Gábor Zoltán
Panasonic DMC-FZ7 ismertető
2006 elején a Panasonic elérkezettnek látta az időt középkategóriás ultrazoom kompaktjának ráncfelvarrására. Az utód - úgy tűnik - mindenben több, jobb mint elődje volt, megtartotta annak minden jó tulajdonságát és még rá is tett egy lapáttal. A DMC-FZ7-et teszteltük.
Külső kialakítás
Az FZ7 külseje előnyére változott az elődhöz, az FZ5-höz képest. Leginkább egy lekicsinyített FZ-30 jutott eszembe mikor először kézbe vettem. Persze ebben sokat segített a gép komor, fekete festése, ami nagyon jól áll neki (persze kapható ezüst színben is). A vonalak kerekebbek, áramvonalasabbak lettek, a váz nagyobb lett elődénél, a kezelőszervek jobb helyre kerültek. Az elektronikus kereső végre nem a gép szélén, hanem szépen középen, a vaku vonalában kapott helyet (bár így könnyebben összemaszatoljuk arcunkkal a kijelzőt).
A gép markolata tipikus négyujjas fogású, annak viszont tökéletes. A vázon egyszerűen minden jobb az elődhöz képest, végre az exponáló gomb is tökéletes helyre került; látszik, hogy a Panasonic foglalkozott a felhasználói visszajelzésekkel. Természetesen napjaink sikertémája a hatalmas LCD kijelző, így van ez ennél a gépnél is, ez szintén nagyobb lett az elődben használatos LCD-nél. Az FZ7 megkapta az LX1-ben debütált joystickvezérlőt is, ami igazán jó dolog. Összességében, külsejét tekintve a gép igazán impozánsra sikeredett, ezért egy nagy piros pontot vések be a Panasonicnak.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kezelőszervek
Az FZ7 menüvezérlő gombjai is jobbak lettek, végre négy különálló gomb helyettesíti a kerek tárcsát, és középre helyezték a menüt aktiváló gombot, így a gép kezelése gyorsabb, kényelmesebb lett. A hátlapon találjuk még a kijelző tartalmát változtató kapcsolót, illetve a törlés/sorozatfelvétel osztott kapcsolóját, továbbá a vaku felnyitását végző gombot és az EVF/LCD-t kiválasztó kapcsolót. A gép tetejére került végre egy AF/MF gomb, ami az FZ5-ből teljesen hiányzott, és itt van a képstabilizátor kapcsolója is.
A már említett joystick nemcsak a négy irányba, hanem benyomva is működik. Ezzel a szerkezettel állíthatjuk a záridőt, a rekeszértéket, illetve az expozíció korrekciót. Sajnálatos, hogy a képek visszajátszásakor nem használhatjuk a benagyítás utáni mozgatásra, ezt továbbra is a menüvezérlő gombokkal kell tennünk, pedig ezzel a szerkezettel kényelmesebb lehetne a művelet. A módtárcsa semmit nem változott elődjéhez képest, de nem is baj, nincs vele semmi gond, talán kicsit lehetne markánsabb a forgatása, így túl laza, könnyen odébb tekerhető véletlenül (nem beszélve a véletlenül előidézett köztes állapotról, amikor ugyebár nem tudunk fotózni).
Kijelző
A gép kijelzője egy fokkal jobb mint amit az új Panasonic modellekben láttam. Mérete 2,5", felbontása 114 000 pixel, ami lehetne jobb is. Láthatósága oldalról tökéletes, felülről szinte azonnal fehérbe fordul, alulról pedig olyan 60 fokos szögtől kezd inverzbe fordulni a kép. Az EVF szintén 114 000 pixeles felbontású, és egész jó keresőképet ad, bár egy picit lehetne nagyobb a 0,33"-os méreténél.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Áramellátás
Az FZ7-et egy 710 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor hajtja, ami nagyobb kapacitású az előd akkujánál. Kb. 320 felvétel készítésére elegendő energiával látja el gépünket, de ez a környezeti viszonyoktól és a felhasználástól erősen függ.
