilag teljesen eltűnt a ZNBw érzékeny információkat tartalmazó adatbázisa.
A ZNBw központi épülete Rheinland-Pfalz és Északrajna-Vesztfália szövetségi tartományok határán található. A területet magas kerítés és videokamerák védik, itt van a német katonai hírszerzés központja. A körülbelül 640 munkatárs által készített elemzések hatására döntöttek korábban a német vezetők arról, hogy a Bundeswehr részt vegyen-e egy külföldi misszióban vagy sem. A hivatalt már korábban is bírálták amiatt, hogy feladatai gyakran összemosódnak a BND feladataival. Ennek oka az volt, hogy a német hadsereg érthető okokból szeretett volna egy saját hírszerzési központot, 2005 nyarán azonban a német kormány úgy döntött, hogy a ZNBw megszűnik és beleolvad a BND-be.
A központban tárolt adatokat egy hatemeletes bunkerben őrzik, mélyen a föld alatt. Az alkalmazottak több műszakban, egymást váltva szerzik be az információkat az év 365 napján, éjjel és nappal. A jelentések egyszerű katonáktól és tisztektől, katonai attaséktól, a BND-től, a külügyminisztériumtól és más német hivataloktól, valamint a NATO-tól és az Európai Uniótól futnak be. Az 1998 óta titkos minősítéssel ellátott adatokat a Jasmin (Joint Analysis System Military Intelligence) nevű számítógépes rendszerben tárolják.
Most azonban kiderült, hogy az 1999 és 2003 között összegyűjtött és elektronikusan tárolt információk gyakorlatilag teljes egészében megsemmisültek. Erről a szövetségi hadügyminisztérium június 12-én levélben tájékoztatta a német parlament honvédelmi bizottságát. Az eltűnés oka a Bundeswehr szerint az, hogy Jasmin az évek alatt elérte tárolókapacitásának határát és egyes alkatrészek felújítása, illetve kicserélése is szükségessé vált. A rendszert 2004-ben megpróbálták korszerűsíteni, ezért a nem fontos adatokat kimentették, majd törölték a Jasminból. Utólag azonban kiderült, hogy ezek az adattárolók nem olvashatók. "A hatályos előírások szerint a nem olvasható eszközöket 2005. július 4-én megsemmisítették" - olvasható a jelentésben.
Hans-Christian Ströbele, a Zöldek frakcióvezető-helyettese egyszerűen botrányosnak nevezte az ügyet, míg Paul Schäfer, a parlament védelmi bizottságának baloldali tagja szerint így fennáll a veszélye annak, hogy a testület nem ismerheti meg az ügy részleteit. Otfried Nassauer biztonsági szakértő úgy vélte, a Bundeswehrnek nem lesz lehetősége a korábbi információinak ellenőrzésére, hiszen a forrásadatok semmisültek meg, ráadásul mindez megnehezítheti a szerb háborús bűnösök kézre kerítését is. A német hadsereg már tizenkettedik éve tagja a balkáni békemissziónak és ez idő alatt számos értékes információt gyűjtött össze. Ezek elvesztése pedig komoly érvágás.
A Berliner Zeitungnak nyilatkozó Erich Schmidt-Eenboom titkosszolgálati szakértő szerint elég érdekes, hogy a ZNBw meg sem kísérelt más szervektől segítséget kérni, holott ez lett volna a logikus lépés, ráadásul a Szövetségi Bűnügyi Hivatal és más cégek képesek az adatokat visszanyerni a sérült adathordozókról. Az esetet súlyosbítja, hogy a megsemmisült információk között voltak azok a jelentések is, amelyeket a ZNBw a tuzlai amerikai titkos börtöntől kapott. Tuzlában 2001. szeptember 11-e előtt és után is terroristagyanús személyeket tartottak fogva és vallattak. Az így megszerzett információkat az amerikaiak átadták a német szervezetnek.
Azonban ennél is nagyobb gondot jelent, hogy egy 2005 decemberében készült BND-jelentés szerint a MAD tisztjei részt vettek a terroristagyanús személyek kihallgatásában. A MAD tisztjei akkor a más nyugati katonai titkosszolgálatok munkatársait is tömörítő, és Tuzlában is kihallgatásokat lefolytató úgynevezett Allied Military Intelligence Bataillon tagjai voltak. Mindez azonban a MAD működését szabályozó törvény megsértését jelentette.
Erich Schmidt-Eenboom elmondta: a részleteket a megsemmisült adatok segítségével tisztázni lehetett volna, például, hogy melyik kihallgatásokon vettek részt a MAD tisztjei és a politikai vezetők közül ki tudott erről az akcióról. "Most, hogy ezek a információk eltűntek, néhány felelős megnyugodhat" - közölte a szakember.
