Kruza Richárd

Panasonic DMC-FZ8 ismertető

Klikk ide! Felbontás: 7,2 megapixel (3672*2760)
Optikai zoom: 12x (36-432mm)
Videorögzítés: 640x480, 30 képkocka/másodperc, hanggal
LCD kijelző: 2,5", 207 000 pixel
Memóriakártya: SD, SDHC, MMC
Energiaellátás: Li-ion akkumlátor
Aktuális bruttó kisker. ára: kb. 93 000 Ft
Az olcsóbb DSLR gépvázak megjelenése miatt a népszerű középkategória is kénytelen lépést tartani a fejlődéssel. A Panasonic DMC-FZ8-as jó példa erre, hiszen van benne optikai képstabilizátor, 36 - 432 mm-es zoom objektívjével igazi ultrazoom gépnek nevezhető, manuális funkciók tekintetében pedig egy SLR géphez hasonlóan van felszerelve. Az objektíven ráadásul szokás szerint ott van a jól csengő Leica felirat, és vételára sem mondható veszélyesen magasnak. Az FZ8 ugyan nagyon hasonlít elődjére, az FZ7-re és sokmindenben meg is egyezik vele, mégis nagyon izgalmas dolog egy ilyen gépet próbálgatni.

Kívülről

A fényképezőgépet fekete és ezüst színben lehet kapni, a tesztpéldány fekete volt. Az FZ8 kívülről szinte megegyezik elődjével, az FZ7-essel: feltűnően kicsi, kívülről a professzionális gépekre hasonlít. Formatervezésére talán azt lehetne mondani, hogy olyan mintha egy DSLR gép kicsinyített változata lenne. Külső tapintásra váza helyenként fémszerű - de nem az. A külső kialakítás nagyon igényes, a gép minden része tökéletesen illeszkedik és pontosan mozog, működik. Küllemre is nagyon csinos darab, különösen ha ráhelyezzük az alaptartozékként kapott szűrőadaptert és napellenzőt. Az objektív a teljes zoomoláskor sem emelkedik ki túlságosan, ezért kényelmes a gép használata és hordozása.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Probléma, hogy kis mérete miatt fogása egy felnőttnek nem igazán mondható kényelmesnek, viszont 8 éves kislányom kezébe tökéletesen beleillik. Nem az a baj hogy kicsi a gép, hanem az, hogy úgy tűnik a külső kialakítás ergonómiája nincs megfelelően átgondolva. Olyan, mint kezdetben a városi kisautók készítése: mintha a fejlesztők fogtak volna egy SLR gépet és egyszerűen összezsugorították volna.

Kezelőszervek, ergonómia

Az DMC-FZ8 kezelőszervei lényegében megegyeznek az FZ7-ével. A gép jellemző kezelőszerve a gép hátoldalán található joystick. Bár szépen és igényesen működnek a gombok, méretük és elhelyezésük viszont eléggé miniatűr, ezért összességében véve nem mondható kényelmesnek a gép folyamatos használata. A markolat túl keskeny, továbbá kicsit kellemetlen, hogy a ki-bekapcsoló gomb úgy van elhelyezve, hogy használatakor a joystick éppen útban van. Az exponálógomb egyáltalán nem esik kézre vagyis "ujjra", és exponáláskor emiatt természetellenesen begörbítve kell tartani az ujjunkat. A helyzet csak akkor javul lényegesen, ha két kézzel fogjuk meg a gépet.

Mindemellett viszont a gép fogása nagyon biztos és stabil, a kezelőszervek elhelyezése pedig logikus és jól átgondolt. A módtárcsa teljesen szokványos módon a gép tetején helyezkedik el, mellette két gomb található: egyikkel a képstabilizálást lehet ki-be kapcsolni, a másikkal a fókuszbeállításokat lehet elvégezni. Örömteli, hogy ezt a két funkciót nem a menüben rejtették el valahol hanem mindig kéznél vannak. A gép hátulján a szokásosnak mondható kezelőszervek mellett egy joystick-ot is találunk, melyre mindig a fotózás közbeni legfontosabb funkciók (záridő, blende stb.) vannak ráruházva.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A képernyő és átnézeti kereső váltógombjának elhelyezkedése külön dícséretet érdemel. Ha valaki úgy fotóz, hogy sokat váltogat a két lehetőség között, értékelni fogja azt, hogy mindig hüvelykujja alatt van a kis gomb. Ha két kézzel fogjuk meg a gépet, a bal hüvelykujjunk alatt átellenben a vaku gombot találjuk, ami szintén jó megoldás. Megnyomásával elhúzunk egy reteszt, és a vaku egy határozott mozulattal kipattan - a vaku mechanikai mozgása pontos és meggyőző.