Menürendszer
A menüt kissé átdolgozta a cég, valamivel barátságosabb, szebb külsőt kapott. Bizonyára sokan üdvözülten fogadják a magyar nyelv beállításának lehetőségét. A menü egyébként teljesen jól használható, kinőtte gyerekbetegségeit, határozottan előnyére változott. Minden érthető, minden fontos menüpont értelemszerűen állítható. A menü két főmenüre bomlik, amik több oldalon lapozhatók. Az egyik főmenü az aktuális fotómódra vonatkozó beállításokat tartalmazza, a másik menü a gép általános beállításaiért felelős. A folyamatokat leokézni szokás szerint a jobbra mutató nyíllal tudjuk.
A gyors képmegjelenítő funkció ebben a gépben is adott, ezt a lefele mutató nyíllal aktiválhatjuk. A joystick vezérlőt benyomva egy helyi menü ugrik fel (azaz le) amivel a fotózásra vonatkozó legfontosabb beállításokat, azaz ISO-érzékenység, fehéregyensúly, képfelbontás és tömörítés beállítását végezhetjük el. Talán elfért volna még a fénymérést a képeffekteket változtató menüpont is. Ez igen hasznos funkció, már több gyártó is hasonló megoldásokat kínál a gépeikben. Kaptunk egy naptár funkciót is, amiben a gép napok szerint elhelyezi készített fotóinkat. Ez hosszabb nyaralások alkalmával lehet segítségünkre, főleg képvisszajátszáskor.
Beállítások, üzemmódok
Mint minden ultrazoom kompakt gépnél, ennél a gépnél is adottak a félmanuális és manuális fotómódok. Természetesen teljesen manuális simple mode-ot is találunk, illetve rengeteg témamód könnyíti meg a fotós fogalmakat, beállításokat nem ismerők életét. Az FZ7 érzékenységét ISO80-tól egészen ISO1600-ig állíthatjuk, azaz manuálisan csak ISO400-ig avatkozhatunk be az érzékenységbe, az ISO800 és ISO1600-as értékeket ún. High sensitivity módban kalkulálja ki a gép szoftvere. A fehéregyensúly beállítására négy előre eltárolt séma, egy automata mód és egy saját magunk által definiált mód felel, továbbá 150 K-es lépésenként -1500 K - +1500 K beállítás is lehetséges, ami nagyon pozitív funkció. A zársebességet P/A/S módban 8 - 1/2000 másodperc között, M módban 60 - 1/2000 másodperc között állíthatjuk.
Természetesen lehetőségünk van több képarányban fotózni, azaz a 4:3 képarányon kívül használhatunk 3:2-es és 16:9-es képarányokat is. Sajnos a gép makro funkciója nem túl barátságos, hiszen makro állásba tekerve a módtárcsát nem tudunk sem a zársebességbe, sem a rekeszértékbe beavatkozni, viszont a makrózáshoz szükséges fókuszhatárt csak ebben a módban képes produkálni a gép (még M módban sem tudjuk manuálisan a legkisebb értékre állítani a fókuszt, muszáj makro módba kapcsolnunk). Egy sima makro gomb üdvözültebb megoldás lenne, így nem kellene átkapcsolni a haladó programmódokból.
Speciális funkciók
A gombnyomásra felerősödő LCD kijelző akár tűző napnál is képes úgy felerősíteni a fényerőt, hogy értékelhető képet lássunk. Az optikai képstabilizátor minden Panasonic gépben megtalálható, de a szegmensben még nem alapértelmezett. Az ISO800 és ISO1600 érzékenységek lehetősége csábító, de ismerve a Panasonic érzékelők képzaját gyanítom, hogy nem túl használhatók ezek az értékek.
Optika
Az FZ7-ben ugyan azt a Leica objektívet találjuk, amit az FZ5-be épített a gyártó. Fényereje 1:2,8 - 3,3, ami kitűnő értéknek minősül. Nem nagyon tudok olyan ultrazoom kompakt gépet mondani, aminek objektívje f3,3 fényerőt produkál 432 mm-es tele állásnál. Az objektív képe már nem a legjobb, legalábbis ami a tele tartományt illeti.
Igen erős kromatikus aberráció jellemzi a tele fotók többségét. Csak pislogtam nagyokat, mivel eddig még nem sikerült olyan tesztfotót készítenem, amin az LCD-n nézve nagyítás nélkül kivehetők a szép lila díszcsíkok a kontrasztos felületeknél, de ennél a gépnél ez végre sikerült! Ráadásul rögtön két témát is találtam, aminél igen erős ez az elszíneződés. A sarkokban enyhe lágyságot láthatunk, szintén tele állásban. Javasolt az objektívet lerekeszelni közepes rekeszértékre, amennyiben ezt a fényviszonyok megengedik!
