Berta Sándor
Vezetéknélküli hálózat épül egy amerikai egyetemen
A Harvard Egyetem mérnökei és a BBN Technologies cég szakemberei olyan projekten dolgoznak, amely Cambridge amerikai egyetemvárost egy vezetéknélküli szenzorrendszerrel látná el.
"A CitySense nevű hálózat egy nyílt tesztlaboratórium lehet azoknak, akik szeretnek mindenféle érdekes kísérleteken dolgozni" - mondta Matt Welsh, a Harvard Egyetem informatikai professzora. A rendszer összesen 100 úgynevezett többcélú csomópontból épül majd fel, a működéshez szükséges áramot a város infrastruktúrája biztosítja. Tíz csomópont már elkészült, közülük öt a Harvard Campus, öt pedig az IBM területén található. Minden egyes csomópont egy Mac mini számítógépre hasonlít, de Linux operációs rendszer futtat és néhány gigabájt flashmemóriával gazdálkodik.
Minden PC-ben két WLAN-chip található, az egyik a hálózatot ellenőrzi, a másikat használhatják a szakemberek a kísérletekhez. A rendszerhez bármilyen szenzort csatlakoztatni lehet. A hálózat első érzékelői az időjárási adatokat észlelik majd, megállapítják az eső mennyiségét, a szél sebességét és a barométer által jelzett nyomást. A meteorológusok így megállapíthatják, hogy az egyetemváros területén miként változnak a szélviszonyok és a hőmérséklet.
A szenzorok egy másik csoportja a környezetről gyűjt majd adatokat, így például pontosan kimutatható lesz, hogy éppen mennyi por van a levegőben. Ezek az információk a krónikus betegeknek lehetnek hasznosak, hiszen az egészségügyi hatóságok felhívhatják az asztmások figyelmét arra, hogy mely területen célszerű tartózkodniuk és hova nem érdemes éppen menniük. Az érzékelők egy része az emberek és a járművek mozgását követi majd nyomon, illetve jelezni fogja, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek. Minden adat hozzáférhető lesz a központi hálózatban. "A CitySense segítségével egy egész várost figyelhetünk meg és pontosan tudjuk, hogy az adott időpontban mi történik ott" - tette hozzá Welsh.
A kutatók a rendszert akár új hálózati protokollok és szoftverek modellezésére is használhatják majd, így javíthatnak akár a jelenlegi WLAN-technikán is. Thomas Little, a Bostoni Egyetem elektrotechnikai és informatikai professzora el van ragadtatva az ötlettől. Szerinte egy ilyen nyílt hálózat csak jót tehet a városnak, ráadásul a tudományos előnyök mellett más haszon is származhat a CitySense-ből. "Egy közlekedési cég például mindig tudná, hogy hol vannak a járművei, vagy hol alakul ki éppen dugó. De videokamerák segítségével akár a városba tévedő vadállatok megfigyelésére is lehetőség nyílna" - szögezte le a professzor.
"Megtudhatjuk, hogy mit jelent egy városnak, ha mindenféle adatot összegyűjthetünk, észrevehetjük a szociális változásokat" - hangsúlyozta Matt Welsh. "Ahhoz azonban, hogy mindez tökéletesen működjön, megbízható hardverekre van szükség. Nem engedhetünk meg egyetlen rendszerleállást sem. Éppen ezért láttuk el a rendszert egy az üzemelést ellenőrző szoftverrel. A hállózat ráadásul akkor is működik, ha egyes csomópontok meghibásodnak vagy más okok miatt kiesnek" - jegyezte meg Joshua Bers, a BBN Technologies munkatársa.
Emellett a szakembereknek állandóan ügyelniük kell arra is, hogy a hardver-erőforrásokat mindig optimálisan osszák el, ne legyen túlterhelés, de erőforráshiány sem.
"A CitySense nevű hálózat egy nyílt tesztlaboratórium lehet azoknak, akik szeretnek mindenféle érdekes kísérleteken dolgozni" - mondta Matt Welsh, a Harvard Egyetem informatikai professzora. A rendszer összesen 100 úgynevezett többcélú csomópontból épül majd fel, a működéshez szükséges áramot a város infrastruktúrája biztosítja. Tíz csomópont már elkészült, közülük öt a Harvard Campus, öt pedig az IBM területén található. Minden egyes csomópont egy Mac mini számítógépre hasonlít, de Linux operációs rendszer futtat és néhány gigabájt flashmemóriával gazdálkodik.
Minden PC-ben két WLAN-chip található, az egyik a hálózatot ellenőrzi, a másikat használhatják a szakemberek a kísérletekhez. A rendszerhez bármilyen szenzort csatlakoztatni lehet. A hálózat első érzékelői az időjárási adatokat észlelik majd, megállapítják az eső mennyiségét, a szél sebességét és a barométer által jelzett nyomást. A meteorológusok így megállapíthatják, hogy az egyetemváros területén miként változnak a szélviszonyok és a hőmérséklet.
A szenzorok egy másik csoportja a környezetről gyűjt majd adatokat, így például pontosan kimutatható lesz, hogy éppen mennyi por van a levegőben. Ezek az információk a krónikus betegeknek lehetnek hasznosak, hiszen az egészségügyi hatóságok felhívhatják az asztmások figyelmét arra, hogy mely területen célszerű tartózkodniuk és hova nem érdemes éppen menniük. Az érzékelők egy része az emberek és a járművek mozgását követi majd nyomon, illetve jelezni fogja, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek. Minden adat hozzáférhető lesz a központi hálózatban. "A CitySense segítségével egy egész várost figyelhetünk meg és pontosan tudjuk, hogy az adott időpontban mi történik ott" - tette hozzá Welsh.
A kutatók a rendszert akár új hálózati protokollok és szoftverek modellezésére is használhatják majd, így javíthatnak akár a jelenlegi WLAN-technikán is. Thomas Little, a Bostoni Egyetem elektrotechnikai és informatikai professzora el van ragadtatva az ötlettől. Szerinte egy ilyen nyílt hálózat csak jót tehet a városnak, ráadásul a tudományos előnyök mellett más haszon is származhat a CitySense-ből. "Egy közlekedési cég például mindig tudná, hogy hol vannak a járművei, vagy hol alakul ki éppen dugó. De videokamerák segítségével akár a városba tévedő vadállatok megfigyelésére is lehetőség nyílna" - szögezte le a professzor.
"Megtudhatjuk, hogy mit jelent egy városnak, ha mindenféle adatot összegyűjthetünk, észrevehetjük a szociális változásokat" - hangsúlyozta Matt Welsh. "Ahhoz azonban, hogy mindez tökéletesen működjön, megbízható hardverekre van szükség. Nem engedhetünk meg egyetlen rendszerleállást sem. Éppen ezért láttuk el a rendszert egy az üzemelést ellenőrző szoftverrel. A hállózat ráadásul akkor is működik, ha egyes csomópontok meghibásodnak vagy más okok miatt kiesnek" - jegyezte meg Joshua Bers, a BBN Technologies munkatársa.
Emellett a szakembereknek állandóan ügyelniük kell arra is, hogy a hardver-erőforrásokat mindig optimálisan osszák el, ne legyen túlterhelés, de erőforráshiány sem.