Kijelző, kereső

A gépen található 2.5 collos kijező megfelelően nagy, és szép, tiszta, világos képet ad. Méretben ugyan megegyezik az előd FZ7-es kijelzőjével, 204 ezer pixeles felbontása viszont nagyobb. Nagy kár hogy a kijelző nem kihajtható, viszont ha bekapcsoljuk az erős háttérvilágítást, nagyon éles szögben is láthatjuk a képet, tehát fejünk fölött vagy a földhöz közel tartva is lehet tudatosan komponálni. A képfrissítés gyors: valósidőben követhetjük a mozgó témákat, és szinte minden szögból láthatóak a képernyőn megjelenő információk. Az átnézeti kereső minősége jobb az átlagnál, előnyeit pedig nem kell külön ecsetelni.

Menürendszer, üzemmódok

Kellemes dolog, hogy bekapcsoláskor, ha a gépen felejtettük az objektívsapkát, nem emelkedik ki az objektív ezzel ledobva magáról azt, hanem csipogással figyelmeztet. Ezzel megóv bennünket a kissé kellemetlen szituációtól, amit a földre eső objektívsapka hangja és annak asztal alatt való keresgélése okoz. A gép 2.5 másodperc alatt éled fel az objektív mechanikai mozgása miatt - ez egy ekkora zoomátfogású gépnél elviselhető érték.

A dobozból való kibontástól számítva az ember - ha volt már dolga fényképezőgéppel - szinte azonnal nekiállhat fotózni, mivel a menürendszer egyértelmű és logikus. Annál is inkább, mert - ahogy már említettük - a képstabilizálás, az autofókusz, a vaku és a keresők állítását külön gombbal végezhetjük el, a legfontosabb beállításokat pedig a különálló joystick segítségével lehet elvégezni, a módtárcsa pedig éppen olyan mint az összes többi fényképezőn. A menürendszer felépítése az FZ7-es menüjére alapszik - ezen lettek némi válozatások elvégezve.

Intelligens képstabilizátor

Egyre több mai kompakt gépben találunk a szoftveres megoldások helyett optikai képstabilizálást. Egy ilyen szerkezet mögött nagyon szofisztikált és drága technika bújik meg, ezért egyenlőre nem minden gyártó képes ilyesmit elhelyezni termékeibe. Az árak és költségek a technika fejlődésével párhuzamosan természetesen mennek lefelé, ezért a Panasonic-nál a képstablilzátoros ügy odáig fajult, hogy ez minden általuk gyártott fényképezőgépben benne van, a belépő szintet is beleértve. Ezalól a DMC-FZ8 sem kivétel: a Panasonic saját fejlesztésű megoldása kitűnően működik és nagyon hasznos.

Emellé párosul az intelligens ISO rendszer, mely a kevés fényben mozgó téma, például a szobában játszó gyerek, vagy utcán mozgó jármű mozgása miatti elmosódás ellen próbál ügyködni. A rendszer figyeli a mozgást végző tárgyat, és az ISO érékenységet a mozgásnak és a rendelkezésre álló fény mennyiségének megfelelően állítja be. Ebből következik, hogy ha nem mozog semmi, akkor az ISO sem lesz magas, tehát a képminőség mindig optimális marad. Ha a rendszer egyszer be van kapcsolva, akkor már semmi teendőnk nincs vele.

Optika, képminőség

A DMC-FZ8 Leica objektívje teljes egészében megegyezik az előd FZ7-ével sőt, pályafutása visszanyúlik egészen az FZ5-ig, tehát képminőség tekintetében nemigen lehet hatalmas különbségre számítani a gépek között. Az erőteljes, 12-szeres (36 - 432 mm) objektívnek elég jó, F2.8 - F3.3-as fényáteresztése van. A lencserendszer nyolc csoportban 11 elemből áll, melyben 3 aszférikus lencsetag van. Az objektív tele állásban sem túlságosan hosszú. Kár, hogy a gyújtótávolság alsó értéke csak 36 mm, mivel mostanában egyre gyakrabban jelennek meg nagylátószögről induló zoom-os kompakt gépek - az ennél olcsóbb Panasonic kompaktok között is találunk ilyet.