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Érzékelő
Az érzékelő mérete ugyanakkora, mint az előd modellé, azaz 1/2,5"-os. Viszont az FZ5-ös érzékelőjére csupán 5 millió pixelt erőltetett a gyártó, míg az FZ7 esetében ugyebár 6 millió pixel felel a képalkotásért. Ez pedig nem jelent különösebb előrelépést, ugyanis az érzékelőre zsúfolt képpontok nem feltétlenül fognak részletesebb fotókat eredményezni, csupán képeink mérete lesz nagyobb. Ennek tükrében az FZ7 képminősége nem sokat javult: ISO80 és ISO100 érzékenységnél elfogadhatónak mondható képzajt termel, e beállítások felett viszont a részletek összemosódnak, ISO400-nál már erős képzaj jellemzi a fotókat. A High sensitivity mód képminősége ISO800 - ISO1600-nál igencsak megkérdőjelezhető, nem ajánlom ennek az opciónak a használatát.
1. ISO200; 2. Erős aberráció; 3. Tele felvétel; 4. Tele felvétel
Vaku, éjszakai mód
A beépített vaku kb. 6 méteres távolságig hatékony. Erősségét +/- 2,0 EV értékig állíthatjuk, 1/3 EV lépésenként. Képes automata módban, vörösszem-csökkentő módban, illetve lassú szinkron módban is működni. Éjszakai módban egész tisztességesen dolgozott a gép, mind nagy látószögű, mind tele állásban jó felvétel készült, bár tele állásban pontosabb expozíciót kaptam manuális beállításokkal.
1. Vakuval; 2. Vaku nélkül; 3. Éjszakai mód 4. Éjszakai tele felvétel
Makrózás
A Panasonic gépek mindig is remek makrofelvételek készítésére voltak alkalmasak, nincs ez másképpen mostani tesztalanyunknál sem. Normál makro módban a legközelebbi tárgy amire a gép fókuszálni képes 5 cm-re lehet, míg tele állásban 2 méter lehet a legközelebbi tárgy. Viszont ha átkapcsolunk tele makro módba, a legközelebbi fókuszpont 1 méterre csökken.
Makrofelvételek
Sorozatfelvétel, videórögzítés
A sorozatfelvétel gyorsasága nem változott, ugyancsak három képet képes készíteni a masina mint előde, és választhatunk lassabb, 2 kép/másodperces sebességet is. Az egy sorozatban összesen készíthető képek száma viszont majdnem a duplájára nőtt, már 13 jpeg kép fér el a gép pufferében. A videórögzítés terén igazán látványosat javult a gép tudása, ugyanis a 640x480-as felbontás mellett már 16:9-es képarányban, 848x480-as felbontásban is tudunk videókat rögzíteni, melyek hosszát csak kártyánk kapacitása szabja meg.
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Összegzés, személyes benyomások
Az elődhöz képest sokkal kellemesebb volt a gépet használni, illetve egyáltalán kézben tartani. A gyenge képérzékelőn kívül nem nagyon van szégyenkeznivalója, tudását tekintve az egyik legjobb a piacon. Az erőteljes kromatikus aberráció sajnos elég zavaró tényező, de haladó Photoshop-felhasználók egész könnyen tudják ezt a problémát orvosolni.
Egyre többen kacérkodnak az ultrazoom kompakt gépekkel, hiszen ezekkel akár egy teljesen kezdő fotós is rengeteg szituációban kipróbálhatja magát, kezdve a vakációk megörökítésétől a természetfotózásig, és a Panasonic FZ7 jó választás lehet bárkinek. Külalakja a komolyabb bridge kamerákra hajaz, használata pofonegyszerű és kényelmes. Hosszú expozíciós képekhez, vaku nélküli felvételekhez nem ajánlom, de alacsony érzékenységet igénylő témáknál, makrofotózásnál kielégítő képminőséget produkál a gép. Reméljük a későbbiekben a Panasonic a minőséget erősen szem előtt tartó fotósoknak kedvezve jobb szenzorral fogja szerelni a gépeket, és végre mindenki boldog lesz.