Németországban négy kiemelt állami intézmény létezik. Az első a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), a második a Katonai Elhárítás (MAD), a harmadik a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, míg a negyedik a Bundeswehr Hírszerzési Központja (ZNBw). Az adatok az utóbbiból tűntek el. Az esetre az ARD német hírtelevízió Report Mainz és Tagesschau részlegének munkatársai derítettek fényt. Kiderült, hogy gyakorlatilag teljesen eltűnt a ZNBw érzékeny információkat tartalmazó adatbázisa.
A ZNBw központi épülete Rheinland-Pfalz és Északrajna-Vesztfália szövetségi tartományok határán található. A területet magas kerítés és videokamerák védik, itt van a német katonai hírszerzés központja. A körülbelül 640 munkatárs által készített elemzések hatására döntöttek korábban a német vezetők arról, hogy a Bundeswehr részt vegyen-e egy külföldi misszióban vagy sem. A hivatalt már korábban is bírálták amiatt, hogy feladatai gyakran összemosódnak a BND feladataival. Ennek oka az volt, hogy a német hadsereg érthető okokból szeretett volna egy saját hírszerzési központot, 2005 nyarán azonban a német kormány úgy döntött, hogy a ZNBw megszűnik és beleolvad a BND-be.
A központban tárolt adatokat egy hatemeletes bunkerben őrzik, mélyen a föld alatt. Az alkalmazottak több műszakban, egymást váltva szerzik be az információkat az év 365 napján, éjjel és nappal. A jelentések egyszerű katonáktól és tisztektől, katonai attaséktól, a BND-től, a külügyminisztériumtól és más német hivataloktól, valamint a NATO-tól és az Európai Uniótól futnak be. Az 1998 óta titkos minősítéssel ellátott adatokat a Jasmin (Joint Analysis System Military Intelligence) nevű számítógépes rendszerben tárolják.
Most azonban kiderült, hogy az 1999 és 2003 között összegyűjtött és elektronikusan tárolt információk gyakorlatilag teljes egészében megsemmisültek. Erről a szövetségi hadügyminisztérium június 12-én levélben tájékoztatta a német parlament honvédelmi bizottságát. Az eltűnés oka a Bundeswehr szerint az, hogy Jasmin az évek alatt elérte tárolókapacitásának határát és egyes alkatrészek felújítása, illetve kicserélése is szükségessé vált. A rendszert 2004-ben megpróbálták korszerűsíteni, ezért a nem fontos adatokat kimentették, majd törölték a Jasminból. Utólag azonban kiderült, hogy ezek az adattárolók nem olvashatók. "A hatályos előírások szerint a nem olvasható eszközöket 2005. július 4-én megsemmisítették" - olvasható a jelentésben.
Hans-Christian Ströbele, a Zöldek frakcióvezető-helyettese egyszerűen botrányosnak nevezte az ügyet, míg Paul Schäfer, a parlament védelmi bizottságának baloldali tagja szerint így fennáll a veszélye annak, hogy a testület nem ismerheti meg az ügy részleteit. Otfried Nassauer biztonsági szakértő úgy vélte, a Bundeswehrnek nem lesz lehetősége a korábbi információinak ellenőrzésére, hiszen a forrásadatok semmisültek meg, ráadásul mindez megnehezítheti a szerb háborús bűnösök kézre kerítését is. A német hadsereg már tizenkettedik éve tagja a balkáni békemissziónak és ez idő alatt számos értékes információt gyűjtött össze. Ezek elvesztése pedig komoly érvágás.
A Berliner Zeitungnak nyilatkozó Erich Schmidt-Eenboom titkosszolgálati szakértő szerint elég érdekes, hogy a ZNBw meg sem kísérelt más szervektől segítséget kérni, holott ez lett volna a logikus lépés, ráadásul a Szövetségi Bűnügyi Hivatal és más cégek képesek az adatokat visszanyerni a sérült adathordozókról. Az esetet súlyosbítja, hogy a megsemmisült információk között voltak azok a jelentések is, amelyeket a ZNBw a tuzlai amerikai titkos börtöntől kapott. Tuzlában 2001. szeptember 11-e előtt és után is terroristagyanús személyeket tartottak fogva és vallattak. Az így megszerzett információkat az amerikaiak átadták a német szervezetnek.
Azonban ennél is nagyobb gondot jelent, hogy egy 2005 decemberében készült BND-jelentés szerint a MAD tisztjei részt vettek a terroristagyanús személyek kihallgatásában. A MAD tisztjei akkor a más nyugati katonai titkosszolgálatok munkatársait is tömörítő, és Tuzlában is kihallgatásokat lefolytató úgynevezett Allied Military Intelligence Bataillon tagjai voltak. Mindez azonban a MAD működését szabályozó törvény megsértését jelentette.
Erich Schmidt-Eenboom elmondta: a részleteket a megsemmisült adatok segítségével tisztázni lehetett volna, például, hogy melyik kihallgatásokon vettek részt a MAD tisztjei és a politikai vezetők közül ki tudott erről az akcióról. "Most, hogy ezek a információk eltűntek, néhány felelős megnyugodhat" - közölte a szakember.