Kromatikus aberráció vonatkozásában, főleg tele állásban a helyzet nem a legjobb azzal együtt, hogy a gépben a Venus Engine III dolgozik, ami ezt a problémát szoftveres úton csökkenti. Felmerül a kérdés, vajon mi lenne nélküle? Mielőtt azonban komoly kritika érné az objektív minőségét mondjuk 400 mm-es gyújtótávolság környékén, a higgadt véleményalkotás miatt érdemes egy pillantást vetni a gép árcédulájára, és összehasonlítani egy hasonló gyújtótávolságú, jóminőségű SLR objektív árával - ehhez persze még érdemes hozzáadni egy gépváz árát is. Vignettálás viszont alig tapasztalható a DMC-FZ8 esetében, amiben szintén szerepe lehet a Venus Engine III-nak.

A zoom megfelelően finoman állítható, élvezetes a komponálás az FZ8-al. A képstabilizátor alkalmazása egy ilyen gyújtótávolságú objektívnél főnyeremény, mivel 432 mm-en 1/100-as záridővel is gond nélkül lehet fotózni. Az autofókusz szintén jól szerepelt, ritkán lehetett "becsapni". Tipikusnak mondható helyzetekben, tehát kevés fénynél (ahol szükség esetén az AF segédfény is segít) vagy tele állásban is csak ritkán téved, és a sebességgel sincsen semmi gond.

Klikk ide! Klikk ide!
Zoomteszt

Ahogy növeljük a gyújtótávolságot természetesen lassul a rendszer, de szinte minden körülmények között rábízhatjuk magunkat az autofókuszra, emiatt élvezetes a fotózás. Beállításokból bőséges a kínálat: többpontos, három pontos gyors, egy pontos gyors, egy pontos normál sebességű és spot. Az egy pontos beállítás esetében a joystick segítségével választhatunk a képernyőn megjelenő 11 fókuszpont közül, multi módban pedig csoportosíthatjuk is a kívánt fókuszpontokat. Mindezek mellett lehetőség van a manuális fókusz alkalmazására is.

Makrózásból jól szerepelt a tesztgép, az embernek olyan érzése van hogy szinte bármilyen közel mehet a tárgyhoz és a DMC-FZ8 képes ráfókuszálni. Ehhez párosul a már sokat említett képstabilizátor, melynek segítségével kiemelkedően jó makróteljesítménye van a masinának. A makró funkció egyébként minden üzemmódban használható, tehát makrózáskor állíthatunk például blendét is. Az optikára egyébként 55mm-es szűrőket és előtétlencséket lehet rátenni.

Érzékelő, képfeldolgozó áramkör

A 7 megapixeles szenzornak egyetlen megapixellel van nagyobb felbontása mint elődjének. Kétséges, hogy a gyakorlatban van-e ennek haszna, sőt... inkább reklámérték szempontjából fontos, hogy a korábbi típushoz képest nagyobb a felbontása az új gépnek, ezzel segítik a marketingesek kommunikációját.

Az új szenzor maximum 3072 x 2304 pixeles képeket gyárt - magas érzékenységnél pedig jó sok képzajt is hozzátesz. Ez látható is, annak ellenére, hogy a Venus Engine III képfeldolgozó áramkör ezt megszüntetni igyekszik. A legmagasabb érzékenység mégis ISO 800/1600 lett, ugyanis a gyár szerint a továbbfejlesztett zajcsökkentő rendszer a fényesség és a színjel zajosságának problematikáját külön kezeli. Akárhogy is nézzük, ezen a területen az ígért "áttörés" nem igazán észlelhető, a helyzet inkább szokványosnak mondható: ISO 200-ig szinte minden rendben, ISO 400-nál már viszont már hirtelen észlelhető, ettől felfelé pedig már jól látható a képzaj, illetve a zajcsökkentés okozta képminőség romlás.

Természetesen elhisszük a gyárnak, hogy fejlesztették a képfeldolgozó áramkört, csupán valószínűleg a szenzorok folyamatosan növekvő felbontásának köszönhetően a csökkentendő képzaj is növekszik. Emiatt érezzük ezen a területen azt, mintha egy helyben topognánk. Egyetlen jó hír, hogy az Intelligens ISO rendszer viszont nagyon jól működik, tehát kevés fény mellett nem kell bajlódnunk az optimális beállításokkal, hanem a gép magától a lehető legalacsonyabb ISO érzékenységre állítja magát - tehát a gépből kihozza a legtöbbet.