Előnyök, hátrányok
A fényképezőgépet a Panasonic Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.
Külső kialakítás
Az FZ7 külseje előnyére változott az elődhöz, az FZ5-höz képest. Leginkább egy lekicsinyített FZ-30 jutott eszembe mikor először kézbe vettem. Persze ebben sokat segített a gép komor, fekete festése, ami nagyon jól áll neki (persze kapható ezüst színben is). A vonalak kerekebbek, áramvonalasabbak lettek, a váz nagyobb lett elődénél, a kezelőszervek jobb helyre kerültek. Az elektronikus kereső végre nem a gép szélén, hanem szépen középen, a vaku vonalában kapott helyet (bár így könnyebben összemaszatoljuk arcunkkal a kijelzőt).
A gép markolata tipikus négyujjas fogású, annak viszont tökéletes. A vázon egyszerűen minden jobb az elődhöz képest, végre az exponáló gomb is tökéletes helyre került; látszik, hogy a Panasonic foglalkozott a felhasználói visszajelzésekkel. Természetesen napjaink sikertémája a hatalmas LCD kijelző, így van ez ennél a gépnél is, ez szintén nagyobb lett az elődben használatos LCD-nél. Az FZ7 megkapta az LX1-ben debütált joystickvezérlőt is, ami igazán jó dolog. Összességében, külsejét tekintve a gép igazán impozánsra sikeredett, ezért egy nagy piros pontot vések be a Panasonicnak.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kezelőszervek
Az FZ7 menüvezérlő gombjai is jobbak lettek, végre négy különálló gomb helyettesíti a kerek tárcsát, és középre helyezték a menüt aktiváló gombot, így a gép kezelése gyorsabb, kényelmesebb lett. A hátlapon találjuk még a kijelző tartalmát változtató kapcsolót, illetve a törlés/sorozatfelvétel osztott kapcsolóját, továbbá a vaku felnyitását végző gombot és az EVF/LCD-t kiválasztó kapcsolót. A gép tetejére került végre egy AF/MF gomb, ami az FZ5-ből teljesen hiányzott, és itt van a képstabilizátor kapcsolója is.
A már említett joystick nemcsak a négy irányba, hanem benyomva is működik. Ezzel a szerkezettel állíthatjuk a záridőt, a rekeszértéket, illetve az expozíció korrekciót. Sajnálatos, hogy a képek visszajátszásakor nem használhatjuk a benagyítás utáni mozgatásra, ezt továbbra is a menüvezérlő gombokkal kell tennünk, pedig ezzel a szerkezettel kényelmesebb lehetne a művelet. A módtárcsa semmit nem változott elődjéhez képest, de nem is baj, nincs vele semmi gond, talán kicsit lehetne markánsabb a forgatása, így túl laza, könnyen odébb tekerhető véletlenül (nem beszélve a véletlenül előidézett köztes állapotról, amikor ugyebár nem tudunk fotózni).
Kijelző
A gép kijelzője egy fokkal jobb mint amit az új Panasonic modellekben láttam. Mérete 2,5", felbontása 114 000 pixel, ami lehetne jobb is. Láthatósága oldalról tökéletes, felülről szinte azonnal fehérbe fordul, alulról pedig olyan 60 fokos szögtől kezd inverzbe fordulni a kép. Az EVF szintén 114 000 pixeles felbontású, és egész jó keresőképet ad, bár egy picit lehetne nagyobb a 0,33"-os méreténél.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Áramellátás
Az FZ7-et egy 710 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor hajtja, ami nagyobb kapacitású az előd akkujánál. Kb. 320 felvétel készítésére elegendő energiával látja el gépünket, de ez a környezeti viszonyoktól és a felhasználástól erősen függ.
Menürendszer
A menüt kissé átdolgozta a cég, valamivel barátságosabb, szebb külsőt kapott. Bizonyára sokan üdvözülten fogadják a magyar nyelv beállításának lehetőségét. A menü egyébként teljesen jól használható, kinőtte gyerekbetegségeit, határozottan előnyére változott. Minden érthető, minden fontos menüpont értelemszerűen állítható. A menü két főmenüre bomlik, amik több oldalon lapozhatók. Az egyik főmenü az aktuális fotómódra vonatkozó beállításokat tartalmazza, a másik menü a gép általános beállításaiért felelős. A folyamatokat leokézni szokás szerint a jobbra mutató nyíllal tudjuk.