Magas érzékenység módban a gép ISO3200-ra is képes, ami miatt joggal érheti kritika, de nem szabad elfeledni, sokszor ez az egyetlen módja annak, hogy egy vissza nem térő pillanatot megörökítsünk. A szerkezet egyébként - elődjével szemben - képes RAW formátumben is rögzíteni az elkészített fotókat, ami rendkívül hasznos az utómunkálatok tekintetében. A gép a szokásos 4:3-as oldalarány mellett 6 és 2,5 megapixel felbontással 3:2-es, 5,5 és 2,5 megapixel felbontással pedig 16:9-es, szélesvásznú oldalarányt is képes produkálni.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Egyéb felvételek


Vaku

A vaku automatikusan sosem nyílik ki, tehát minden esetben gombnyomással kell üzembe helyezni. Teljesítménye teljesen átlagos, a vörösszem effektussal pedig eléggé hadilábon áll, és FZ8-asban szoftveres vörösszem kompenzálás sincsen. Találunk benne viszont négyféle vaku üzemmódot. A problémáktól eltekintve a belső vaku portrézásra nagyon megfelel, és a gép az expozíciót is mindig jól állítja be. A vakus fotókon lévő színek szépek és természetesek. Külső vakut sajnos semmilyen módon nem lehet csatlakoztatni az FZ8-ra - nagy kár, mert a gép teljesítménye és minősége ezt szinte megkövetelné.

Klikk ide! Klikk ide!
Vaku nélkül és vakuval készült felvételek


Sorozatfelvétel, videorögzítés

A DMC-FZ8 3 és 2 képkocka/másodperc sorozatfelvételre képes megállás vagy megtorpanás nélkül, standard módban 7, fine módban 5 kép/perc sebességgel. Végtelen sorozat módban a sorozatfelvétel sebességét a puffer megtelése után a memóriakártya sebessége határozza meg. A ma már normálisnak nevezhető 640 x 480 pixeles VGA felbontás mellett a DMC-FZ8-as 30 képkocka/másodperc képfrissítés mellett képes WVGA, 848 x 480 pixeles videókat is készíteni, mégpedig QuickTime formátumban. Videózás közben is hasznát tudjuk venni a joystick-nek, ugyanis segítségével menet közben állíthatunk az expozíción, viszont felvétel közben nem tudjuk használni sem az optikai sem a digitális zoom-ot.

Áramellátás

A DMC-FZ8 esetében az áramellátást egy lítium-ion akkumlátor biztosítja. Egyetlen feltöltéssel gyári adat szerint 380 fotót lehet készíteni, ami nagyon jó érték, Az akkumulátort a gyári töltő 2 óra alatt tölti fel teljesen.

Összegzés

A Panasonic DMC-FZ8-at jól használható és értelmes funkciói, jó minősége és teljesítménye teszik vonzóvá. Amellett, hogy alapjaiban megegyezik elődjével, az FZ7-el, valódi és hasznos újdonságokat is tartalmaz. Annak ellenére hogy nagyon sok funkció rejlik benne, nincsenek benne felesleges és hasznavehetetlen dolgok. A sokféle automatikus programmód mellett a teljeskörű manuális beállítások is lehetségesek akár egy SLR gépnél, ami miatt biztos, hogy sok amatőr vagy művész jellegű fotós megkedveli majd.

Az erőteljes Leica zoomobjektívnek ha kromatikus aberráció tekintetében nem is éppen tökéletes, egyébiránt nagyon jó képminősége van, és ehhez párosul még a képstabilizátor és az ISO rendszer javítása. Mindemellett a gép kicsi és nagyon jól néz ki. A sok képzajt termelő túl magas felbontású képérzékelő beépítését, a megapixel hajszolást iparági betegségnek tekinthetjük, így egyetlen igazi baja hogy ergonómiailag nem tökéletes, fogása nem kényelmes, továbbá kár hogy nem dönthető a kijelzője és nincs rajta vakupapucs. Sokoldalúságának, jó minőségénak, valamint a benne rejlő magas technikai színvonalnak köszönhetően a profi felhasználást kivéve szinte mindenkinek ajánlható, aki fotózni szeretne.