A gyors képmegjelenítő funkció ebben a gépben is adott, ezt a lefele mutató nyíllal aktiválhatjuk. A joystick vezérlőt benyomva egy helyi menü ugrik fel (azaz le) amivel a fotózásra vonatkozó legfontosabb beállításokat, azaz ISO-érzékenység, fehéregyensúly, képfelbontás és tömörítés beállítását végezhetjük el. Talán elfért volna még a fénymérést a képeffekteket változtató menüpont is. Ez igen hasznos funkció, már több gyártó is hasonló megoldásokat kínál a gépeikben. Kaptunk egy naptár funkciót is, amiben a gép napok szerint elhelyezi készített fotóinkat. Ez hosszabb nyaralások alkalmával lehet segítségünkre, főleg képvisszajátszáskor.
Beállítások, üzemmódok
Mint minden ultrazoom kompakt gépnél, ennél a gépnél is adottak a félmanuális és manuális fotómódok. Természetesen teljesen manuális simple mode-ot is találunk, illetve rengeteg témamód könnyíti meg a fotós fogalmakat, beállításokat nem ismerők életét. Az FZ7 érzékenységét ISO80-tól egészen ISO1600-ig állíthatjuk, azaz manuálisan csak ISO400-ig avatkozhatunk be az érzékenységbe, az ISO800 és ISO1600-as értékeket ún. High sensitivity módban kalkulálja ki a gép szoftvere. A fehéregyensúly beállítására négy előre eltárolt séma, egy automata mód és egy saját magunk által definiált mód felel, továbbá 150 K-es lépésenként -1500 K - +1500 K beállítás is lehetséges, ami nagyon pozitív funkció. A zársebességet P/A/S módban 8 - 1/2000 másodperc között, M módban 60 - 1/2000 másodperc között állíthatjuk.
Természetesen lehetőségünk van több képarányban fotózni, azaz a 4:3 képarányon kívül használhatunk 3:2-es és 16:9-es képarányokat is. Sajnos a gép makro funkciója nem túl barátságos, hiszen makro állásba tekerve a módtárcsát nem tudunk sem a zársebességbe, sem a rekeszértékbe beavatkozni, viszont a makrózáshoz szükséges fókuszhatárt csak ebben a módban képes produkálni a gép (még M módban sem tudjuk manuálisan a legkisebb értékre állítani a fókuszt, muszáj makro módba kapcsolnunk). Egy sima makro gomb üdvözültebb megoldás lenne, így nem kellene átkapcsolni a haladó programmódokból.
Speciális funkciók
A gombnyomásra felerősödő LCD kijelző akár tűző napnál is képes úgy felerősíteni a fényerőt, hogy értékelhető képet lássunk. Az optikai képstabilizátor minden Panasonic gépben megtalálható, de a szegmensben még nem alapértelmezett. Az ISO800 és ISO1600 érzékenységek lehetősége csábító, de ismerve a Panasonic érzékelők képzaját gyanítom, hogy nem túl használhatók ezek az értékek.
Optika
Az FZ7-ben ugyan azt a Leica objektívet találjuk, amit az FZ5-be épített a gyártó. Fényereje 1:2,8 - 3,3, ami kitűnő értéknek minősül. Nem nagyon tudok olyan ultrazoom kompakt gépet mondani, aminek objektívje f3,3 fényerőt produkál 432 mm-es tele állásnál. Az objektív képe már nem a legjobb, legalábbis ami a tele tartományt illeti.
Igen erős kromatikus aberráció jellemzi a tele fotók többségét. Csak pislogtam nagyokat, mivel eddig még nem sikerült olyan tesztfotót készítenem, amin az LCD-n nézve nagyítás nélkül kivehetők a szép lila díszcsíkok a kontrasztos felületeknél, de ennél a gépnél ez végre sikerült! Ráadásul rögtön két témát is találtam, aminél igen erős ez az elszíneződés. A sarkokban enyhe lágyságot láthatunk, szintén tele állásban. Javasolt az objektívet lerekeszelni közepes rekeszértékre, amennyiben ezt a fényviszonyok megengedik!