Előnyök, hátrányok
+ jó képminőség
+ erős zoom
+ Intelligens Képstabilizátor
+ jóminőségű videofelvétel
+ teljeskörű manuális funkciók
+ szép megjelenés
+ pontos és gyors autofókusz
+ RAW formátum
+ jóminőségű videofelvétel
- a gép rossz fogása
- pici kezelőszervek
- nincs vakupapucs
- képzaj
- képernyő nem kihajtható

A fényképezőgépet a FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • babajaga #40
    Ehhez a géphez speciális Li-ion akku való, nem lehet mást behelyezni.
  • waterman #39
    volt egy régi minolta dimage x20-asom.. 20ezerért vettem használtan és 2.5 év után meghalt benne valami. azóta is gyászolok. 2.1 megapixel. viszont egy deka képzaj nem volt rajta >ezekhez< a képekhez képest.. 1 darab fókuszpont volt rajta. viszont ami oda bekerült az menthetetlenül éles volt. és ultrakompakt volt..
    úgyhogy én inkább visszatérnék a jó kis 3 megapixeles gépekhez, amik még nem generáltak akkora zajt, hogy mint pl a cikkben fenntebb a köveknek nincs kontúrja meg hasonlók.. félelmetesen vacak képek, egy új géphez képest.
    különben a cikkben említett aksik milyenek? a gépbe épített valami, vagy AA-s aksik?
  • sharpshooter #38
    "Én vastagon letojom a könyveket és az említett egyéneket is."

    Ez erősen látszik is a képeiden, Macskafotós...
  • sharpshooter #37
    látom egyszerű vagy, mint a fakocka...

    elárulok valamit: semmi köze nincs a képek sikerének a 45 fókuszponthoz - de neked ez sem esett le...

    utoljára mondom: gondolkodj már el azon, hogy miért is van és miként működik a 45 pontos AF mező - mert csak annak felesleges, aki fel sem fogja a lényegét...
  • sharpshooter #36
    nézd, nincs kedvem vitatkozni veled, a képeid minősítettek, mivel lászik, hogy nemcsak érzéked nincs a fotográfiához, de még az alapvető képszerkesztési szabályokkal és a gép használatával sem vagy tisztában...

    az pedig, hogy a harveres lehetőségek előnyét sem ismered fel - végképp szánalmassá tesz...


    amúgy miért használsz netet? kommunikálni füstjelekkel is lehet...
  • babajaga #35
    "45 fókuszpontos 1D-vel készítette "

    Annyit azért illő volna tudni hogy egy felvételen egy élesség van.
  • babajaga #34
    Én vastagon letojom a könyveket és az említett egyéneket is." előre kiválasztják a fókuszpontot"? Ez hülyeség.Azért van több fókuszpont mert a tervezők minden felesleges szart betesznek. Ki kell őket kapcsolni. Nem azért vannak hogy használni kell, azt én döntöm el.
  • sharpshooter #33
    Oké, akkor majd szégyenlem magam a sok fotóriporter helyett, akik nem a góllövés közben komponálnak, hanem előre kiválasztják a fókuszpontot...

    ...sőt, elnézést kérek Gárdi Balázs (1Ds markII) nevében, hogy World Press Photon díjat nyert több, mint egy fókuszponttal, elnézést kérek Teknős Miklós nevében, hogy 45 fókuszpontos 1D-vel készítette a Pulitzer-díjas riportot, sőt mindenki nevében elnézést kérek Tőled, aki van olyan tudatlan, hogy nem képes felismerni az egynél több fókuszpont hátrányát...

    Egy picit mélyedj el abban, hogy miért van bizonyos gépekben több fókuszpont és gondolkodj el azon, hogy ez a rendszer miként működik.
    Talán akkor kevesebb hülyeséggel égeted magad.


    A súlypontról kicsit olvasgasd Radics Gyula képszerkesztésről szóló könyvét - ha az alapokon túljutottál, akkor majd kommunikálunk tovább.

  • CyrSyS #32
    Nekem is zajosnak tünnek ezek e képek.Én maradok a jó kis Canon S3 IS-nél :-)
  • Lateralus #31
    A színhibára célzol lila-zöld árnyékok alatt?
    A Pana feldolgozórendszere nagyon jó hatásfokkal távolítja el.