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Érzékelő
Az érzékelő mérete ugyanakkora, mint az előd modellé, azaz 1/2,5"-os. Viszont az FZ5-ös érzékelőjére csupán 5 millió pixelt erőltetett a gyártó, míg az FZ7 esetében ugyebár 6 millió pixel felel a képalkotásért. Ez pedig nem jelent különösebb előrelépést, ugyanis az érzékelőre zsúfolt képpontok nem feltétlenül fognak részletesebb fotókat eredményezni, csupán képeink mérete lesz nagyobb. Ennek tükrében az FZ7 képminősége nem sokat javult: ISO80 és ISO100 érzékenységnél elfogadhatónak mondható képzajt termel, e beállítások felett viszont a részletek összemosódnak, ISO400-nál már erős képzaj jellemzi a fotókat. A High sensitivity mód képminősége ISO800 - ISO1600-nál igencsak megkérdőjelezhető, nem ajánlom ennek az opciónak a használatát.
1. ISO200; 2. Erős aberráció; 3. Tele felvétel; 4. Tele felvétel
Vaku, éjszakai mód
A beépített vaku kb. 6 méteres távolságig hatékony. Erősségét +/- 2,0 EV értékig állíthatjuk, 1/3 EV lépésenként. Képes automata módban, vörösszem-csökkentő módban, illetve lassú szinkron módban is működni. Éjszakai módban egész tisztességesen dolgozott a gép, mind nagy látószögű, mind tele állásban jó felvétel készült, bár tele állásban pontosabb expozíciót kaptam manuális beállításokkal.
1. Vakuval; 2. Vaku nélkül; 3. Éjszakai mód 4. Éjszakai tele felvétel
Makrózás
A Panasonic gépek mindig is remek makrofelvételek készítésére voltak alkalmasak, nincs ez másképpen mostani tesztalanyunknál sem. Normál makro módban a legközelebbi tárgy amire a gép fókuszálni képes 5 cm-re lehet, míg tele állásban 2 méter lehet a legközelebbi tárgy. Viszont ha átkapcsolunk tele makro módba, a legközelebbi fókuszpont 1 méterre csökken.
Makrofelvételek
Sorozatfelvétel, videórögzítés
A sorozatfelvétel gyorsasága nem változott, ugyancsak három képet képes készíteni a masina mint előde, és választhatunk lassabb, 2 kép/másodperces sebességet is. Az egy sorozatban összesen készíthető képek száma viszont majdnem a duplájára nőtt, már 13 jpeg kép fér el a gép pufferében. A videórögzítés terén igazán látványosat javult a gép tudása, ugyanis a 640x480-as felbontás mellett már 16:9-es képarányban, 848x480-as felbontásban is tudunk videókat rögzíteni, melyek hosszát csak kártyánk kapacitása szabja meg.
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Összegzés, személyes benyomások
Az elődhöz képest sokkal kellemesebb volt a gépet használni, illetve egyáltalán kézben tartani. A gyenge képérzékelőn kívül nem nagyon van szégyenkeznivalója, tudását tekintve az egyik legjobb a piacon. Az erőteljes kromatikus aberráció sajnos elég zavaró tényező, de haladó Photoshop-felhasználók egész könnyen tudják ezt a problémát orvosolni.
Egyre többen kacérkodnak az ultrazoom kompakt gépekkel, hiszen ezekkel akár egy teljesen kezdő fotós is rengeteg szituációban kipróbálhatja magát, kezdve a vakációk megörökítésétől a természetfotózásig, és a Panasonic FZ7 jó választás lehet bárkinek. Külalakja a komolyabb bridge kamerákra hajaz, használata pofonegyszerű és kényelmes. Hosszú expozíciós képekhez, vaku nélküli felvételekhez nem ajánlom, de alacsony érzékenységet igénylő témáknál, makrofotózásnál kielégítő képminőséget produkál a gép. Reméljük a későbbiekben a Panasonic a minőséget erősen szem előtt tartó fotósoknak kedvezve jobb szenzorral fogja szerelni a gépeket, és végre mindenki boldog lesz.
Előnyök, hátrányok
+ jó kezelés + remek design + jó videóképesség |
- zajos képérzékelő - kromatikus aberráció |
A fényképezőgépet a Panasonic Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.